Hamis biztonságérzet jellemzi a hazai kkv-k kétharmadát
Az adathalászok nem válogatnak, célkeresztjükbe egyre inkább olyan mikro-, kis- és közepes vállalkozások kerülnek, amelyek nagy többsége továbbra sincs tisztában azzal, hogy mennyire sérülékenyek saját informatikai megoldásaik, és hogy egy-egy incidens mekkora kárt okozhat - derül ki egy hazai felmérésből.

 

A Telekom megbízásából a BellResearch nemrég a mikro-, valamint a kis- és közepes vállalkozások körében végzett reprezentatív kutatása szerint a cégek kétharmadának a biztonságos működésről az informatikai eszközök, valamint a vállalati- és ügyféladatok biztonsága jut eszébe. Mindezek védelmét tűzfalak, vírusirtók alkalmazásával, biztonsági mentésekkel, a készülékek és a levelezések védelmével, jelszavak alkalmazásával biztosítottnak látják. Ugyanennyien gondolják úgy, hogy méretüknél fogva nem lehetnek célpontok, 70%-uk pedig meg van győződve arról, hogy nem kezelnek olyan adatokat, amelyek védelemre szorulnak.

A cégek túlnyomó többsége (80%-a) ráadásul azzal is nyugtatja magát, hogy nincsenek olyan adataik, amelyeket nem lehet pótolni, úgy gondolkodnak, hogy egy adatvesztéssel járó incidens sem okozna megoldhatatlan kihívást a vállalati működésben. Ez pedig arra utal, hogy nemcsak a kockázat mértékét, de egy adatvesztéssel járó támadás súlyát is alábecsülik, hiszen nem számolnak azzal a felelősséggel, hogy az üzleti partnereikre vagy akár az ügyfeleikre vonatkozó információk biztonságáról is gondoskodniuk kell.

Mindezt jól magyarázza a kutatásban mért rendkívül alacsony fenyegetettségi érzés, hiszen mindössze a mikrovállalkozások 20, míg a kkv-k 30%-a érzi úgy, hogy rendszerei legalább közepes mértékben kitettek informatikai támadásoknak, veszélyeknek.  Ráadásul az előbbiek 60%-a, utóbbiak 40%-a házon belül igyekszik megoldani az informatikai- és adatbiztonsági kérdéseket. Olyanokat is, mint például az adatvesztéssel járó incidensek kezelése.  Ilyen eseményekről a mikro- és kisvállalatok csak mintegy 10%-a számolt be, míg a közepes és nagyvállalatok esetében ez az arány 20%. Ez messze elmarad a nemzetközi tapasztalatoktól.

A fentiek alapján már nem annyira meglepő, hogy a mikro- és kisvállalkozások háromnegyede úgy véli, hogy a meglévő védelmük elegendő, de azok a cégek is alábecsülik a veszélyeket, amelyek számolnak kockázatokkal. A túlzott magabiztosság pedig oda vezet, hogy nem fordítanak kellő figyelmet az adathalászat elleni védelemre. A felmérés szerint a megkérdezett cégek 90%-a hajlamos úgy gondolkodni, hogyha megvédi az informatikai eszközeit, azzal az adatok védelme is megoldott. Ezzel együtt az érintettek mintegy 42%-a rendelkezik kifejezetten a vállalati- és az ügyféladatok védelmére fókuszáló megoldással.

A mikrovállalatok fele beéri azzal, hogy a PC-k és laptopok védelmét is a készülékek beszerzésekor vásárolt szoftverrel oldja meg, viszont a kkv-k esetében ez a tudatosság már nagyobb, ott a vállalatok bő kétharmada külön is beruház biztonsági megoldásokba. A védelmi megoldások folyamatos karbantartására, fejlesztésére a legtöbb cég már nem gondol: a mikrovállalkozások kevesebb mint 10%-a és a kkv-k negyede vizsgálja felül folyamatosan meglévő rendszereit és keres korszerű megoldásokat

Az adathalászok igen sokrétű – és folyamatosan gyarapodó – eszköztárral rendelkeznek. Bár az online térben mozognak, jellemző például, hogy a támadó különböző trükkökkel, például hivatalosnak látszó üzenetekkel, hamis weboldalakkal igyekszik rávenni áldozatát, hogy szenzitív adatokat – például bankszámla-számot, személyes adatokat, jelszavakat – osszon meg. Kifinomultabb módszernek számítanak az olyan rosszindulatú vírusok (malware), amelyeket a bűnözők észrevétlenül, áldozataik nem megfelelően védett eszközeire telepítenek. Olyan kártékony szoftverekről van szó, amelyek zárolhatják az eszközöket vagy titkosíthatják az azokon lévő adatokat annak érdekében, hogy pénzt csikarjanak ki a tulajdonostól.

(Forrás: Telekom)

(Címlapkép: Adobe Stock)

 

Használjuk az AI-t, de nem vagyunk felkészülve rá
Mesterséges intelligencia Közép- és Kelet-Európában címmel jelent meg a KPMG legújabb kutatása. A tanulmány átfogó képet ad a közép- és kelet-európai régió AI-stratégiájáról, felmérve az országok és vállalatok helyzetét az AI szabályozása, bevezetése, felhasználása és fejlesztése terén.
Amikor a repülőgép látni is kezd
A modern repülőgépek navigációs rendszerei és fejlett szenzorai rendkívüli pontossággal képesek meghatározni a jármű helyzetét és mozgását. Arról azonban nem adnak információt, hogy milyen veszélyek közelednek a környezetből – például más repülőgépek, drónok, madárrajok vagy váratlan akadályok.
A technológiai semlegesség a magyar járműipar sikerének kulcsa
Krisztián Róbert, a Magyar Gépjárműipari Egyesület elnöke beszélt az európai és a magyar járműipar legfontosabb kihívásairól, a MAGE 2026-os céljairól, valamint az egyesület eredményeiről.
Drámai ellentétek a szállítmányozásban: 15 ezer kamion kényszerült vissza az utakra
A Trans-Sped kezdeményezésére, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége és az Edutus Egyetem partnerségében életre hívott Tatai Regionális Ellátási Lánc Platform (TRELP) megrendezte első szakmai fórumát.
Brno - középpontban az innováció
A közel száz éve az ipar és a kereskedelem világát természetes módon összekapcsoló Veletrhy Brno (Brnói Vásártársaság) 2026-ban tovább kívánja erősíteni szerepét – nem csupán vásárhelyszínként, hanem mint a nemzetközi párbeszéd, a stratégiai partnerségek és a konkrét üzleti együttműködések platformja.