Előfizetéses szoftverek ipari környezetben
Általános igazság, hogy az ipar nagyjából tíz évvel lemaradva és - felzárkózás tekintetében - évtizedekben mérhető átfutással követi a mainstream informatikát, ennek oka pedig a folyamatokban, azok kockázatainak és kezelésüknek sajátosságaiban, végső soron tehát az üzemviteli eltérésekben keresendő.

 

Valamikor régen...

... nagyjából a kétezres évek közepén napjaim jelentős részét töltöttem egy ma is meghatározó CAD szoftver előtt rajzolgatással, tervezéssel. Boldog "békeidők". Egy-egy új célszoftver beszerzése ekkoriban még a legtöbb – főleg KKV szektorba pozícionált – tervező/alkotóműhely esetében a DC++ valamely underground HUB-járól, vagy egy "fizetős" FTP-ről történő kalóz/tört verzió letöltését jelentette és bár minden cégnél akadt általában legalább egy "eredeti", jogtiszta verzió, ennek célja azonban elsősorban az ekkortájt idehaza igen aktívan (bár sok tekintetben vitathatóan) tevékenykedő BSA lerázása volt.

Ma, az OEM szoftverek, a hatalmas mennyiségű nyílt forráskódú és szabadon, ingyenesen hozzáférhető alkalmazás és a még szélesebb körben, online elérhető integrált szolgáltatások korában már talán magyarázatra szorul, miért volt ez így: egyrészről a ‘80-‘90 évek hagyatékaként a köztudatban még ekkor is sokan úgy gondoltak a szoftverekre, mint valami megfoghatatlan, nem tárgyiasított, materializált dologra, s ezzel annak “illegális” használatát (az eltulajdonítás a másolás miatt már végképp nem volt értelmezhető) nem is igazán realizálták. A (munka)eszköznek a számítógépet tekintették, megvették, és ezzel az informatikai beruházás ki volt pipálva.

További fontos tényező volt a szoftverek ára. Egy, a bevezetőben említett studio szoftver (ne felejtsük, hogy ekkor még a később bevezetett butított, csökkentett funkcionalitású és így olcsóbb ún. “light”, “LT” vagy “Essentials” verziók csak korlátozottan voltak elérhetőek) költsége egy kisebb szakipari vállalkozás akár fél éves adózott eredményével volt összemérhető. Ördögi kör volt ez, mert valós szankciók és közbelépések elvétve következtek be (akkor viszont jó nagy port vert körülöttük a média), így pedig, aki nem állt be ebbe a sorba, az – mivel a szoftvereinek költségét kénytelen volt beépíteni az áraiba – jelentős hátrányból indult egy-egy tender elnyerésében.

Az iménti kis időutazásra azért invitáltam az olvasót, hogy megértsük, relatív rövid időtávban milyen messziről indultunk nemhogy a tudatosan licencelt szoftverek tekintetében, de úgy általában a legálisan használt szoftverbázis fenntartásában is.

A cikk további részében szó lesz arról, hogy:

  • A szoftverek esetében is a szolgáltatásban és a bérleti konstrukcióban van a jövő
  • Mi a jó az előfizetésben?
  • Mit akar az ipar…?

 Érdekel, elolvasom

 

| Forrás: Com-Forth

|Nyitókép: illusztráció, Adobe Stock

Magyarország beszáll a humanoid robotika versenyébe
A járműipari és gyártáshoz kapcsolódó kompetenciákra, valamint a mesterséges intelligencia és az autonóm rendszerek terén szerzett tapasztalatokra építve új, humanoid robotikára fókuszáló kutatócsoport kezdi meg munkáját a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben (SZTAKI).
Az ABB és a Toyota együtt alakítják az e-mobilitás jövőjét
Az e-mobilitás Európa-szerte megváltoztatja az emberek közlekedési szokásait. Egyre több autós fontolgatja elektromos vagy plug-in hibrid jármű vásárlását, egyre több otthonban szerelnek fel töltőket, és egyre több vállalat gondolja át járműparkja üzemeltetését.
Az AI kilépett a képernyőről a fizikai térbe
A mesterséges intelligencia eddig főként digitális környezetben működött: chatfelületeken, hangasszisztensekben vagy ügyfélszolgálati rendszerekben. Az E.ON az INTREN digitális ügynökséggel közösen kiléptette az AI-t a virtuális térből a fizikai világba és megszületett Anna, az E.ON digitális márkanagykövete.
Magasabb fizetésért érteni és használni is 
tudni kell az AI-t
A napi szinten generatív mesterséges intelligenciát használó munkavállalók magasabb fizetést, nagyobb munkahelyi biztonságot és termelékenységet tapasztalnak – miközben a globális munkaerő egyharmada rendszeresen túlterheltnek érzi magát.
Modern tűzvédelmet kapott az ország legnagyobb gázerőműve
A Dunamenti Erőmű tűzvédelmi rendszereit digitális megoldásokkal frissítették, emellett egységesítették és modernizálták a korábban széttagoltan működő, épületenként különálló tűzvédelmi rendszereket.