Hazai fejlesztésű sugárzásmérő védi az űrhajósokat
Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) által vezetett nemzetközi konzorcium fejleszti a Gateway Hold körüli űrállomás sugárzásmérő rendszerének kísérleti egységét.

 

A 2020-as évek közepén Hold körüli pályán megépülő űrállomást, a Gatewayt nem védi majd a Föld mágneses tere, sem pedig atmoszféra, így az űrhajósokat akár 700-szor akkora kozmikus sugárdózis is érheti, mint a Földön. A Gateway ezért sugárzásvédő burkolatot kap, és folyamatosan figyelik személyzetének sugárterhelését. Erre szolgál majd az Európai Űrügynökség (ESA) belső, kísérleti sugárzásmérő rendszere, az IDA (Internal Dosimeter Array). A magyar űrtevékenység számára óriási elismerés, hogy az IDA fejlesztésének vezetésére kiírt nyílt ESA-versenypályázatot az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) nyerte a REMRED Kft.-vel közösen.

Az IDA kísérleti egység feladata az állomás fedélzetén tapasztalható kozmikus sugárzási tér dozimetriai (sugárvédelmi) célú vizsgálata és folyamatos megfigyelése lesz az űrhajósok biztonságának garantálása érdekében. Ehhez számos ország és űrügynökség mérőműszereit kell összekapcsolni. Az ESA-tagállamok közül Németországból a Német Űrügynökség az EAD (European Active Dosimeter) műszerrel, Csehországból az ADVACAM s.r.o. cég a MediPix műszerrel, míg hazánkból az EK egy TRITEL műszerrel járul hozzá a projekthez, amely az IDA kísérleti egység legkomplexebb és legfontosabb detektora lesz. A rendszer központi egységét a REMRED Kft. fejleszti, mely a hazai űripar szempontjából az egyik legjelentősebb technológiai fejlesztés.

 

3D-nyomtatott IDA modell

 

Az IDA a Gateway Hold-űrállomás NASA által fejlesztett HALO nevű lakómoduljában kap majd helyet, és három ESA-tagállam – közöttük Magyarország –, valamint a Japán Űrügynökség (JAXA) sugárzásmérő műszereit foglalja magában. Az ESA-berendezések között található az EK által fejlesztett és a REMRED Kft. által továbbfejlesztett második generációs TRITEL monitor is. A modul felbocsátására várhatóan 2024-ben kerül majd sor egy Falcon Heavy hordozórakéta fedélzetén, és 2025-ben érheti el végső pozícióját a Hold körül.

Ezt követően az IDA minimum hét évig, de akár az űrállomás teljes élettartama alatt üzemelhet a fedélzeten. Az IDA rendszertől azt várják a szakemberek, hogy az elkövetkező évtizedben hozzájárul az emberes Hold-repülések biztonságának növeléséhez, ezenfelül olyan kulcsfontosságú tudományos és technológiai eredményeket szolgáltat, amelyek alapvető fontosságúak lesznek egy jövőbeli Mars-utazás megvalósításához.

Magyarország beszáll a humanoid robotika versenyébe
A járműipari és gyártáshoz kapcsolódó kompetenciákra, valamint a mesterséges intelligencia és az autonóm rendszerek terén szerzett tapasztalatokra építve új, humanoid robotikára fókuszáló kutatócsoport kezdi meg munkáját a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben (SZTAKI).
Az ABB és a Toyota együtt alakítják az e-mobilitás jövőjét
Az e-mobilitás Európa-szerte megváltoztatja az emberek közlekedési szokásait. Egyre több autós fontolgatja elektromos vagy plug-in hibrid jármű vásárlását, egyre több otthonban szerelnek fel töltőket, és egyre több vállalat gondolja át járműparkja üzemeltetését.
Az AI kilépett a képernyőről a fizikai térbe
A mesterséges intelligencia eddig főként digitális környezetben működött: chatfelületeken, hangasszisztensekben vagy ügyfélszolgálati rendszerekben. Az E.ON az INTREN digitális ügynökséggel közösen kiléptette az AI-t a virtuális térből a fizikai világba és megszületett Anna, az E.ON digitális márkanagykövete.
Magasabb fizetésért érteni és használni is 
tudni kell az AI-t
A napi szinten generatív mesterséges intelligenciát használó munkavállalók magasabb fizetést, nagyobb munkahelyi biztonságot és termelékenységet tapasztalnak – miközben a globális munkaerő egyharmada rendszeresen túlterheltnek érzi magát.
Modern tűzvédelmet kapott az ország legnagyobb gázerőműve
A Dunamenti Erőmű tűzvédelmi rendszereit digitális megoldásokkal frissítették, emellett egységesítették és modernizálták a korábban széttagoltan működő, épületenként különálló tűzvédelmi rendszereket.