Előfizetéses szoftverek ipari környezetben
Általános igazság, hogy az ipar nagyjából tíz évvel lemaradva és - felzárkózás tekintetében - évtizedekben mérhető átfutással követi a mainstream informatikát, ennek oka pedig a folyamatokban, azok kockázatainak és kezelésüknek sajátosságaiban, végső soron tehát az üzemviteli eltérésekben keresendő.

 

Valamikor régen...

... nagyjából a kétezres évek közepén napjaim jelentős részét töltöttem egy ma is meghatározó CAD szoftver előtt rajzolgatással, tervezéssel. Boldog "békeidők". Egy-egy új célszoftver beszerzése ekkoriban még a legtöbb – főleg KKV szektorba pozícionált – tervező/alkotóműhely esetében a DC++ valamely underground HUB-járól, vagy egy "fizetős" FTP-ről történő kalóz/tört verzió letöltését jelentette és bár minden cégnél akadt általában legalább egy "eredeti", jogtiszta verzió, ennek célja azonban elsősorban az ekkortájt idehaza igen aktívan (bár sok tekintetben vitathatóan) tevékenykedő BSA lerázása volt.

Ma, az OEM szoftverek, a hatalmas mennyiségű nyílt forráskódú és szabadon, ingyenesen hozzáférhető alkalmazás és a még szélesebb körben, online elérhető integrált szolgáltatások korában már talán magyarázatra szorul, miért volt ez így: egyrészről a ‘80-‘90 évek hagyatékaként a köztudatban még ekkor is sokan úgy gondoltak a szoftverekre, mint valami megfoghatatlan, nem tárgyiasított, materializált dologra, s ezzel annak “illegális” használatát (az eltulajdonítás a másolás miatt már végképp nem volt értelmezhető) nem is igazán realizálták. A (munka)eszköznek a számítógépet tekintették, megvették, és ezzel az informatikai beruházás ki volt pipálva.

További fontos tényező volt a szoftverek ára. Egy, a bevezetőben említett studio szoftver (ne felejtsük, hogy ekkor még a később bevezetett butított, csökkentett funkcionalitású és így olcsóbb ún. “light”, “LT” vagy “Essentials” verziók csak korlátozottan voltak elérhetőek) költsége egy kisebb szakipari vállalkozás akár fél éves adózott eredményével volt összemérhető. Ördögi kör volt ez, mert valós szankciók és közbelépések elvétve következtek be (akkor viszont jó nagy port vert körülöttük a média), így pedig, aki nem állt be ebbe a sorba, az – mivel a szoftvereinek költségét kénytelen volt beépíteni az áraiba – jelentős hátrányból indult egy-egy tender elnyerésében.

Az iménti kis időutazásra azért invitáltam az olvasót, hogy megértsük, relatív rövid időtávban milyen messziről indultunk nemhogy a tudatosan licencelt szoftverek tekintetében, de úgy általában a legálisan használt szoftverbázis fenntartásában is.

A cikk további részében szó lesz arról, hogy:

  • A szoftverek esetében is a szolgáltatásban és a bérleti konstrukcióban van a jövő
  • Mi a jó az előfizetésben?
  • Mit akar az ipar…?

 Érdekel, elolvasom

 

| Forrás: Com-Forth

|Nyitókép: illusztráció, Adobe Stock

Amikor a kvantumprocesszor és a klasszikus számítógép együtt dolgozik
A lett, német, portugál és magyar kutatócsoportok együttműködésével megvalósult HQCC (Hybrid Quantum-Classical Computing) elnevezésű QuantEra projekt célja új, hibrid kvantum-klasszikus algoritmusok fejlesztése volt optimalizációs és gépi tanulási feladatokra.
A kiberbiztosítás a megelőzésben is segíthet
A digitális támadások egyre ritkábban állnak meg egyetlen gyanús e-mailnél. A felhasználó eszköze, böngészése, jelszavai, banki tranzakciói, online vásárlásai és identitása egyszerre válhatnak célponttá.
Magyar gyógyszeripari know-how és nemzetközi logisztikai háttér egyesül
Egy magyar fejlesztésű, speciális gyógyszerlogisztikai technológia lép nemzetközi szintre az STI Hungary legújabb akvizíciójával: a vállalat megvásárolta a Complex 3H Kft. CTR (Complex Thermo Rendszer) üzletágát.
A szentgotthárdi gyárat is érinti a Stellantis átalakulása
Visszavágja termelését Európában a Stellantis járműipari konszern. Hogyan érinti ez a globális gyártó egyetlen magyarországi gyárát? Megmutatjuk!
Robotok alkudoznak az autószalonokban
Közel négy órán át egyeztetett árajánlatokról, finanszírozási lehetőségekről és egyedi feltételekről az utahi Mark Miller Subaru szalon értékesítője egy potenciális vásárlóval. A beszélgetés végén azonban kiderült: a vonal másik végén nem ember ült.