Az építőiparban kirívóan nagy az ellenállás a digitális technológiákkal szemben
A bécsi székhelyű PlanRadar 15 országban, 1300 szakember bevonásával elvégzett kutatásában arra kereste a választ, hogy hol tart, és a következő 3 évben hogyan alakul az ágazat digitalizációja.

 

Az építőipari szoftverét Magyarországon is forgalmazó, bécsi székhelyű PlanRadar felmérésének eredménye megerősítette, hogy a vizsgált piacok közül Magyarországon a legnehezebb az új technológiák bevezetése. Az viszont biztató, hogy a nemzetközi trendekkel összhangban nálunk is kiemelkedően magas, 90 százalék fölötti azoknak a válaszadóknak aránya, akik szerint elkövetkező három évben vállalatuk a korábbinál többet fektet a digitalizációba. Bár a szakemberek abban egyetértenek, hogy a hatékonyság növelése érdekében digitalizálni kell az ágazat működését, a felmérés eredményei egyértelműen azt igazolják, hogy az építőiparnak ezen a területen még hosszú utat kell megtennie.

A 15 vizsgált országban a vállalatok háromnegyede az elmúlt három évben egyaltalán nem költött a fejlett technológiák közül mesterséges intelligenciára, a virtuális valósághoz köthető megoldásokra, több mint 80 százaléka nem használta fel a robotika és a 3D nyomtatás kínálta lehetőségeket, 41 százaléka az egyre szélesebb körben alkalmazott BIM bevezetését is elmulasztotta. A legtöbb cég (a válaszadók 60-75 százaléka) az energiahatékonyságot és a megújuló energia felhasználását célzó digitális megoldások, valamint a projektmenedzsment szoftverek területén hajtott végre átlagosnak tekinthető vagy jelentősebb beruházásokat.

Magyarország helye a kutatás szerint

A megkérdezett iparági szakemberek 77 százaléka minden országban nehéznek (53 százalék) vagy nagyon nehéznek (24 százalék) tartja új technológiák bevezetését a vállalatánál. A listát Magyarország vezeti, 84 százalékos eredménnyel. A kutatásból az is kiderült, hogy a magyar válaszadók szerint az ellenkezés legfőbb okai között szerepel a magas beruházási költség (22 százalék), az iparági szereplők túlságosan erős ragaszkodása a hagyományos szemléletmódhoz (19 százalék), illetve a kormányzati ösztönzők, például az új technológiák bevezetéséhez nyújtott támogatások hiánya (18 százalék).

Bár a 15 piac 97 százalékos átlagától valamivel elmarad, az mindenesetre biztató, hogy a magyar válaszadók 94 százaléka látja úgy, hogy vállalata az elkövetkező három évben a korábbinál többet költ digitális beruházásokra. Abban már jobban megközelítjük az átlagot, hogy a hazai szakemberek csaknem fele számol 10 százalék fölötti növekedéssel ezen a területen.

Ezeken a területeken várhatóak a legnagyobb fejlesztések

A kutatás szerint a vizsgált országokban tervezett technológiai beruházások listáján az építést és ingatlankezelést támogató programok és szoftverek beszerzése áll az első helyen, a második az energiahatékonyságot növelő digitális megoldások alkalmazása, a harmadik a BIM módszertan elterjedése. Magyarország ebben az összevetésben nem áll jól. A hazai válaszadók 65 százalékánál tervezik az építést és ingatlankezelést támogató programok és szoftverek beszerzését, ami 11 százalékkal elmarad a 15 ország átlagától, nem beszélve a listavezető brazilok 96 százalékos eredményétől.

Az energiahatékonyságot növelő digitális megoldásoknál valamivel kisebb, 7 százalékos a lemaradásunk a 68 százalékos átlaghoz képest, ezt a listát a németek vezetik 80 százalékkal. A BIM-nél megint nyílik az olló, az átlag 66 százalék, míg a magyar érték 57 százalék, a listavezető Brazíliáé 93 százalék. Manapság rengeteg szó esik a mesterséges intelligencia felhasználásának lehetőségeiről, de ez egyelőre nem mozgatta meg a magyar iparági szereplők fantáziáját: nálunk a vállalatok harmada tervez befektetni ebbe a technológiába, miközben az átlag 44, az éllovas Ausztráliában pedig 75 százalék.

– Az új technológiákkal szembeni ellenérzések leküzdéséhez szemléletváltásra van szükség, ami nem megy egyik napról a másikra. A magyarországi piacra lépésünk óta eltelt három év tapasztalatai alapján ugyanakkor úgy látom, hogy ez a folyamat az információhiány enyhítésével, megfelelő oktatással felgyorsítható. Biztató, hogy a hazai építőipari szereplők közül egyre többen ismerik fel a digitalizáció hatékonyságnövelő szerepét, ami azt jelzi, hogy a változás feltartóztathatatlanul megindult. A PlanRadar célja az, hogy partnerei minél jobban ki tudják használni a korszerű megoldások gyakorlati alkalmazásában rejlő, folyamatosan bővülő lehetőségeket, fokozzák teljesítményüket, javítsák versenyképességüket. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy most érdemes megragadni az alkalmat – mondja Simon Szilárd, a bécsi cég magyarországi csapatának képviselője.

 

| Forrás: PlanRadar | Nyitókép: Adobe Stock

Mesterséges neurális hálózatokkal lehetővé tett gépi tanulásért ítélték oda a 2024-es fizikai Nobel-díjat
Az amerikai John J. Hopfieldnek és a kanadai Geoffrey E. Hintonnak ítélték oda 2024-ben a fizikai Nobel-díjat – jelentették be kedden Stockholmban a Svéd Királyi Akadémián. A két kutató a gépi tanulás mesterséges neurális hálózatokkal való lehetővé tételéhez járult hozzá úttörő jelentőségű eredményeivel.
Konferencia az okosvárosokról és a technológiai sokszínűségről
Összefogtak a jövőért az ipar, a tudomány és a művészetek képviselői a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián Budapesten.
Teljes kultúraváltás – a Miller Industries beszámolója arról miként segítette a Birst megoldás üzlete átalakítását
Az Infor első blogsorozata az Infor Customer Excellence Awards nyerteseit állítja reflektorfénybe és osztja meg a sikertörténeteiket.
Új képzési program indul az adatközponti és kritikus infrastruktúra területén működőknek
Új képzésekkel egészítette ki EcoXpert Partner Program kezdeményezését a Schneider Electric. Az újonnan megszerezhető tudás hatékonyan támogatja a vállalat adatközponti és kritikus infrastruktúra területeken tevékenykedő értékesítési partnereit ügyfeleik még jobb kiszolgálásában.
Zsákutcába kerülhet az AI egy kutatás szerint
A nagy nyelvi modellek, mint például a ChatGPT elterjedése valójában egyre csökkenti a nyilvános tudásmegosztást az online kérdezz-felelek platformokon, s ezzel megnehezítheti a jövőbeli modellek képzését – erre jutott a Budapesti Corvinus Egyetem frissen publikált tanulmánya.