Ezt a projektet tanítani fogják!
A BME és a Siemens közel 300 milliós projektje a teljesítményelektronika és az elektromos közlekedés területén az előzetes várakozásokat is felülmúló eredményekkel zárult.

A június végén lezárult KMR_12-1-2012-0188 azonosítószámú projekt a Széchenyi 2020 keretei között valósult meg; célja az elektromos autók hajtásinvertereinek és energia-ellátó rendszerének optimalizálása volt. A 281 milliós projekt megvalósulásához a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap csaknem 199 millió forinttal járult hozzá.

– Előrejelzések szerint 2025-re nemzetközi szinten az autógyártás jelentős részét olyan autók fogják kitenni, amelyek részben, vagy teljes egészében elektromos hajtásúak. Míg ez a károsanyag-kibocsátást számottevően csökkenti, addig a hálózatra csatlakozó elektromos autók akkumulátortöltői negatív hatással vannak az elektromos ellátó rendszerek feszültségminőségére. Erre vonatkozóan jelenleg nincsenek szigorú előírások, ugyanakkor ezt a hatást minimalizálni kell; erre irányult a Siemens és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) közös kutatás-fejlesztési projektje is – ismertette Varjasi István docens, a kutatás szakmai vezetője.

 

További közös kutatások jöhetnek

 

– A projekt keretein belül olyan újfajta eljárásokat kutattunk, amelyek kevesebb hálózati torzítást okoznak. Emellett az akkumulátortöltők irányító egységeinek digitális környezetben történő tesztelésére alkalmas Hardware-In-the-Loop (HIL) szimulátort fejlesztettünk ki. Az előzetesen kitűzött célokat messze túlteljesítettük, a témához kötődő két szabadalom mellett a projekt keretében a BME-n két új, mérésekre és fejlesztésekre alkalmas laborkörnyezetet alakítottunk ki – számolt be Balázs Gergely György, a Siemens kutatási vezetője.

Zeitler Balázs, a Siemens magyarországi leányvállalatának témáért felelős projektmenedzsere sikertörténetnek nevezte a BME és a Siemens két és fél éves együttműködését. – A közös munka során született eredményeket mindkét fél több területen is hasznosítani tudja: egyrészt integrálódnak az egyetemi tananyagba, másrészt pedig több siemenses fejlesztésnek is részét képezik majd a jövőben – tette hozzá. A felek a projekt zárása után is tervezik a munka folytatását, legyen szó fejlesztésekről, egyéb együttműködésekről vagy fiatal mérnökök képzéséről.

A projektről részletesen beszámolunk rövidesen megjelenő cikkünkben.

Használjuk az AI-t, de nem vagyunk felkészülve rá
Mesterséges intelligencia Közép- és Kelet-Európában címmel jelent meg a KPMG legújabb kutatása. A tanulmány átfogó képet ad a közép- és kelet-európai régió AI-stratégiájáról, felmérve az országok és vállalatok helyzetét az AI szabályozása, bevezetése, felhasználása és fejlesztése terén.
Amikor a repülőgép látni is kezd
A modern repülőgépek navigációs rendszerei és fejlett szenzorai rendkívüli pontossággal képesek meghatározni a jármű helyzetét és mozgását. Arról azonban nem adnak információt, hogy milyen veszélyek közelednek a környezetből – például más repülőgépek, drónok, madárrajok vagy váratlan akadályok.
A technológiai semlegesség a magyar járműipar sikerének kulcsa
Krisztián Róbert, a Magyar Gépjárműipari Egyesület elnöke beszélt az európai és a magyar járműipar legfontosabb kihívásairól, a MAGE 2026-os céljairól, valamint az egyesület eredményeiről.
Drámai ellentétek a szállítmányozásban: 15 ezer kamion kényszerült vissza az utakra
A Trans-Sped kezdeményezésére, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége és az Edutus Egyetem partnerségében életre hívott Tatai Regionális Ellátási Lánc Platform (TRELP) megrendezte első szakmai fórumát.
Brno - középpontban az innováció
A közel száz éve az ipar és a kereskedelem világát természetes módon összekapcsoló Veletrhy Brno (Brnói Vásártársaság) 2026-ban tovább kívánja erősíteni szerepét – nem csupán vásárhelyszínként, hanem mint a nemzetközi párbeszéd, a stratégiai partnerségek és a konkrét üzleti együttműködések platformja.