A mobilszolgáltatók újabb okoseszközt csatlakoztathatnak hálózataikra, míg az autógyártók a bevétel új forrásait megnyitó, értéknövelt szolgáltatásokkal tüntethetik ki magukat, szorosabbra fűzhetik kapcsolatukat a vezetőkkel. A szereplők többsége azonban ma még nem kész a váltásra.

Hálózatba kapcsolt autókra (connected car) épülő szolgáltatások bevezetéséhez segíti hozzá az IBM és a PSA Peugeot Citroën az érintett iparágak szereplőit – az autógyáraktól kezdve a kereskedőkön és javítóműhelyeken át az önkormányzatokig.

A két cég áprilisban bejelentett, hét évre szóló együttműködése a dolgok internetjére (Internet of Things), a gépek egymás közti (machine to machine, M2M) kommunikációjára és nagy adatmennyiségek gyors, sokrétű elemzésére épülő, új generációs szolgáltatásokhoz szükséges technológiák fejlesztésére és a szolgáltatások piaci bevezetésére egyaránt kiterjed.

Jönnek a hálózatba kapcsolt járművek

A Gartner piacelemző cég szerint a hálózatba kapcsolt gépkocsik száma 2020-ra meghaladhatja a 250 milliót. Mostanáig azonban az ilyen autókban elérhető szolgáltatások nagyrészt a navigációra, a közúti forgalom alakulásáról – torlódásokról, kerülőutakról – tájékoztató információk továbbítására, valamint – gyakran az autóhoz csatlakoztatható okostelefon révén – a kapcsolattartásra és a szórakozásra fókuszáltak.

Az IBM és a PSA Peugeot Citroën olyan szolgáltatásokkal kívánja bővíteni ezt a palettát, amelyek a gépjárművek, a közúti infrastruktúra, valamint a gyártó és szolgáltató vállalatok közötti, folyamatos adatkommunikáción keresztül javítják a közlekedés biztonságát, hatékonyságát és kényelmét, ugyanakkor új értékláncokat teremtenek, a szervezetek szélesebb körének adnak lehetőséget, hogy új üzleti modellekre épülő szolgáltatásokat vezessenek be.

Védő háló

Rövid idő alatt nagyra növő piacról beszélhetünk – a Navigant Research elemző cég előrejelzése szerint a hálózatba kapcsolt autókból származó bevételek a jövő évi 96,8 millió dollárról 2025-re 36,6 milliárd dollára nőhetnek világszinten.

A közlekedésbiztonság javítása, az energiafogyasztás és a károsanyag-kibocsátás csökkentése terén a kormányok, a vállalatok és a fogyasztók is mind sürgetőbb elvárásokat fogalmaznak meg. Válaszul az autógyártók olyan kulcsfontosságú technológiákat fejlesztenek, mint például az elektromos és az önvezető (self-driving) gépjárművek.

Elég fejlettek lesznek a gépjárművek 2025-re ahhoz, hogy a vezetőhöz, illetve az utasokhoz igazodva átkonfigurálják magukat

Mindkét koncepció sikeres gyakorlati megvalósításához nélkülözhetetlenek a hálózati – mobilinternetes, wifi és rövid hatósugarú, dedikált kommunikációs, DSRC – technológiák, amelyek valós időben adatokat továbbítanak az autók, a vezetők, a közlekedés többi résztvevője, a közúti infrastruktúra és külső szolgáltatók között.

Világszerte nőni fog az új gépjárművek iránti kereslet a következő évtizedben, különösen a fejlődő országokban, ahol a gyors urbanizáció már ma is komoly gondokat okoz a nagy torlódások, a közúti balesetek növekvő száma és a levegő romló minősége miatt.

Még mielőtt az önvezető gépjárművek szélesebb körben elterjednének, a járművek és környezetük közötti (pl. vehicle-to-vehicle, vehicle-to-infrastructure, rövidített gyűjtőnevükön V2X) kommunikációs technológiák és a rájuk épülő szolgáltatások segíthetnek az említett problémák enyhítésében.

Az Egyesült Államok közlekedési minisztériumának becslése szerint a V2X technológiákkal az ütközéses balesetek 70-80 százalékának is elejét lehet majd venni. De a hálózati megoldások az elektromos autók térhódítását is elősegíthetik, a szolgáltatók például távolról monitorozhatják az akkumulátor töltöttségét, és időben felhívhatják a vezető figyelmét a közelben levő töltőállomás használatára.

A Navigant szerint a DSRC alapú V2X rendszereket az autógyárak 2016-tól kezdik majd beépíteni új modelljeikbe, de a korábbi járműveket hálózati képességekkel felruházó megoldások utólagos beszerelése is elterjed a következő években, amit a DSRC technológiákat is tartalmazó okostelefonok nagyban megkönnyíthetnek.

Sebességváltó stratégák

A Machina Research a Vodafone megbízásából készített tanulmányt a múlt évben, amelyben a gépjárműgyártókat hálózatba kapcsolt autóik alapján rangsorolta, olyan szempontok szerint, mint a menet közben elérhető szolgáltatások, a rendszerek nyitottsága a szoftverfejlesztők irányába, valamint a stratégia, a hálózati képességek átfogó szerepe.

A lista élén a BMW végzett ConnectedDrive szolgáltatásával, a második helyre a GM került úttörőnek számító OnStar megoldásával, míg a dobogó harmadik fokán a Ford áll, amely a piacelemző cég szerint kiterjedt programot indított a hálózati képességek beépítésére. Az első ötbe az Audi és a Chrysler került még be fejlett és viszonylag érett technológiával felvértezett, hálózatba kapcsolt autóival.

A lista élén a BMW végzett ConnectedDrive szolgáltatásával

Jóllehet stratégiájának középpontjába állította a hálózatba kapcsolat autókat és a hozzájuk adott szolgáltatásokat a Mercedes Benz és a Tesla is, egyelőre túl keveset adott el ezekből a modellekből, így be kellett érnie a hatodik, illetve hetedik hellyel. A tízes listát a Toyota, a VW és a Honda zárta, ezek a gyártók a felhasználók széles körét érik el, a jövőben minden bizonnyal sok hálózatba kapcsolt autót fognak szállítani.

A tanulmányt megrendelő Vodafone például a Volkswagennel és az Audival együttműködésre lépett, hogy hálózatba kapcsolt autókhoz adott szolgáltatásokat vezessen be Európában. Ehhez egy speciális SIM kártyát is kifejlesztett a mobilszolgáltató, amelyet az Audi már az idei év elejétől beépít új modelljeibe.

„Ezek az új alkalmazások forradalmasítani fogják a gépkocsi-használatot – mondta Erik Brennels, a Vodafone M2M üzletágának igazgatója. – Lesznek közöttük kézenfekvő, de ezzel együtt még nagyon fontos szolgáltatások, mint például a gépjárművek távoli monitorozása és diagnosztizálása az alkatrész-meghibásodások megelőzésére, de olyan, ma még kissé futurisztikusnak tűnő szolgáltatások is, amelyekkel a vezetők távolról ellenőrizhetik háztartási készülékeiket, hazafelé tartva például bekapcsolhatják a fűtést vagy a légkondicionálást, a sütőt vagy a mosógépet is.”

Noha a hálózatba kapcsolt autó koncepciója nem új keletű, a gyakorlati megvalósítás 2015-től vesz lendületet, ezért nagyon fontos, hogy az autógyártók felkészüljenek a sebességváltásra.

„Mind a távközlési szektor, mind az autóipar számára fordulópontot jelent a hálózatba kapcsolt gépjárművek elterjedése – mondta Matt Hatton, a Machina Research igazgatója. – A mobilszolgáltatók számára ez egy rendkívüli lehetőség, hogy újabb okoseszközt csatlakoztassanak hálózataikra, míg az autógyártók új bevételi forrásokat megnyitó, értéknövelt szolgáltatásokkal tüntethetik ki magukat a piacon, és egy új csatornán még szorosabbra fűzhetik kapcsolatukat a vezetőkkel.”

Tanuló autók

Az eddigi erőviszonyokat átrendező változások elé néz tíz év távlatában az autóipar ökoszisztémája az IBM tanulmánya (Automotive 2025 Global Study) szerint is, amely rámutat, hogy a jelzett időszakban az autóvezetés ugyan sokkal inkább személyre szabható élménnyé fejlődik, az önvezető autók messze nem válnak olyan mindennapossá, mint azt ma sokan képzelik.

Elég fejlettek lesznek például a gépjárművek 2025-re ahhoz, hogy a vezetőhöz, illetve az utasokhoz igazodva átkonfigurálják magukat, megtanulják a kormánykeréknél ülő személy szokásait, meggyógyítsák magukat, és kapcsolatot tartsanak más járművekkel, illetve környezetükkel – derült ki többek között a felmérésből, amely 175 autóipari vezető megkérdezésével készült a világ 21 országában. A válaszadók közel 80 százaléka szerint a járművek a jövőben a gépi tanulást lehetővé tevő, kognitív technológiákat hívják majd segítségül, hogy javítsák a vezetés élményét és optimalizálják saját teljesítményüket.

A gyártók bevétele sokkal inkább az értéknövelt szolgáltatásokból, semmint a járművek puszta értékesítéséből származik majd

Az autóipari szakemberek 57 százaléka véli úgy, hogy 2025-re a gépjárműveknek is lesz közösségi hálójuk, amelyen keresztül nemcsak az időjárási és a közúti viszonyokról, a forgalom alakulásáról cserélnek adatokat, hanem gyártóspecifikus információkat is megosztanak egymással. Ha egy autó például olyan problémát észlel működésében, amelyre nem talál megoldást, a hálón megkeresi azonos gyártmányú társait, és tőlük kér segítséget.

Meglehetős szkepticizmussal tekintenek viszont a válaszadók az önvezető, autonóm gépjárművek térhódítása elé. Az autóipari vezetők mindössze 8 százaléka látja úgy, hogy 2025-re ezek a modellek széles körben elterjedhetnek, és csupán 19 százalékuk hiszi, hogy a teljesen automatizált környezetek – amelyekben a robotpilóta rendszerek önállóan, emberi felügyelet nélkül vezetik a járművet – rutinszerűen beépítésre kerülnek a modellekbe.

Ezzel szemben a válaszadók túlnyomó többsége (87 százaléka) egyetértett abban, hogy a vezetőt segítő, részben automatizált rendszerek – például napjaink parkoló- és sávváltó rendszereinek továbbfejlesztett változatai – teljesen hétköznapi alaptartozékká válnak tíz év távlatában.

Mi több, az autóipari szakemberek 55 százaléka azt is valószínűnek tartja, hogy 2025-re a messzemenően automatizált, de korlátaikkal is tisztában lévő rendszerek is megjelennek a gépjárművekben, amelyek például a hosszú és unalmas autópálya-szakaszokon megbirkóznak a vezetés feladatával, de a kijárathoz közeledve kérik, hogy az ember vegye át a kormányt.

Mindent egybevéve az IBM tanulmánya olyan jövőt vetít az autóipar elé, amelyben a gyártók bevétele sokkal inkább az értéknövelt szolgáltatásokból, semmint a járművek puszta értékesítéséből származik majd. Bár a válaszadók harmada úgy gondolja, alkalmazkodni tud ehhez a változáshoz, öt közül csupán egy mondta, hogy vállalata erre már most felkészült.