A munkahelyi jóllét csak egy jól hangzó fogalom, vagy a gyakorlatban is alkalmazott munkaerőt megtartó eszköz? A No Fluff Jobs legújabb kutatása arra kereste a választ, hogy az IT- és HR-szakemberek tapasztalatai alapján melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolhatják a munkavállalók fejlődését és elégedettségét.

Ma már a csapból is az folyik, hogy a folyamatok optimalizálása, az algoritmusokkal felvértezett vállalati szoftverek vagy éppen a prediktív analitikára épülő webshop nélkül halálra van ítélve az üzleti siker.

Évek óta látható trendet számszerűsített nemrégiben a LinkedIn szakmai közösségi platform, mikor beszámolt arról, hogy az elmúlt két évben megduplázódott a felületen közzétett, a mesterséges intelligenciát, mint kompetenciát említő álláshirdetések száma.

Felmérések szerint Magyarországon néhány éven belül akár 44 ezer informatikus hiányozhat a munkaerőpiacról. A Cisco célja: a következő 10 évben újabb 10 millió diák digitális képzése az EMEA régióban.

Évek óta kongatják a vészharangot a szakmai szervezetek: több tízezer informatikus hiányzik a hazai piacról, a pandémia és távmunka rohamos terjedésével pedig újabb és újabb lehetőségek nyílnak meg a tehetséges magyar fejlesztők számára, külföldön is.

Az IT-szektor munkaerőhiánya nem új keletű probléma: miközben jelenleg az USA-ban közel 1 millió betöltetlen pozíció van a területen, a hazai GDP csaknem 20%-át adó digitális gazdaság a kivándorlással, a kisadózó vállalkozásokat érintő szigorításokkal és az alapfokú oktatás kapcsolódó hiányosságaival küzd.

Miközben az országok versenyképességét befolyásoló tényezők között ma már kritikus helyen szerepel a gazdaság és társadalom digitális fejlettsége, hazánk rendre csak hátulról szemléli az élbolyt az európai rangsorokban.

Óvatos becslések szerint is mintegy 22 ezer informatikus hiányzott a magyar munkaerőpiacról 2019-ben, és ezt a szektort még a koronavírus-járvány sem tudta visszavetni.