Digitalizáció az Európai Unióban - kihívások és jövőbeli lehetőségek
A digitális infrastruktúra, a szakképzett munkavállalók rendelkezésre állása és az innovatív környezet egyaránt kulcsszerepet játszik a digitalizáció előmozdításában, de továbbra is egyenlőtlenségek tapasztalhatók az Európai Unióban.

 

A Covid19-válság miatt az uniós cégek nagymértékben fokozták digitalizációs erőfeszítéseiket. Egy friss jelentés szerint (Digitalizáció Európában 2022–2023: tények az EBB beruházási felméréséből) 2022-ben az uniós cégek több mint fele (53%) tett lépéseket digitális jelenlétének javítása érdekében, ideértve például az online szolgáltatások biztosítását. Az Európai Unió emellett csökkentette az Egyesült Államokkal szembeni lemaradását a fejlett digitális technológiák bevezetése terén. 2022-ben az uniós cégek 69%-a alkalmazott fejlett digitális technológiát, például fejlett robotikát, nagy adathalmazok elemzését és mesterséges intelligenciát, szemben az egyesült államokbeli cégek 71%-ával. Az elmúlt négy évben a lemaradás folyamatosan csökkent.

Miközben az uniós cégek jelentős előrelépéseket tettek, az egyesült államokbeli cégek összességében többet haladtak előre a digitalizáció terén a világjárványra reagálva, ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy az Európai Unióban működő mikro- és kisvállalkozások digitális beruházásai alacsonyabb szintűek voltak. Az uniós mikrovállalkozásoknak csupán 30%-a kezelte prioritásként a digitalizációt, szemben a nagyvállalkozások 62%-ával.

Jelentős digitális egyenlőtlenségek az uniós régiók között

„A digitális átállás elérése és hosszú távú előnyeinek kiaknázása érdekében az Európai Unió nem szorítkozhat a technológia átvételére, hanem mérlegelnie kell a tágabb társadalmi hatásokat is. Annak lehetővé tétele, hogy a munkavállalók javítsák digitális készségeiket, kulcsfontosságú lesz az Európai Unión belüli beruházásbarát környezet megteremtéséhez, ami pedig versenyképesebbé és reziliensebbé fogja tenni a vállalatokat és a régiókat” – mondta Debora Revoltella, az EBB Közgazdasági Elemzések Főosztályának igazgatója.

„A digitális infrastruktúra – beleértve a nagy sebességű internet-hozzáférést, a szakképzett munkaerő és az innovatív környezetek rendelkezésre állását – kulcsszerepet játszik a digitalizáció előmozdításában. A jobb digitális infrastruktúrával rendelkező régiókban jobban megtérülnek a digitális beruházások, és nagyobb mértékben vannak jelen digitális vállalkozások. Az Európai Unió a digitális transzformáció holisztikus felkarolásával virágzó és fenntartható jövőt építhet” – mutatott rá Ricardo Mourinho, az Európai Beruházási Bank (EBB) alelnöke.

 

Az Európai Unió nem szorítkozhat a technológia átvételére, hanem mérlegelnie kell a  társadalmi hatásokat is

 

Az elért haladás ellenére továbbra is jelentős egyenlőtlenségek állnak fenn az uniós régiók között a digitális infrastruktúra tekintetében; a cégek 14%-a jelentős beruházási akadálynak tekinti a digitális infrastruktúrához való korlátozott hozzáférést. Emellett a cégek digitalizációs erőfeszítései nagymértékben függenek attól, hogy rendelkezésre állnak-e digitális készségekkel rendelkező munkavállalók. Azokban a régiókban, ahol a munkavállalók átlag feletti digitális készségekkel rendelkeznek, jellemzően fejlett digitális technológiákat vezetnek be, és az ilyen régiókban működő vállalkozások a Covid19-válság alatt többet ruháztak be a digitalizációba.

 

Ezért alapvető fontosságú, hogy a régiók fejlesszék oktatási és képzési rendszereiket és ezáltal folyamatosan naprakésszé tegyék a munkavállalók készségeit, valamint online tanulási lehetőségeket biztosítsanak a digitális szakadék áthidalása érdekében.

 

A cégek működési környezete szintén befolyásolja a digitalizációs erőfeszítéseket. A digitálisan fokozottan innovatív környezetben működő vállalkozások a világjárványra reagálva nagyobb valószínűséggel ruháztak be a digitalizációba. Meghatározó szerepet tölt be a kereskedelem is, mivel a nemzetközi kereskedelemben részt vevő cégek gyakrabban alkalmaznak fejlett digitális technológiákat.

A digitális vállalkozások reziliensebbnek mutatkoznak a kereskedelem zavaraival szemben, és proaktívabban kezelik az efféle zavarokat. Emellett a digitális technológiák segíthetnek a környezeti kihívások kezelésében, ideértve az intelligens városi mobilitást, a precíziós mezőgazdaságot és a fenntartható ellátási láncokat, amelyek hozzájárulnak a kibocsátások csökkentéséhez és elősegítik a zöldebb gazdaságra történő átállást.

A digitálisan fejlett cégek ezenkívül nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy beruházzanak az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekbe: e cégek 57%-a ruházott már be ilyen intézkedésekbe, szemben a nem digitális cégek 43%-ával. Ezek a megállapítások rávilágítanak arra, milyen lehetőségeket rejt a digitalizáció a fenntarthatóbb gazdaság felé történő elmozdulás támogatása tekintetében. A jelentés összefoglalójáért kattintson ide. Az EBB beruházási felmérésének az egyes uniós országokra vonatkozó adatai itt érhetők el.

| Forrás: EIB | Képek: Adobe Stock

Mesterséges neurális hálózatokkal lehetővé tett gépi tanulásért ítélték oda a 2024-es fizikai Nobel-díjat
Az amerikai John J. Hopfieldnek és a kanadai Geoffrey E. Hintonnak ítélték oda 2024-ben a fizikai Nobel-díjat – jelentették be kedden Stockholmban a Svéd Királyi Akadémián. A két kutató a gépi tanulás mesterséges neurális hálózatokkal való lehetővé tételéhez járult hozzá úttörő jelentőségű eredményeivel.
Konferencia az okosvárosokról és a technológiai sokszínűségről
Összefogtak a jövőért az ipar, a tudomány és a művészetek képviselői a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián Budapesten.
Teljes kultúraváltás – a Miller Industries beszámolója arról miként segítette a Birst megoldás üzlete átalakítását
Az Infor első blogsorozata az Infor Customer Excellence Awards nyerteseit állítja reflektorfénybe és osztja meg a sikertörténeteiket.
Új képzési program indul az adatközponti és kritikus infrastruktúra területén működőknek
Új képzésekkel egészítette ki EcoXpert Partner Program kezdeményezését a Schneider Electric. Az újonnan megszerezhető tudás hatékonyan támogatja a vállalat adatközponti és kritikus infrastruktúra területeken tevékenykedő értékesítési partnereit ügyfeleik még jobb kiszolgálásában.
Zsákutcába kerülhet az AI egy kutatás szerint
A nagy nyelvi modellek, mint például a ChatGPT elterjedése valójában egyre csökkenti a nyilvános tudásmegosztást az online kérdezz-felelek platformokon, s ezzel megnehezítheti a jövőbeli modellek képzését – erre jutott a Budapesti Corvinus Egyetem frissen publikált tanulmánya.