Biztonsági játék és az innovációs nyomás között egyensúlyoznak a technológiai vezetők
Az idei év legjelentősebb technológiai fókuszterületei az AI, az üzleti intelligencia és az automatizáció lesznek, a legnagyobb kihívást pedig a költség- és humánerőforrás-korlátok jelenthetik – derül ki a Protechtor CIO Navigátor felmérésből.

 

Az innovációs szándék tehát megvan, sőt, a cégek 56%-a ma már előre definiált digitalizációs stratégiát követ, ami óriási előrelépés. Ugyanakkor komoly a szakadás a piacon: míg a vezetők nagyobb része optimistán tekint a 2025-ös évre és 50%-uk bővülő IT-büdzséből remél gazdálkodni, éppen ennyien aggódnak amiatt, hogy változatlan vagy alacsonyabb pénzügyi források mellett kell helytállniuk a fokozódó technológiai versenyben.

A Stylers Group idén először készítette el a Protechtor CIO Navigátor kutatást azzal a céllal, hogy feltérképezze a magyar IT-vezetők stratégiai döntései mögött álló tényezőket, feltárja a 2025-ös év főbb piaci trendjeit, valamint a CIO-kat leginkább foglalkoztató kihívásokat. A felmérésben 72 innovatív közép- és nagyvállalati felsővezető (CIO, CTO) vett részt, akik piacukon meghatározó vállalatokat képviselnek, többek között olyan iparágakban, mint a bankszektor, a vegyipar, az építőipar, a logisztika vagy a hadiipar.

„Miközben a válaszokból egy szélsőségek között feszülő IT-piaci körkép rajzolódik ki, két dologban egyetértett a megkérdezettek többsége: 2024-et kifejezetten nehéz évnek élték meg (57%), idén a CIO-k legfontosabb prioritása pedig továbbra is a költséghatékony működés és az üzleti folyamatok optimalizálása marad” – foglalja össze Laczkó Gábor, a  Protechtor technológiai és üzleti tudásmegosztó közösséget működtető Stylers Group egyik alapító tulajdonosa.

Habár a válaszadók 60%-a pozitív piaci változásokra számít 2025-ben, kihívás is akad bőven. A CIO-kat leginkább a negatív piaci folyamatok IT-büdzsére gyakorolt hatása (28%) foglalkoztatja, melyet szorosan követ 22%-os aránnyal az AI implementáció, illetve a technológia optimális és biztonságos használata. Ez utóbbi kapcsán a vállalatok jelentős része küzd a megfelelő kompetenciák kiépítésével, ami mellett megjelenik az adatvagyon hatékony strukturálásának igénye is. Általánosságban véve az innovatív technológiák bevezetésének útjában mindezek mellett a szabályozói megfelelés áll, így például a NIS2 irányelvek és egyéb adatvédelmi előírások betartása. Mindez komoly fejtörést okoz az IT-döntéshozóknak, hiszen jól tudják: ha lemaradnak a versenyben vagy nem sikerül hatékonyan implementálni az új technológiákat, annak komoly következményei lesznek.

A technológia édeshármasa: felhő, AI és low-code

A Protechtor CIO Navigátor kitér arra is, hogy a megkérdezettek több mint a fele (56%) rendelkezik belső digitalizációs stratégiával 2025-re, és 2024 év végén további 21% már dolgozott rajta. A digitalizációs törekvések középpontjában továbbra is az operatív, hatékonyságnövelő folyamatok állnak, elsősorban a HR és pénzügyi területen (65%), de a döntéshozatal támogatása (63%) és az üzleti intelligencia-megoldások (54%) is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. A megkérdezettek kétharmada tervezi új technológia bevezetését a következő 12 hónapban, a fókuszterületek tekintetében pedig nincs sok meglepetés. A felhőtechnológia népszerűsége nem lankad: a cégek 61%-a jelezte, hogy nőni fog az ehhez kapcsolódó szolgáltatások szerepe az IT-stratégiájukban, ugyanakkor az is kiderült, hogy csupán egyötödük (21%) működik tisztán felhő környezetben és a többség (63%) a hibrid megoldást választja a vállalati alkalmazások hosztolása során.

 

 

A fejlesztési hatékonyság növelését célzó low-code/no-code technológia szintén egyre meghatározóbb a vállalati alkalmazások készítése során, a felmérésben részt vevők mintegy 40%-a használ ilyen eszközöket a fejlesztéshez, miközben további 25%-uk már tervezi azok bevezetését. Az idei évben ráadásul a megkérdezett CIO-k 43%-a tervezi bővíteni a low-code/no-code projektek számát, ami a megoldás további dinamikus terjedésére utal a hazai cégek körében. Ha viszont 2025 meghatározó technológiai trendjét keressük, egyértelműen a mesterséges intelligencia kerül ki győztesen. Az IT-vezetők kétharmada készül AI automatizációs megoldások bevezetésére, dominánsan az adatelemzés, a döntéshozatal és a vállalati alkalmazások támogatása, valamint a sales és marketing területeken.

 

 

Figyelemreméltó eredmény, hogy a felmérésben részt vevő vállalatok döntő többsége (78%) már jelenleg is napi szinten alkalmazza a különböző AI-alapú megoldásokat a működése során, elsősorban a munkatársak támogatására (64%), szoftverfejlesztésre (48%) és adatelemzésre (39%), de egyre jelentősebb a vállalati alkalmazások hatékonyságának növelésében is, így például a termelésmenedzsment optimalizálásában vagy az infrastruktúra üzemeltetésében. Érdemes azt is említeni, hogy az AI húzza maga után biztonsági aggályokat, leginkább az adatmanipuláció (64%) és a zsarolással kapcsolatos kiberfenyegetések (56%), valamint az ipari kémkedés (31%) foglalkoztatja a CIO-kat – ennek ellenére azonban a sok esetben megoldást jelentő blockchain technológia népszerűsége mégsem nő.

Válaszút előtt: biztonsági játék vagy előremenekülés

Az új technológiát bevezetők 89%-a számít kihívásokra a folyamat során, az implementáció előtt álló legjelentősebb akadályt éppen az emberi erőforrás és a belső tudás hiányában látják (46%), és mivel a válaszadók többsége az üzleti igények gyors kielégítésére törekszik, a senior és expert szakemberek iránti kereslet a legnagyobb – képezni nincs idő és az erre fordítható források is szűkösek. A legkeresettebbek a fejlesztők (50%), nem meglepő módon őket szorosan követik 47%-kal az AI specialisták, valamint az üzemeltető és DevOps oldali szakemberek, de üzleti IT-szakértőkre is sok cégnél lesz szükség (45%). Adatszakértőt már csak a megkérdezett CIO-k 25%-a keres, míg az IT-biztonsági szakemberek, architectek, PM/PO-k vagy a tesztelők iránti kereslet elhanyagolható a felmérés alapján. Jó hír, hogy 2024-ben a vállalatok kétharmada rövid időn belül, kevesebb mint 4 hónap alatt találta meg a keresett szakembereket, már csak az a kérdés, hogy hogyan viszonyul majd ehhez az AI-szaktudáshoz kötődő kereslet.

„Az elkészült CIO Navigátor tanulsága szerint jelenleg egyértelmű a prioritás: az innováció, a hatékonyságnövelés és az üzleti igények mihamarabbi fejlesztésbe fordítása elsőbbséget élvez minden mással szemben. Hogy a cégek hogyan tudnak lavírozni a végletek között és megtalálni a számukra működő megoldóképletet, az mindenhol más és más lesz” – teszi hozzá  Laczkó Gábor.

 

| Nyitókép: Adobe Stock

Ingyenes AI-képzési programot indít magyar fejlesztőknek is az AWS
A magyar fejlesztők három hónapon át ingyenesen férhetnek hozzá mesterséges intelligenciával, gépi tanulással és generatív AI-jal foglalkozó képzésekhez az Amazon Web Services (AWS) új közép- és kelet-európai programjában. A kezdeményezés az egyre növekvő AI-szakemberhiányra reagál.
Drága mulasztás elhanyagolni az elektromos karbantartást
Ma már üzleti, és nem csupán műszaki kérdés a megbízható energiaelosztás az iparvállalatok vagy az épület- és villamosinfrastruktúra-üzemeltetők számára.
MI-eszközökkel a meglévő munkaerő nagyobb értéket állíthat elő
Magyarországon a munkaképes korú lakosság 32,2 százaléka használt mesterséges intelligenciát 2026 első negyedévében, amely a Microsoft 147 országra kiterjedő felmérése szerint a 19. helyet biztosítja számára a globális ranglistán.
Számos képzéssel készülnek a biztonságos munkavégzésre a szegedi BYD-gyár dolgozói
Több mint 1000 munkavállalót érintő képzési együttműködést kötött a DEKRA Magyarország és a BYD. A már jelenleg is zajló, egyéves program 20 különböző képzéstípust és összesen több tízezer órányi képzést foglal magában.
Mesterséges intelligencia optimalizálja az elosztott energiaforrások felhasználását
A meglévő villamos hálózatok kapacitásának jóval hatékonyabb kihasználását teszi lehetővé a jövőben a Schneider Electric és a Kraken együttműködése. Ha csak az iparban és a kereskedelmi szektorban sikerül növelni a keresleti oldali rugalmasságot, az éves szinten akár ezermilliárd dollárt is érhet.