Hiánypótló kötet a hazai mozdonygyártás történetéről
A hazai vasúttörténet színterei, szereplői, ikonikus gyártmányai és eseményei több, mint 350 fotóval és pontos műszaki adatokkal illusztrálva elevenednek meg Villányi György gépészmérnök, a hazai vasút elismert kutatójának új könyvében.

 

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gondozásában megjelent A magyar mozdonygyártás nagykönyve, melyet május 4-én a MÁV egykori Északi Járműjavítójában, a Múzeum új helyszínén mutattak be a nagyközönségnek. A Ganz gyár egykori szakembere, Villányi György kötete a 18-19. század fordulójától követi végig az iparág történetét a hazai mozdonygyártás 1870-es évekbeli kezdeteitől, a gyártás fénykorán át a gőzmozdonyok alkonyáig és az egyedi készítésű motormozdonyokig.

Beszámol a városi közlekedés, a keskeny nyomtávolságú hálózatok és a különféle ipari és bányavasutak mozdonyairól, e mellett foglalkozik az elmúlt időszak nemzetközi fejlesztési eredményeivel és a magyar ipar ezekben betöltött szerepével. A kötet lapjain olyan ikonikus intézmények és helyszínek elevenednek meg, mint a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára, a rescai vasgyár, a Ganz-Mávag mozdony-, vagon– és gépgyára vagy az Északi Járműjavító épülete.

Tárlatok sora jön

A több mint 175 évvel ezelőtt elindult magyar vasút történetében talán a mozdonyok keltették fel a legtöbbek figyelmét, generációk csodálatát vívta ki a 424-es, legendává vált a 242-es, és az újabb korok is hozták a maguk elnyűhetetlen hazai tervezésű és gyártású mozdonyait. Büszkék vagyunk arra, hogy a hazai mozdonyokról a Múzeum adhatt ki ezt a hiánypótló kötetet. Rövidesen pedig valódi mozdonyokat és igazi járműlegendákat mutatunk be május 28-tól az újranyíló időszaki kiállításunkban is az egykori Északi Járműjavítóban, Kőbányán. Három időszaki kiállítást is láthatnak majd a látogatók az ország egykori legnagyobb vasúti járműjavítójában.” – emelte ki Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója.

 

 

Villányi György és a kötet szakmai lektorai, Malatinszky Sándor és Süveges László beszélgetését Zsigmond Gábor, a Múzeum főigazgató-helyettese moderálta. A kerekasztal beszélgetést szerzői dedikálás követte, a sajtóeseményen pedig Vitézy Dávid főigazgató beszélt a Múzeum új, a helyszín múltját és jövőjét bemutató időszaki kiállításáról, amelynek nyitórendezvényére 2022. május 28-29-én kerül sor az Északi Járműjavító csarnokában. Az új kiállítás része a „Meg nem épült Budapest” pop-up kiállítás is, amely 13 soha meg nem valósult fővárosi közlekedési beruházást mutat be. A helyszínen egy harmadik időszaki tárlat keretében pedig buszok és autók lesznek láthatóak, a Múzeum gyűjteményfejlesztési projektjének első eredményei.

(Forrás: MKM)

(Címlapkép: Adobe Stock)

Jobb stratégiai döntéseket és több ügyfelet hoz az adatvezérelt üzleti szemlélet
A digitalizációra, a mesterséges intelligenciára és a gépi tanulásra építő üzleti, technológiai megoldások ma már nélkülözhetetlen eszközei egy sikeres vállalatnak. Ugyanakkor az alapot jelentő céges adatvagyonnal sokkal kevesebbet foglalkoznak.
Tablettel irányított, a felszállástól leszállásig tartó teljesen automata repülés
Sikeres, teljesen automata repülést hajtott végre az Airbus Helicopters Marignane-ban, amelynek célja a még fejlesztés alatt lévő új műszaki megoldások tesztelése volt.
A Microsoft mesterséges intelligencia megoldásával növeli hatékonyságát a Schneider Electric
A generatív mesterséges intelligencia (MI) kínálta lehetőségeket is kihasználja a Schneider Electric, hogy hatékonyabbá tegye működését és az új megoldások kifejlesztését. A vállalat törekvéseit a Microsoft Azure OpenAI megoldásával támogatja.
Növekvő kiberfenyegetettség – felértékelődik a megelőzés, és a gyors reakció
A kiberbűnözők egyre többször veszik célba az informatikai és a fizikai ellátási láncokat, tömeges kibertámadásokat indítanak, és új módszereket találnak arra, hogy pénzt zsaroljanak ki a kis- és nagyvállalatokból. A legtöbb zsarolóprogram-támadás során személyes vagy kényes üzleti adatokat tulajdonítanak el zsarolás céljából.
A mobil robotokat is hálózatba kötik
Az Ipar 4.0 és az Intralogisztika 4.0. megváltoztatja a termelési környezetet, és ezáltal hatással van az AGV-kre (Automated Guided Vehicles – automatizált irányított járművek) és az AMR-ekre (Autonomous Mobile Robots – autonóm mobil robotok).