Az ipari digitalizáció trendjeiről
Az MTA SZTAKI október 10-én első alkalommal rendezte meg INDIGO elnevezésű ipari digitalizációs szakmai napját. A rendezvényen közel kétszázan - vállalati, termelési és logisztikai vezetők - kaptak betekintést az ipar 4.0 legfontosabb trendjeibe.

 

Monostori László, az MTA SZTAKI igazgatója megnyitójában bejelentette az intézet szakmai vezetésével működő Termelésinformatikai és -irányítási Kiválósági Központ (EPIC) létrejöttét. Ezt követően az előadók ismertették a hazai ipari digitalizációs trendeket, valamint az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform által végzett országos felmérés eredményeit.

Wilfried Sihn, a Fraunhofer Austria igazgatója bemutatta az általuk iparban bevezetett és sikerrel alkalmazott I4.0 módszereket és megoldásokat, valamint kitért arra, hogy a digitalizáció napjainkban már nem csupán kutatási téma, hanem az ipari mindennapok része. A bevezető előadások sorát egy panelbeszélgetés zárta, melynek resztvevői a hazai ipari digitalizáció kihívásait, valamint az ipar 4.0 kulcsfontosságú kérdéseit vitatták meg.

 

 

A program további részében szakmai előadások hangzottak el, melyek során az új Kiválósági Központ szakértői bemutatták az ipari digitalizációval kapcsolatos legfontosabb technikai és informatikai megoldásaikat. Az előadások során többek között szó esett integrált termeléstervezési és ‑ütemezési módszerekről, gépi tanulási technikákról, termelési és logisztikai rendszerek szimulációval történő kapacitáselemzéséről, kollaboratív robotokról, autonóm targoncák, valamint a legújabb IT technológiák ipari alkalmazhatóságáról.

Az INDIGO egyik fontos üzenete, hogy az ipari digitalizáció területén, a fejlett országokhoz hasonlóan, Magyarországon is érdemes erősíteni és kiaknázni az ipari és a kutatói szféra együttműködését. Az MTA SZTAKI igazgatója szerint a központ erős szakember gárdája – amelyben projektigények esetén külföldi szakértők is helyet kapnak –, a modell alapú megközelítés, illetve a több sikeres nemzetközi és hazai megvalósítás biztosítja, hogy az EPIC a hazai ipari digitalizáció egyik jelentős szereplője legyen és hozzájáruljon annak fejlődéséhez.

Monostori László szerint „az ipar 4.0 megoldások bevezetése létkérdésként jelentkezik a hazai vállalatok többségénél. A folyamat gyorsításához mihamarabb érvényt kell szerezni az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform által kidolgozott stratégiában szereplő javaslatoknak.” Ezt a gondolatot Csáji Balázs Csanád, a rendezvény egyik társszervezője is megerősítette: „a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás az egyik kulcsa az ipari adatokban rejlő értékes információk kinyerésének, rugalmas döntési mechanizmusok kialakításának és ezáltal a termelés hatékonyabbá tételének.”

A jövő épületei már előre látnak
Egy lépéssel közelebb az emberközpontú autonóm épületek megvalósítása. A Siemens víziója szerint az intelligens épületek következő generációja már nem csupán reagál a környezetére, hanem előre gondolkodva, önálló döntésekkel képes megteremteni a komfortosabb és fenntarthatóbb működés alapjait.
Egyre több a kiberincidens: miért nem elég az óvatosság?
Manapság már nem az a kérdés, hogy belefutunk-e digitális fenyegetésbe, hanem az, hogy mennyire vagyunk felkészülve rá, ha megtörténik a baj.
Mesterséges intelligencia segítségével alakítanak át teljes gépsorokat
A Hitachi és a HUN-REN SZTAKI olyan technológiát fejlesztett, amely a mesterséges intelligencia és a matematikai optimalizálás összekapcsolásával automatikusan tervezi meg komplett gyártósorok átalakítását.
Az AI valódi értéke a stratégián múlik
A vállalatok többsége továbbra sem rendelkezik világos AI-stratégiával – derült ki a Deloitte és az ABSL kerekasztalán. A Global Business Services (GBS) szektor meghatározó automatizációs szakértői a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásának gyakorlati kérdéseit és stratégiai kihívásait vitatták meg.
Egy Debrecen méretű város éves vízfogyasztását spórolta meg az algoritmus
A mesterséges intelligenciára épülő technológiák – az épületfelügyelettől a vízszivárgás-érzékelésig – már ma is bizonyíthatóan csökkentik az energia- és vízfogyasztást, és a válságkezelésen túl is tartós megoldást jelenthetnek.