A tanulmány a „Trust, attitudes and use of artificial intelligence: A global study 2025”, azaz Bizalom és elvárások a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban című kutatás során gyűjtött adatok alapján készült, amelyet a Melbourne-i Egyetem kutatócsoportja végzett a KPMG együttműködésével egy évvel ezelőtt. A kutatás a mesterséges intelligenciába vetett társadalmi bizalom, és a technológia használata során tapasztalt felhasználói mintázatok egyik legátfogóbb globális vizsgálata, amely világszerte több mint 48 000 válaszadót ölel fel 47 országból.

Tudás nélkül használjuk a technológiát

A KPMG tanulmánya szerint már az alapoknál is van két jelentős eltérés akkor, amikor a közép- és kelet-európai régió mesterséges intelligencia használatát vizsgáljuk: kevesebben alkalmazzák a technológia nyújtotta lehetőségeket, és jóval kevesebben vettek részt ehhez kapcsolódó képzésen, mint a globális átlag. A régióban az egyének 59%-a számolt be rendszeres AI-használatról, szemben a világszinten mért 66%-kal. Ez a különbség még markánsabb a képzés terén: a válaszadók mindössze 30%-a vett részt AI-val kapcsolatos képzésben, míg globálisan ez az arány 39%.

Ennek értelmében miközben az AI-használatban a szakadék csak 7 százalékpontnyi, a képzések számában ez az elmaradás 9 százalékpont. Magyarországot vizsgálva lesújtó számokat mutat a felmérés: idehaza mindössze feleannyi (19%) ember vett részt mesterséges intelligenciához kapcsolódó képzésen, mint a világátlag (39%), mely eredmény a régióban a legalacsonyabb. A kutatás rávilágít arra is, hogy hosszú távon ez az eltérés súlyos képességbeli különbségeket okozhat, amelyre a cégeknek minél hamarabb reagálnia kellene.

Van szabályozás, csak nem tudunk róla

A mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzeti és nemzetközi szabályozások ismertsége Közép- és Kelet-Európában továbbra is alacsony, összhangban a globális trendekkel. Azonban fontos kiemelni, hogy a világátlag sem magas, hiszen az emberek mindössze 17%-a tud arról, hogy egyáltalán léteznek ilyen regulációk. A közép- és kelet-európai válaszadók 89%-a nincs tisztában a meglévő AI-szabályozásokkal. Ez egybecseng a régió általánosan alacsonyabb AI-műveltségi szintjével.

A szabályozások ismeretének hiánya különösen szembetűnő Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában, ahol a lakosság több mint 90%-a nem ismeri az AI-ra vonatkozó szabályozási keretrendszereket. Románia ezzel szemben pozitív kivételnek számít: közel minden negyedik állampolgár tisztában van az AI-szabályozásokkal, ami viszonylag magasabb szintű érdeklődésre és elköteleződésre utal.

A cégek és az emberek egyszerre fedezik fel az AI-t

A KPMG felmérése kitért arra is, hogy az egyének és a szervezetek milyen lendülettel vezetik be, vagy legalább próbálják ki a számukra legmegfelelőbb AI-megoldásokat. A szervezetek 64%-a, az egyéneknek pedig 63%-a nyilatkozott úgy, hogy használta már saját vagy céges szinten a mesterséges intelligenciát munkája során.

„A vállalatok egyik legnagyobb hibája, ha az AI bevezetéséről pusztán a technológia körüli felfokozott várakozások hatására döntenek, nem pedig egy átgondolt stratégia mentén. Nem szabad ezt a kérdést elszigetelten kezelni, hiszen az AI csupán egy lehetséges eszköz egy átfogó digitalizációs stratégián belül. Emellett egyéb vállalati feltételek figyelembevétele is elengedhetetlen, mivel a szervezeti struktúra, a folyamatok, az adat- és kiberbiztonság, a munkatársak felhatalmazása és a változáskezelés egyaránt kulcsszerepet játszanak a sikeres bevezetésben” – mondta Ignácz Péter, a KPMG senior managere.

A legmagasabb szervezeti szintű AI-adaptációt Lengyelországban, Romániában és Szlovéniában mérték – ezekben az országokban a munkavállalók a mindennapi AI-használatban is élen járnak. A heti szintű AI-használat aránya Lengyelországban 25%, Szlovéniában 24%, Romániában pedig 21%. Míg a szervezeti adaptáció és az egyéni AI-használat közel kiegyenlített szinten mozog a régióban, Magyarországon és Romániában minimális eltérés figyelhető meg: mindkét piacon a munkavállalók magasabb része önállóan használja az AI-eszközöket, még akkor is, amikor ezeket a megoldásokat a munkáltatójuk még nem vezette be formálisan.

A vállalatok egyik legnagyobb hibája, ha az AI bevezetéséről pusztán a technológia körüli felfokozott várakozások hatására döntenek

Ezek az eltérések ugyanakkor alacsonyak, 3–4% körüliek. A régióban a világátlaghoz képest (70%) minimálisan magasabb a díjmentes, publikusan hozzáférhető AI-megoldások használata (72%), mely tendencia hozzájárulhat ahhoz, hogy a munkáltatók által biztosított AI-eszközök használata kevésbé gyakori. A szabályozás és a felelős keretrendszerek kialakításának hiánya vállalati környezetben is jelentős, mely növelheti a kockázatoknak való kitettséget. Míg világszerte a válaszadók 34%-a állítja, hogy munkahelyük rendelkezik hivatalos AI-irányelvekkel, addig a közép- és kelet-európai országokban ez az arány mindössze 23%.

Hallucináció és munkahelyek kérdése – ettől tartanak a legtöbben Kelet-Európában

A hat vizsgált közép- és kelet-európai országban a válaszadók számára a mesterséges intelligencia személyesen tapasztalt három legnagyobb hátránya a félrevezető vagy hamis információk (55%), a pontatlan eredmények (54%), valamint az emberi interakciók és kapcsolódások elvesztése (53%). Ezek az eredmények egyértelművé teszik, hogy a válaszadók több mint felét érintő aggodalmak elsősorban az AI megbízhatóságára és társadalmi hatásaira koncentrálódnak, háttérbe szorítva az olyan technikai kockázatokat, mint a kiberbiztonság vagy a munkahelyek megszűnése.

Arra a kérdésre, hogy a mesterséges intelligencia hogyan fogja befolyásolni az adott ember munkahelyét, eltérő válaszokat láthatunk. A globális átlaghoz képest bár kevesebb válaszadó gondolja, hogy a mesterséges intelligencia jelentősen befolyásolhatja, vagy akár meg is szüntetheti a munkáját, ezzel párhuzamosan a világátlaghoz (29%) viszonyítva 8%-kal kevesebben hisznek abban is a vizsgált régióban, hogy az AI több munkahelyet teremt majd, mint amennyit megszüntet.

| Illusztrációk: Adobe Stock | Grafikonok: KPMG