Az újraiparosításhoz nélkülözhetetlen a robotikai képzés
Bár az oktatásban dolgozó szakemberek négyötöde szerint a következő tíz évben a robotika és az automatizálás fogja meghatározni a foglalkoztatás jövőjét, jelenleg négy közül csupán egy oktatási intézmény használ robotokat tanítási programjában.

 

Jelentős beruházásokra lesz szükség az élethosszig tartó tanulás támogatásához, hogy a meglévő és a jövőbeli munkaerő boldogulhasson a robotika és az automatizálás korában – hívta fel a figyelmet az ABB Kft. és az Óbudai Egyetem januárban megtartott közös sajtóbeszélgetésén.

Az európai vállalatok közel háromnegyede (74 százaléka) és az amerikaiak 70 százaléka tervezi, hogy a globális kihívásokra, a munkaerőhiányra és az üzleti környezetet uraló bizonytalanságra válaszolva haza vagy egy közeli régióba telepíti vissza tevékenységeit – állapította meg az ABB felmérésében (Supply Chain Survey, 2022), amelyet a két térségben vállalatvezetők körében készített.

A vállalatok többsége – az európai válaszadók 75 és az amerikaiak 62 százaléka – a következő három évben a robotika és automatizálás terén megvalósuló beruházásokkal tenné könnyebbé ezt a re-shoring vagy near-shoring váltást.

Rugalmasabb ellátási lánc

A robotika és az automatizálás iránti, fokozott érdeklődés ellenére az ABB 2022-es globális oktatási felmérése mégis jelentős hiányosságokat tárt fel az oktatás és a képzés terén, ahol a jövő hálózatba kapcsolt és automatizált munkahelyein való munkavégzéshez szükséges készségek elsajátíthatók lennének.

„Bár a megkérdezett oktatási szakemberek 80 százaléka egyetért abban, hogy a robotika és az automatizálás fogja alakítani a foglalkoztatás jövőjét a következő tíz évben, jelenleg csupán minden negyedik oktatási intézmény alkalmaz robotokat oktatási programjaiban” – mondta Haray Norbert, az ABB Kft. Robotika és Gyártásautomatizálás üzletágának vezetője.

Az ebből eredő hiányosságok veszélyeztetik az újraiparosítás sikerét. A technológiát szállító vállalatok, az oktatási intézmények és a kormányzatok együttműködése szükséges ahhoz, hogy a társadalom felkészüljön a munkahelyek átalakulására, teljes mértékben kihasználja a rugalmas automatizálásban rejlő potenciált, és megragadja a folyamatban lévő újraiparosítással feltáruló új lehetőségeket.

Az ABB ennek érdekében új képzési központokkal – közöttük az Ausztriában 100 millió eurós beruházással tavaly létsített globális innovációs és képzési kampusszal – bővíti robotikai és automatizálási oktatási programját. Az Egyesült Királyságban, Németországban és Brazíliában működő új, regionális képzési központokkal együtt ez a beruházás világszinten negyven fölé emelte az ABB képzési létesítményeinek számát, amelyekben évente több mint 30 ezer iskolai, főiskolai és egyetemi diákot, valamint szakmunkástanulót és munkavállalót oktatnak. A képzési központok az ABB meglévő oktatási kínálatát egészítik ki, amely világszerte több mint 100 iskolában és egyetemen érhető el.

Új képzési központok

„Kiterjedt tapasztalatával és robotikai megoldásokból álló portfóliójával az ABB a robotok tanulási programokba való beépítését terméktámogatással és képzéssel is segíti az oktatási intézményekben” – mondta Haray Norbert. „Az ABB több mint 40 országban működik együtt iskolákkal, főiskolákkal és egyetemekkel annak érdekében, hogy a diákok elsajátítsák a robotprogramozás és működtetés alapjait. Partneri kapcsolatunk révén az intézmények részt vehetnek az automatizált megoldások kutatásában és fejlesztésében a tényleges alkalmazásokban történő felhasználás érdekében, ezáltal a diákok foglalkoztatási lehetőségeit is javítják.”

Magyarországon az ABB 2016 óta alakított ki hasonló együttműködést a hiánypótló robotikai képzés terén a hazai felsőoktatási intézményekkel, közöttük az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karral, és a programok vonzerejét tükrözi, hogy hallgatói összlétszámuk évente 20 százalékkal növekszik.

 

 

„Ipari robotizálási szakmérnöki képzésünk célja, hogy az ipar igényeinek megfelelő tudást adjunk hallgatóinknak egy gyakorlatorientált továbbképzés keretében, amely az ipari folyamatok, gyártósorok fenntartására, továbbfejlesztésére, a robotintegrációs és karbantartási folyamatok megismerésére helyezi a hangsúlyt” – mondta Dr. Széll Károly, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar egyetemi docense. „Robottechnikai Központunk országosan egyedülálló robotparkja valós ipari környezetet teremt a hiánypótló képzéshez, amelyet a közeljövőben angol nyelven is elérhetővé teszünk.”

A BSc oklevelet adó, péntek délutánonként zajló 4 féléves képzés mellett az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar 1-2 napos moduláris képzéseket is kínál a robotprogramozás és működtetés különböző témaköreiben. A sajtóbeszélgetés résztvevői az ABB IRB 120-as modelljét működés közben is láthatták. A hattengelyes ipari robotkar olyan agilis, kompakt és könnyű megoldást ad anyagmozgatási és összeszerelési feladatokhoz, amely rendkívül pontos és jól vezérelhető.

(Forrás: ABB)

Mégsem eszi meg reggelire az AI az informatikusokat
Az IT-szektorban véget ért a kivárás időszaka, és a lapokat ismét a munkavállalók osztják. A No Fluff Jobs legfrissebb Salary Guide riportja megerősíti: nemcsak a fizetések törtek újra csúcsra, de érkezik a bértranszparencia is, ami örökre véget vet a „mennyit is kérhetek?” típusú sötétben való tapogatózásnak.
A zöld átmenet vakfoltja: miért nő tovább a kibocsátás a megújulók sikere mellett?
A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét. Egy friss tanulmány szerint a probléma gyökere nem elsősorban technológiai, hanem szerkezeti.
Szoftverrel bővíti hálózati kapacitását az osztrák áramcég
Az áramszolgáltatók számára egyre nagyobb kihívást jelent a napelemek, szélerőművek és az úgynevezett „prosumerek” megjelenése, akik nemcsak fogyasztják, hanem termelik is a villamos energiát. Mindez sokkal összetettebbé teszi a hálózat működését, miközben nincs idő és lehetőség hosszadalmas fejlesztésekre.
A kvantummérnökök lehetnek a következő évtizedek legkeresettebb szakemberei
A kvantumtechnológia már ma is aktívan formálja az adatfeldolgozási folyamatokat, a precíziós szenzorokat és az anyagtudományi innovációkat, a következő évtizedekben pedig a globális ipar egyik legfontosabb növekedési motorjává válhat.
A fizikai mesterséges intelligencia új korszakot nyit a robotikában
A Deloitte Tech Trends 2026 kutatás legfrissebb elemzése szerint a fizikai mesterséges intelligencia (physical AI) új korszakot nyit a robotikában. Az előre programozott, merev működésű gépeket egyre inkább olyan alkalmazkodó, tanuló rendszerek váltják fel, amelyek képesek komplex, változó és kiszámíthatatlan környezetben is biztonságosan működni.