2003. augusztus 14-én az Egyesült Államok északi részén és Kanadában műszaki hiba miatt csődöt mondott a XX. század egyik legnagyobb technikai vívmánya. Az észak-amerikai villamos hálózaton bekövetkezett hirtelen áramszünet a két országban több mint 20 millió embert sújtott. A leállás röviddel 16 óra után kezdődött, s szinte azonnal rendkívüli fennakadásokat okozott. Egy pillanat alatt az utcai fények kialudtak, a liftek és légkondicionáló berendezések leálltak.

Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy nem rövid ideig tartó áramszünetről van szó. New Yorkban és a többi városban emberek százezrei árasztották el az utcákat, teljesen megbénult a metróközlekedés, a jelzőlámpák leállása miatt óriási káosz keletkezett a közúti közlekedésben és megbénultak a repülőterek is. Clevelandban leálltak a szivattyúállomások, sokan víz nélkül maradtak. Manhattanben több millió ember próbált a sötét utcákon és a zsúfolt hidakon hazajutni. Ők voltak a szerencsésebbek: mások arra kényszerültek, hogy a pályaudvarokon, a hivatali székeken, vagy éppen a járdákon aludjanak.

Az Egyesült Államokban 21 erőmű, köztük kilenc atomerőmű percek alatt leállt. A napokig tartó áramszünet okait kutatva a szakértők a mai napig nem tudtak megnyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy miként jöhetett létre a meghibásodások láncolata: villámcsapás, vezetékszakadás, tűz egy áramfejlesztő üzemben, az operátorok az irányítóteremben nem észlelték a vészjelzést, még számítógépvírus-támadás is szóba jött.

Több mint tíz év telt el azóta, s ma már, ha a városok technológiai fejlődéséről esik szó, olyan fogalmak kerülnek elő, mint az intelligens városok, fenntartható városok vagy éppen hálózatba kapcsolt városok. Ezek a koncepciók többnyire arról szólnak, hogy a városi infrastruktúra menedzsment hogyan tudja a rendelkezésére álló technológiai megoldásokkal a városlakók életét megkönnyíteni, egyben költség- és erőforrás optimalizálás révén a településeket gazdaságosan működtetni. Egyvalami azonban nem változott: a modern városok működtetésének alapja a biztonságos energiaellátás.

A hálózatba kötött város

– Napjainkban a városokat érő legnagyobb kihívás, hogy az egyre növekvő számú városlakó hogyan tud hatékonyan együtt élni, és miként tudja igénybe venni a különböző szolgáltatásokat. Erre nyújt megoldást a Smart Cities koncepció, amely az információtechnológia megoldásait felhasználva lehetővé teszi, hogy mindent megfigyeljünk, adatokat gyűjtsünk, digitalizáljunk, különböző eszközöket összekapcsolva új szolgáltatásokat hozzunk létre. Ennek az optimális városi környezetnek a megteremtésében, és fenntartható üzemeltetésében óriási szerepe van az energiahatékonyságnak – mondja Kozma László, a Schneider Electric energiamenedzsment szakértője.

– Az energiaelosztás területén is egyre több, egymással is kommunikáló okos eszközzel, smart megoldással találkozhatunk, amelyek a költségcsökkentés mellett az optimális energiafelhasználást szolgálják. Ugyancsak fontos technológiai trend, hogy a hagyományos, nyersanyagok – olaj, szén, víz – közelébe telepített, központosított energiaellátást biztosító nagy erőművek mellett megjelennek és egyre nagyobb teret nyernek a felhasználási helyhez közeli, intelligens eszközökkel ellátott, elosztott energiatermelést lehetővé tevő mini erőművek.

Az itt alkalmazott technológia megteremtette a lehetőségét annak, hogy gazdaságosan, viszonylag kis méretben, a környezetet nem szennyezve lehet energiát előállítani. További előnyük, hogy könnyen ellenőrizhető a működésük, így a nagy szolgáltatóktól függetlenül, a helyi igényeknek megfelelően üzemeltethetők. A mini erőművek megjelenése egyben azt is jelenti, hogy módosítani, ha úgy tetszik, okosítani szükséges az energiaellátó rendszert. Hiszen már nem csupán néhány nagy, hanem sok kis erőműben megtermelt energiát is gazdaságosan kell szállítani.

Ipari felhasználóknak

– Természetesen az ipari felhasználók számára sem mellékes, hogy az általuk igénybe vett energia hogyan hasznosul. Ha energiaelosztásról van szó, mindig a méréssel szükséges kezdeni, vagyis meg kell mérni azt az energiamennyiséget, amit elhasznál egy adott üzem. Ez lehet a kiindulási pont, vagy nevezhetjük helyi rezsicsökkentésnek is – magyarázza Kozma László. Aztán a mért értékeket érdemes legalább egy Excel táblázatba gyűjteni, így a legegyszerűbb alkalmazással már néhány trendet is megállapíthatunk.

Aki ennél is többre kíváncsi, annak már érdemes egy erre a célra kialakított profi monitoring szoftvert használni. Ezek néhány százezer forintba kerülő alkalmazások, de segítségükkel trendeket tudunk meghatározni, összehasonlítást végezni, vagy akár a gyártással kapcsolatos anomáliákra is fény derülhet – sorolja az előnyöket a szakember.

Az energiaköltségek kézben tartására hasznos megoldás lehet egy ún. “tükörmérő” beillesztése a rendszerbe, melyet ugyanarra a mérőpontra szerelünk, ahol a szolgáltató saját hitelesített mérője üzemel. Ha ennél is tovább akarunk menni, akkor már azon is érdemes elgondolkodni, hogy nemcsak a fő betáplálási ponton, hanem a leágazásokon is érdemes mérni. Így összevethetők lesznek a mért adatok, s ha szükséges, az információk birtokában kísérelhetjük meg az egyezkedést a szolgáltatóval.

Ez persze nem egyszerű folyamat, hiszen a törvényes elszámolás alapja a szolgáltató hiteles mérője által mutatott fogyasztás, de ha adatokkal tudjuk bizonyítani az eltérő eredményeket, bízhatunk a közös megegyezésben. Lehetőség van mobil adatgyűjtő eszközök telepítésére is, amelyek kisebb anomáliákra deríthetnek fényt, de használatuk csupán néhány hónapig célszerű, és nem helyettesítik a fixen telepített mérőeszközöket.

A felsorolt megoldások ugyan még messze vannak a tudatos energiamenedzsmenttől, de adott esetben minimális költségből is kiépíthetők. Azt is fontos tudnunk, hogy minimum egy évig szükséges az adatokat gyűjteni annak érdekében, hogy valódi összehasonlítást tudjunk végezni. Érdemes azon is elgondolkodni, hogy megszakító készülékekbe integrált mérő megoldásokkal valósítsuk meg a mérést. Ez egy költséghatékony és egyszerű megoldás, végeredményét tekintve pedig egyenértékű a külön mérős megoldással.

Az emberi beavatkozás hozhat eredményt

– Még a legjobban kiépített ellenőrző vagy felügyelő rendszer is csak arra alkalmas, hogy rámutasson a problémákra: valódi megoldást csak az emberi beavatkozás hozhat. Ha például azt látjuk, hogy egy irodaházban éjszaka viszonylag stabilan magas a fogyasztás, akkor ennek egyik oka lehet, hogy bekapcsolva maradtak a számítógépek vagy néhány helyen fölöslegesen működik a világítás. Ha ez kiderül, rögtön lehet intézkedni. És ha megvan az új eredmény, akkor ismét lehet mérni és beavatkozni. Ez a körfolyamat biztosíthatja a fenntartható energiafogyasztást – hívja fel a figyelmet Kozma László.

– Szerencsére a gyártás területén is egyre nagyobb teret nyer a környezettudatos gondolkodás, amit az is jól mutat, hogy míg az évtized elején a Schneider Electric szakembereinek kellett az ipari cégek vezetőit győzködni a hatékony energiafelhasználás előnyeiről, napjainkban a legtöbb vállalat esetében nem kérdés az erőforrások ésszerű felhasználása.

Azt is fontos látni, hogy a hazai energiaelosztási rendszer stabil alapokon áll, ami sajnos már nem mondható el a legtöbb erőművünkről. Régi technológiával, alacsony hatékonysággal működnek, ezért időszerű lenne a toldozgatás helyett a teljes megújításuk. A jövőnk érdekében törekedni kellene a megújuló energiaforrások szélesebb körű használatára, a korábban már említett mini erőműves technológiák elterjesztésére, és kevésbé az atomenergiára építeni.

Azt gondolom, hogy az atomerőművekre fordított jelentős beruházások mellett időszerű és szükségszerű a hatékonyabb, más jellegű energiarendszerek, például a megújuló energiaforrások fejlesztése – mondja Kozma László, a Schneider Electric energiamenedzsment szakértője.