2025 januárjától egy kedvező adóváltozás lehetővé teszi a szellemi alkotások hasznosítása érdekében a szellemi termékek adómentes apportját.
A módosítás lényege, hogy ha egy feltaláló, kutató magánszemély a létrehozott szellemi alkotását nem vagyoni hozzájárulásként, azaz apportként szeretné átadni egy (startup) gazdasági társaság részére, akkor a szellemi alkotás apport szerinti értéke után a magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége az apportálás időpontjában.
A kutatás-fejlesztési tevékenységek eredményeinek piacra vitele érdekében csökkennek a kezdeti költségek. Mivel az apportért cserébe kapott tulajdonrész után a feltalálónak tényleges bevétele nem keletkezik, a fizetendő adót – az eddigi szabályok alapján – máshonnan kellett finanszíroznia. Az apport adómentessé tételével a kutató, feltaláló mentesül ennek terhe alól, ami ösztönözheti az innovációs folyamatokat.
Az új szabályozás továbbá kedvezőbb körülményeket teremthet a kockázati tőkebefektetők számára is. A kutatás-fejlesztések piaci sikere a kezdeti szakaszban általában még nehezen állapítható meg, a szellemi alkotások hasznosításához ugyanakkor jelentős tőkebefektetés szükséges, valamint a szellemi alkotás jövőbeli jövedelmezőségének tényleges piaci értékét is fel kell mérni. Az új ösztönző szabályok azonban lehetővé teszik azt is, hogy a feltalálók és tőkebefektetők könnyebben megtalálják egymást.
A rendelkezéssel a jogalkotó célja, hogy ily módon elősegítse az újonnan induló, innovatív, piaci értékkel bíró szellemi termékkel rendelkező vállalkozások létrejöttét. Az új szabályokat az Országgyűlés által elfogadott adócsomag részeként (az egyes adótörvények módosításáról szóló
2024. évi LV. törvény) a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása tartalmazza.
| Nyitókép: illusztráció, Adobe Stock
Szerző: Jövő Gyára | Forrás: VOSZ
2024.12.12.
Magyarország beszáll a humanoid robotika versenyébe A járműipari és gyártáshoz kapcsolódó kompetenciákra, valamint a mesterséges intelligencia és az autonóm rendszerek terén szerzett tapasztalatokra építve új, humanoid robotikára fókuszáló kutatócsoport kezdi meg munkáját a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben (SZTAKI).
Az ABB és a Toyota együtt alakítják az e-mobilitás jövőjét Az e-mobilitás Európa-szerte megváltoztatja az emberek közlekedési szokásait. Egyre több autós fontolgatja elektromos vagy plug-in hibrid jármű vásárlását, egyre több otthonban szerelnek fel töltőket, és egyre több vállalat gondolja át járműparkja üzemeltetését.
Az AI kilépett a képernyőről a fizikai térbe A mesterséges intelligencia eddig főként digitális környezetben működött: chatfelületeken, hangasszisztensekben vagy ügyfélszolgálati rendszerekben. Az E.ON az INTREN digitális ügynökséggel közösen kiléptette az AI-t a virtuális térből a fizikai világba és megszületett Anna, az E.ON digitális márkanagykövete.
Magasabb fizetésért érteni és használni is
tudni kell az AI-t A napi szinten generatív mesterséges intelligenciát használó munkavállalók magasabb fizetést, nagyobb munkahelyi biztonságot és termelékenységet tapasztalnak – miközben a globális munkaerő egyharmada rendszeresen túlterheltnek érzi magát.
Modern tűzvédelmet kapott az ország legnagyobb gázerőműve A Dunamenti Erőmű tűzvédelmi rendszereit digitális megoldásokkal frissítették, emellett egységesítették és modernizálták a korábban széttagoltan működő, épületenként különálló tűzvédelmi rendszereket.
