A szövetség szerint azért is aggasztó ez az eredmény, mert a gazdaság versenyképességének megtartása, növelése érdekében épp a technológiai modernizációval elérhető hatékonyságnövelés irányába kellene lépéseket tenni. Bár összességében az informatikai szektor kevésbé energiaintenzív, kevésbé húzza vissza az energiaárak emelkedése, mint más ágazatokat, a vállalatok körében már tapasztalható recessziós félelmek, stagnáló árbevételek és a komoly bérinfláció ezen a piacon is lassíthatják a növekedést, amelyet más ágazatokból átgyűrűző hatások erősítenek.

A fentieket támasztják alá a kutatás előzetes eredményei is: a válaszadó informatikai cégek összesen 36,6 százaléka említette, hogy biztosan (12,3%) vagy valószínűleg (24,6%) vissza kell fognia tervezett fejlesztéseit az emelkedő energiaárak miatt. Ennél érdekesebb, hogy a társaságok 66,2 százaléka szerint saját ügyfelei biztosan (24%) vagy valószínűleg (42,2%) visszafogják előre tervezett informatikai fejlesztéseiket.

A digitalizáción nem érdemes takarékoskodni

„Azt tapasztaljuk, hogy a külső kockázat hatására kettéválik a vállalatok fejlesztési elkötelezettsége: egyes cégek hosszú távú céljaikhoz társítják a fejlesztéseket, ők most leginkább kivárásra játszanak a jelenlegi bizonytalan helyzetben, és válogatás nélkül minden fejlesztést leállítottak. Más társaságok (elsősorban termelő vállalatok) kifejezetten a rövid távú megtérülés, például a költségcsökkentés érdekében keresik a digitalizációs megoldásokat.

Energetikai korszerűsítéseikkel e társaságok jellemzően már végeztek vagy lekéstek ezekről, viszont a belső folyamatok digitalizálása, automatizálása gyors és jelentős megtérülést hozhat számukra. Határozottan kiállunk amellett, hogy a korszerű technológiákba való befektetés minden ágazat számára kulcskérdés, ezen nem lehet spórolni” – kommentálta a kutatási eredményeket Deliága Ákos, az IVSZ általános elnökségi tagja.

Fokozhatják az informatikusok hiányát a leállított fejlesztések

Egy másik veszélyes forgatókönyv bekövetkeztének reális veszélyeire is felhívja a figyelmet az IVSZ a kutatás kapcsán. A magyar kormány szeptember végén a Magyar Közlönyben tette közzé, hogy „a kiegyensúlyozott költségvetés fenntartása miatt” 2022. október 31-ig a felügyelete alá tartozó szerveknél a kifizetéseket néhány kivételtől eltekintve miniszteri engedélyhez köti. Az egy hónapos fizetési csúszás még kezelhető helyzetet teremt, ugyanakkor az állami kifizetési stop esetleges elhúzódása az árbevételek stagnálását hozhatja, a recessziós kilátások hatásait tovább erősítheti, pedig pont a korszerű technológiákba kell invesztálni ezekben az időkben.

Az IVSZ szerint a Magyarország digitalizációja szempontjából kulcsfontosságú fejlesztéseket semmiképp sem szabad leállítani vagy elodázni a válság hatására, mert csak a folyamatos technológiai fejlődés biztosíthatja a kiutat egy esetleges recesszióból. Emellett a fejlesztések leállítása, a képzett digitális munkaerő elbocsátása felgyorsíthatja a szürkeállomány elvándorlását is. Ez valós veszély, hiszen az IVSZ és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség megbízásából a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány által készített életpálya-kutatásnak az eredményei szerint négyből három hazai informatikus valószínűnek tartja, hogy a következő két évtized során távmunkában külföldi munkaadóknak fog dolgozni, és szinte minden szakember az IT-életpálya természetes részének tekinti a külföldre történő munkavégzést.

„Továbbgyűrűző hatásai révén a hazai informatikai fejlesztési projektek lassulása vagy akár teljes leállítása olyan nagy arányban terelheti még a legnagyobb hazai informatikai társaságoknál dolgozó informatikus szakembereket külföldi piacokra dolgozó munkáltatók felé, amely több évvel vetheti vissza a hazai digitalizációs célokat, így akár behozhatatlan lemaradáshoz vezethet Magyarország versenyképessége kapcsán is” – mondta el Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.

KOMMENTÁR

 

„Egyetértek azzal, hogy a technológiai fejlesztés, a digitalizációhoz kapcsolódó beruházások és az innováció nem szabad, hogy áldozatául essen a jelenlegi gazdasági helyzetnek. Ugyanakkor – ha megpróbálunk a negyedéig tele pohárra koncentrálni – az IT költségek csökkentése talán nagyobb hatékonyságot eredményez. Ugyanis jelen helyzet alacsonyabb IT-költés mellett igényli majd a kívánt eredményeket – hiszen az elvárások nem csökkennek a büdzsével arányosan –, és ilyenkor a szakmai kreativitás előtérbe kerülésével akár nagymértékű hatékonyságjavulás is elérhető, azaz kevés pénzből kell viszonylag jól működő rendszereket összehozni.

 

Tehát maga az IT-büdzsé ugyan alacsonyabb lesz, de kénytelen-kelletlen hatékonyabban fogják felhasználni, és átmenetileg még akár csodák is történhetnek – gondoljunk csak az oktatás vagy az egészségügy helyzetére.

Én is bízom abban, hogy a kritikus fejlesztéseket nem állítják le a »kifizetési stop« miatt. Megértem, hogy a beruházások racionalizálására van szükség, de mindenképp üdvözlendő, ha ez csak az alacsonyabb prioritású beruházásokra, és nem – a fűnyíróelv mentén – minden fejlesztésre vonatkozik. Mi is várunk néhány olyan szerződés aláírására, amelyek a hazai energetikai rendszer korszerűsítését szolgálják, pedig mi lehet a jelen energiaválságos helyzetben fontosabb, mint egy energetikai fejlesztési beruházás.”

 

Bóna Péter ügyvezető igazgató, Com-Forth Ipari Informatika Kft., az IVSZ IoT és Ipar 4.0 munkacsoport vezetője

 

(Nyitókép: Adobe Stock)