Régóta fennálló kérdés a digitalizáció gazdasági paradoxona, ami szerint bár a szervezetek rengeteget költenek új technológiákra, az eredmények – például a nagyobb termelékenység, a megtakarítások növekedése, a szolgáltatások javulása – elmaradhatnak a várakozásoktól. Egy uniós finanszírozású nemzetközi kutatócsoport – amely a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a dániai Aalborg Egyetem összefogásában alakult meg – most közelebb került az ellentmondás feloldásához. A kutatók az egyik legkiélezettebb, globális versenyben működő iparág, az autógyártás legnagyobb vállalatait vizsgálták, ahol arra kényszerülnek a szereplők, hogy folyamatosan fejlesszék magukat.

Csak mert trendi, nem biztos, hogy megéri

A kutatócsoport 54 nagy és sikeres autóipari cég digitalizációs fejlesztéseinek pénzügyi hatásait elemezte különböző időtávokon. A frissen publikált eredmények szerint a nyereségességre gyakorolt hatás még két év távlatában sem jelentkezik, miközben az eszközfelhasználás hatékonysága szinte azonnal jelentősen növekszik. A digitalizáció 1 százalékos növekedése több mint fél százalékkal növelheti a tárgyi eszközök forgási sebességét. A digitalizációjukat növelő vállalatok összességében csak hosszabb távon érhetnek el jobb pénzügyi megtérülést.

„Az adatok azt mutatják, hogy amikor új technológiákba fektetnek az autóiparban, a vállalatvezetőknek türelmesnek kell lenniük. A digitális technológiák, különösen a legújabb innovációk pénzügyi megtérülését jellemzően legalább két év után lehetett érzékelni. A digitalizációs fejlesztések esetében érdemes józanul, körültekintően eljárni, és azt is figyelembe venni, hogy a befektetéseket nemcsak a pénzügyi megtérülés, de egyéb szempontok, például a versenytársak lépései vagy a partnerek elvárásai is kikényszeríthetik” – mondta Demeter Krisztina, a Corvinus egyetemi tanára, a kutatócsoport vezetője.

Így növelhető a nyereségesség

A kutatók két javaslatot fogalmaztak meg arra, hogyan lehet a digitalizáció megtérülését elősegíteni. Egyrészt figyelmet kell fordítani arra, hogy a munkatársak az új technológia értő használatához szükséges tudást elsajátítsák és aktívan alkalmazzák. Másrészt a vállalatoknak időt kell adniuk maguknak: meg kell tanulniuk, hogy a pénzügyi eredmények csak akkor jelennek meg, amikor a technológiák és azok felhasználása kiforrottá és széles körben elterjedtté válik.

A tanulmányban külön is megvizsgálták az autóipar két szegmensét, az autógyárakat és a beszállítóikat, és váratlan eredmény született: az utóbbiak kissé előrébb járnak a digitális technológiák bevezetésében. Ez arra utalhat, hogy a beszállítók rugalmasabbak a digitalizációban, de ez a különbség a jövőben az új technológiák térnyerésével elhalványulhat. A kutatási mintában többek között olyan jól ismert vállalatok kaptak helyet, mint a Volkswagen, a Toyota vagy a Mercedes.

A vállalatok 2012 és 2022 közötti éves beszámolói alapján a kutatók szövegbányászati módszerekkel, kulcsszavakon alapuló elemzéssel, valamint egy gépi tanulási algoritmus segítségével számítottak digitalizációs indexeket az Ipar 3.0 és 4.0 digitális technológiáira – ilyenek például az ipari robotok, az automatizálás, a távközlési technológiák, a szenzorok, a felhőalapú számítástechnika, a mesterséges intelligencia vagy a nanotechnológiák. A pénzügyi mutatókat – az üzemi profithányad (EBITDA-marzs), az eszközforgási sebességet és a sajáttőke-arányos nyereséget a vállalatok auditált pénzügyi jelentéseiből nyerték ki.

| Illusztrációk: Adobe Stock