2025 januárjától egy kedvező adóváltozás lehetővé teszi a szellemi alkotások hasznosítása érdekében a szellemi termékek adómentes apportját.
A módosítás lényege, hogy ha egy feltaláló, kutató magánszemély a létrehozott szellemi alkotását nem vagyoni hozzájárulásként, azaz apportként szeretné átadni egy (startup) gazdasági társaság részére, akkor a szellemi alkotás apport szerinti értéke után a magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége az apportálás időpontjában.
A kutatás-fejlesztési tevékenységek eredményeinek piacra vitele érdekében csökkennek a kezdeti költségek. Mivel az apportért cserébe kapott tulajdonrész után a feltalálónak tényleges bevétele nem keletkezik, a fizetendő adót – az eddigi szabályok alapján – máshonnan kellett finanszíroznia. Az apport adómentessé tételével a kutató, feltaláló mentesül ennek terhe alól, ami ösztönözheti az innovációs folyamatokat.
Az új szabályozás továbbá kedvezőbb körülményeket teremthet a kockázati tőkebefektetők számára is. A kutatás-fejlesztések piaci sikere a kezdeti szakaszban általában még nehezen állapítható meg, a szellemi alkotások hasznosításához ugyanakkor jelentős tőkebefektetés szükséges, valamint a szellemi alkotás jövőbeli jövedelmezőségének tényleges piaci értékét is fel kell mérni. Az új ösztönző szabályok azonban lehetővé teszik azt is, hogy a feltalálók és tőkebefektetők könnyebben megtalálják egymást.
A rendelkezéssel a jogalkotó célja, hogy ily módon elősegítse az újonnan induló, innovatív, piaci értékkel bíró szellemi termékkel rendelkező vállalkozások létrejöttét. Az új szabályokat az Országgyűlés által elfogadott adócsomag részeként (az egyes adótörvények módosításáról szóló
2024. évi LV. törvény) a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása tartalmazza.
| Nyitókép: illusztráció, Adobe Stock
Szerző: Jövő Gyára | Forrás: VOSZ
2024.12.12.
Bonyolult szabályok, jelentős kockázatok a külföldi munkavállalók foglalkoztatásában A nemzetközi vállalatok magyarországi leányvállalatai egyre gyakrabban alkalmaznak vállalaton belüli áthelyezéssel mérnököket, szakértőket, vezetőket.
Automatizáció és AI: A raktározás és a biztonság közös jövője A magyarországi ipari és logisztikai ingatlanpiac történelmi mérföldkőhöz érkezett: a BRF legfrissebb piaci jelentése alapján a modern raktárállomány országosan átlépte a 6,1 millió négyzetmétert, amelyből több mint 4 millió négyzetméter a budapesti agglomerációban koncentrálódik.
A vezetői rugalmasság mint stratégiai tényező A magyar vállalatok egyre gyorsabban alkalmazkodnak a bizonytalan gazdasági környezethez, és a siker kulcsa elsősorban a vezetői rugalmasságban rejlik, ami nemcsak a túlélést segíti, hanem növekedési előnyt is biztosít.
Kompakt, több funkciós kódolvasó nagysebességű olvasáshoz A CleverReader álló 1D/2D kódolvasó maximális megbízhatóság mellett érzékeli a kódokat, rugalmasan konfigurálható és kiváló ár-érték aránnyal érhető el.
A versenyképesség szempontjából kulcstényező lesz az ipari intelligencia alkalmazása Az előállított termékekből származó bevétel akár 15 százalékát is kitehetik a csúszásokból, nem tervezett leállásokból, utólagos javításokból, minőségi problémákból és az eszközök nem optimális használatából adódó veszteségek a Schneider Electric friss felmérése szerint.
