Fejlesztenék az európai szuperszámítógép-kapacitást
Egymilliárd eurót fordítana az Európai Bizottság (EB) az európai szuperszámítógép-kapacitás fejlesztésére, a cél a világszínvonalú infrastruktúra mielőbbi kiépítése a kontinensen.

 

Az EU a jelenlegi költségvetési keretből 486 millió euróval fogja támogatni a nagyteljesítményű számítástechnikai kapacitás bővítését, és ehhez hasonló mértékű hozzájárulás várható az uniós tagállamoktól és a társult országoktól, így 2020-ig összesen egymilliárd eurós közbefektetésre lehet számítani. A brüsszeli döntéshozók leszögezték: a lépés döntő fontosságú az EU versenyképessége és adatgazdasági függetlensége szempontjából, az európai tudósok és cégek ugyanis az infrastruktúra elégtelensége miatt egyre inkább a kontinensen kívül dolgozzák fel adataikat.

"A szuperszámítógépek a digitális gazdaság motorjai. A verseny igen nagy, és az uniónak még be kell hoznia lemaradását. Világszinten élenjáró szuperszámítógépes kapacitást akarunk biztosítani 2020-ig az európai kutatóknak és vállalkozásoknak, hogy fejlődni tudjanak az olyan technológiák terén, mint a mesterséges intelligencia, és alkalmazásokat tudjanak létrehozni az egészség, a biztonság és a mérnöki tudományok területén" – emelte ki Andrus Ansip, az EB digitális piacért felelős biztosa.

Marija Gabriel digitális gazdaságért felelős uniós biztos rámutatott: a szuperszámítógépek már most is kulcsszerepet játszanak a legfontosabb fejlesztéseknél és innovációknál számos, az európai polgárok életét közvetlenül érintő területen, hozzájárulnak például a személyre szabott gyógyászathoz, illetve a klímaváltozás elleni küzdelem hatékonyabbá tételéhez. "Egy jobb európai szuperszámítógépes infrastruktúra kiterjedt munkahelyteremtési lehetőségeket kínál, továbbá döntő tényező az ipar digitalizálása és az európai gazdaság versenyképességének növelése szempontjából" – fogalmazott.

A leggyorsabb szuperszámítógépek aktuális listáján Kína messze megelőzte az Egyesült Államokat. A top 500-as listán előbbi 202, utóbbi mindössze 144 rendszerrel képviselteti magát. Az első tízben négy amerikai gép van, három japán, egy svájci, illetve két kínai, viszont utóbbiak a listavezetők. A világ leggyorsabb számítógépe jelenleg a kínai Sunway, amely 93 petaflop műveleti sebesség vagyis másodpercenként 93 billiárd lebegőpontos művelet elvégzésére képes. A bizottság tavaly ismertetett tervei szerint 2023-ra a három legerősebb szuperszámítógép egyikének Európában kell működnie.

Mégsem eszi meg reggelire az AI az informatikusokat
Az IT-szektorban véget ért a kivárás időszaka, és a lapokat ismét a munkavállalók osztják. A No Fluff Jobs legfrissebb Salary Guide riportja megerősíti: nemcsak a fizetések törtek újra csúcsra, de érkezik a bértranszparencia is, ami örökre véget vet a „mennyit is kérhetek?” típusú sötétben való tapogatózásnak.
A zöld átmenet vakfoltja: miért nő tovább a kibocsátás a megújulók sikere mellett?
A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét. Egy friss tanulmány szerint a probléma gyökere nem elsősorban technológiai, hanem szerkezeti.
Szoftverrel bővíti hálózati kapacitását az osztrák áramcég
Az áramszolgáltatók számára egyre nagyobb kihívást jelent a napelemek, szélerőművek és az úgynevezett „prosumerek” megjelenése, akik nemcsak fogyasztják, hanem termelik is a villamos energiát. Mindez sokkal összetettebbé teszi a hálózat működését, miközben nincs idő és lehetőség hosszadalmas fejlesztésekre.
A kvantummérnökök lehetnek a következő évtizedek legkeresettebb szakemberei
A kvantumtechnológia már ma is aktívan formálja az adatfeldolgozási folyamatokat, a precíziós szenzorokat és az anyagtudományi innovációkat, a következő évtizedekben pedig a globális ipar egyik legfontosabb növekedési motorjává válhat.
A fizikai mesterséges intelligencia új korszakot nyit a robotikában
A Deloitte Tech Trends 2026 kutatás legfrissebb elemzése szerint a fizikai mesterséges intelligencia (physical AI) új korszakot nyit a robotikában. Az előre programozott, merev működésű gépeket egyre inkább olyan alkalmazkodó, tanuló rendszerek váltják fel, amelyek képesek komplex, változó és kiszámíthatatlan környezetben is biztonságosan működni.