Egyetemi startup vállalkozások juthatnak közel 6 milliárd forint kutatási támogatáshoz
A jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalommal rendelkező termékek, technológiák vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez projektenként akár 300 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.

 

A támogatásra jelölt projektek többek között olyan ígéretes innovációk szerepelnek, amelyek korunk számos nagy kihívására, mint például az öregedési folyamat feltárására, fertőzések kezelésére vagy a közbiztonság javítására adnak ígéretes megoldásokat. A legjobb nemzetközi sztenderdek alapján megújított értékelési rendszerben a szakmai bírálatokat párban végző tudományos hátterű és ipari gyakorlattal rendelkező szakértők, valamint az újonnan felállított fókuszterületi innovációs testületek a benyújtott 52-ból 22 projektjavaslatot ajánlottak támogatásra, összesen több mint 5,6 milliárd forint értékben. Annak érdekében, hogy valamennyi magas színvonalú projekt támogatásban részesülhessen, a Kulturális és Innovációs Minisztérium döntést hozott az eredetileg 2 milliárd forintos keretösszeg 5,6 milliárd forintra emeléséről.

A Gyorsítósáv program célja, hogy olyan gyors növekedésre képes startup és spin-off vállalkozásokat segítsen, amelyek felsőoktatási intézményekben vagy kutatóintézetekben elért kutatási eredmények üzleti hasznosítását tervezik, és azok sikeres piacra vitele érdekében további jelentős kutatás-fejlesztési tevékenységet folytatnak. A konstrukció keretében a hazai egyetemek és kutatóintézetek tudáskapacitására építve születhetnek új, innovatív termékek, szolgáltatások és eljárások, amelyek a Neumann János Programban meghatározott fókuszterületekhez igazodva az egészséges élethez szükséges megelőző, gyógyító és ellátó rendszerek, a gazdaság zöldítését célzó körforgásos rendszer és a digitális átállást támogató folyamatok terén kínálhatnak majd hatékony, piacképes megoldásokat.

„A Gyorsítósáv program erősíti a vállalkozói szemléletet az egyetemi-kutatóintézeti szférában, és velük együttműködve a nemzetközi piacokon is sikeres vállalkozások kapnak új lendületet. Mindez nem csupán a hazai gazdaság versenyképességét erősíti, de akár világméretű társadalmi vagy gazdasági kihívások kezeléséhez járulhat hozzá” – mutatott rá dr. Szabados Zsuzsa, az NKFI Hivatal vállalati innovációs elnökhelyettese.

Az eredetileg 2 milliárd forint kerettel meghirdetett pályázatra rövid idő alatt hatszoros piaci igény érkezett, a pályázók összesen 52 projektjavaslatot nyújtottak be szakmai véleményezésre, ezért döntött úgy a támogató Kulturális és Innovációs Minisztérium, hogy a keretösszeget jelentősen megemeli. A beérkezett projektjavaslatok közel fele az egészséges élet fókuszterületén, több mint egyharmada pedig a digitalizáció témáiban tervez fejlesztéseket.

A támogatásra jelölt projektek többek között olyan ígéretes innovációk szerepelnek, mint az öregedési folyamatot meghatározott gyakorlati szempontok alapján feltáró diagnosztikai módszerek továbbfejlesztése, az antibiotikum-rezisztens kórházi fertőzéseket hatékonyan kezelő bakteriofág készítmények gyártási folyamatának kialakítása, valamint a mesterséges intelligencia segítségével történő biztonsági események előzetes észlelése, valós idejű elemzése. Az értékelési folyamat legfontosabb szakmai szűrőjén most átjutott pályázók következő lépésként 2024. augusztus 15-ig adhatják be támogatási kérelmüket az NKFI Hivatalhoz a támogató szakmai vélemény birtokában. A végső támogatói döntés 2024 szeptember végéig várható.

 

| Nyitókép: illusztráció, Adobe Stock

Magyarország beszáll a humanoid robotika versenyébe
A járműipari és gyártáshoz kapcsolódó kompetenciákra, valamint a mesterséges intelligencia és az autonóm rendszerek terén szerzett tapasztalatokra építve új, humanoid robotikára fókuszáló kutatócsoport kezdi meg munkáját a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben (SZTAKI).
Az ABB és a Toyota együtt alakítják az e-mobilitás jövőjét
Az e-mobilitás Európa-szerte megváltoztatja az emberek közlekedési szokásait. Egyre több autós fontolgatja elektromos vagy plug-in hibrid jármű vásárlását, egyre több otthonban szerelnek fel töltőket, és egyre több vállalat gondolja át járműparkja üzemeltetését.
Az AI kilépett a képernyőről a fizikai térbe
A mesterséges intelligencia eddig főként digitális környezetben működött: chatfelületeken, hangasszisztensekben vagy ügyfélszolgálati rendszerekben. Az E.ON az INTREN digitális ügynökséggel közösen kiléptette az AI-t a virtuális térből a fizikai világba és megszületett Anna, az E.ON digitális márkanagykövete.
Magasabb fizetésért érteni és használni is 
tudni kell az AI-t
A napi szinten generatív mesterséges intelligenciát használó munkavállalók magasabb fizetést, nagyobb munkahelyi biztonságot és termelékenységet tapasztalnak – miközben a globális munkaerő egyharmada rendszeresen túlterheltnek érzi magát.
Modern tűzvédelmet kapott az ország legnagyobb gázerőműve
A Dunamenti Erőmű tűzvédelmi rendszereit digitális megoldásokkal frissítették, emellett egységesítették és modernizálták a korábban széttagoltan működő, épületenként különálló tűzvédelmi rendszereket.