Az elfogadott jogszabály célja a tiszta technológiák uniós gyártásának fokozása, valamint annak biztosítása, hogy az Európai Unió megfelelő eszközökkel rendelkezzen az átálláshoz a tiszta energiára. A jogszabály meg kívánja erősíteni a nettó nulla kibocsátású uniós gyártás ellenálló- és versenyképességét, biztonságosabbá és fenntarthatóbbá teszi az energiarendszereket. Jobb feltételeket teremt a megfelelő projektek létrehozásához Európában, és vonzza a beruházásokat azzal a céllal, hogy az unió nettó nulla kibocsátású technológiai gyártási kapacitása 2030-ra megközelítse vagy elérje az építési igények legalább 40 százalékát. Fel fogja gyorsítani az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai céljainak eléréséhez szükséges klímasemlegességre való átállást, továbbá támogatja az EU arra irányuló erőfeszítéseit, hogy energiafüggetlenné váljon.

A jogszabály meg kívánja teremteni a legjobb feltételeket azoknak az ágazatoknak, amelyek létfontosságúak, hogy 2050-re az EU elérje a nettó zéró kibocsátást. Olyan technológiákkal foglalkozik, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a dekarbonizációhoz. A támogatandó technológiák közé tartozik az atomenergia, a fotovoltaikus napenergia és naphőenergia, a szárazföldi szélenergia és tengeri megújuló energia, az akkumulátorok és egyéb energiatárolók, a hőszivattyúk és a geotermikus energia, az elektrolizátorok és az üzemanyagcellák, a fenntartható alternatív üzemanyag-technológiák, a kis moduláris reaktorok. A jogszabályt még a tagállami kormányokat tömörítő Európai Unió Tanácsának hivatalosan is el kell fogadnia.

Szigorúbb követelményeket hoz az Euro 7

Ezt megelőzően április 12-én az Európai Unió Tanácsa elfogadta a személygépkocsikra, kisteherautókra és teherautókra vonatkozó kibocsátási határértékekre vonatkozó Euró 7 rendeletet, az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelvet, valamint új szabályokat az épületek energiahatékonyságának javítása érdekében. az elfogadott Euro 7 rendelet egyebek mellett a közúti járművek kipufogógáz-kibocsátását szabályozza, de más típusú kibocsátások, például a gumiabroncskopás és a fékrészecske-kibocsátás tekintetében is szabályokat állapít meg.

A személygépkocsik és a kisteherautók esetében a rendelet nem módosítja a jelenleg hatályos Euro 6 kipufogógáz-kibocsátási határértékeket, de szigorúbb követelményeket vezet be a szilárd részecskékre vonatkozóan. A nehézgépjárműnek minősülő autóbuszokat és tehergépkocsikat illetően a rendelet szigorúbb határértékeket ír elő számos szennyező anyag tekintetében, köztük a dinitrogén-oxidra vonatkozóan (N2O) is, amelyekről a szabályok korábban nem rendelkeztek.

Az Euro 7 szigorúbb határértékeket vezet be a fékezés során keletkező részecskekibocsátásra vonatkozóan, és egyedi határértékeket határoz meg az elektromos járművek esetében. Az új szabályok az élettartamra vonatkozó követelményeket is szigorítják. A szigorúbb követelmények minden járműre vonatkoznak majd úgy a futásteljesítmény, mint az élettartam tekintetében. Az Euro 7 rendelet a kihirdetését követő huszadik napon fog hatályba lépni.

Az épületek energiahatékonyságáról szóló felülvizsgált irányelv célja, hogy hozzájáruljon az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása és az energiaszegénység csökkentéséhez az Európai Unióban. Az új szabályok értelmében 2030-ra minden új épületnek kibocsátásmentes épületnek kell lennie, 2050-re pedig az EU teljes épületállományát kibocsátásmentessé kell átalakítani.

A nem lakáscélú épületek esetében a felülvizsgált irányelv energiahatékonysági minimumkövetelményeket vezet be, hogy az ilyen épületek ne lépjék túl az évente négyzetméterenként felhasználható primer vagy végső energia meghatározott maximális mennyiségét. Az építőipar dekarbonizációja érdekében a nemzeti épületfelújítási terveknek ütemtervet kell tartalmazniuk a fosszilis tüzelésű kazánok 2040-ig történő fokozatos megszüntetésére.

Az új szabályok biztosítani fogják a megfelelő napenergia-létesítmények telepítését az új épületekben, a középületekben és a meglévő, engedélyköteles, felújítás alatt álló nem lakáscélú épületekben. Emellett fenntartható mobilitási infrastruktúrát is biztosítanak, ideértve az elektromos autók épületekben vagy azok mellett található töltőállomásait, a jövőbeni infrastruktúra elhelyezését szolgáló előkábelezést vagy kábelezést, valamint a kerékpárparkolókat. Az irányelv kihirdetését követően a tagállamoknak két év alatt kell a rendelkezéseket átültetni nemzeti jogrendszerükbe.

A szintén pénteken elfogadott ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelv és az ipari kibocsátási portál létrehozásáról szóló rendelet célja az ipari tevékenységek környezeti hatásának szabályozása és nyomon követése lesz. Az új szabályok az ipari létesítményekből származó káros kibocsátások mennyiségének csökkentésével biztosítani fogják az emberi egészség és a környezet fokozottabb védelmét, egyúttal előmozdítják az energiahatékonyságot, a körforgásos gazdaságot és a dekarbonizációt. Könnyíteni fogják továbbá a környezeti adatok bejelentését azáltal, hogy a meglévő Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás (Európai PRTR) korszerűsítésével létrehozzák az ipari kibocsátások átfogóbb portálját.

| Képek: Adobe Stock