Az adatalapú gazdasági modell hozhat valódi kitörést Magyarországnak
Közel 5 évtizede emlegetjük a papírmentes iroda kifejezést, a cégek pedig különösen a pandémia óta minden mást félretéve digitalizálnak, hogy aztán a mesterséges intelligencia legújabb vívmányaira bízhassák az üzleti információik elemzését és profittá alakítását.

 

A valóságban azonban egy átlagos vállalati dolgozó továbbra is nagyjából 10 000 papírlapot használ el csupán egy év alatt, az adatalapú működési modellekről pedig mindössze olyan közhelyeket tudunk mondani, hogy gyorsak vagy éppen költséghatékonyak. Az adat nem az új olaj, hanem az új drágakő – véli Hortobágyi Ágoston digitális stratéga, aki szerint legfőbb ideje megtanulni az ebben rejlő valódi érték kinyerését. Az adatvagyon pénzbeli megtérülését igenis láthatóvá lehet tenni, az ezt definiáló gazdasági modell pedig éppen Magyarországon formálódik: ha a hazai vállalati- és kkv szektor képes lesz mihamarabb átállni az új üzleti szemléletre, az forradalmi kiugrási pont lehet az egész nemzetgazdaság számára.

A vállalati információk digitalizációja és a papírmentesítés hosszú idő óta a cégek stratégiai céljai között szerepelt, hogy aztán a legújabb sztártechnológia, a mesterséges intelligencia adjon még nagyobb lökést a fejlesztéseknek. Mivel előtérbe került és széles körben is elérhetővé vált egy olyan univerzális eszköz, amely példátlan hatékonysággal képes értékes üzleti információvá formálni a korábban átláthatatlannak tűnő adatmennyiséget, mindenki arra törekszik, hogy minél bőségesebb digitális infómorzsával tudja „etetni” a gépeket. A globális adatelemzési piac mérete így az idei, 70 milliárd dollár körüli értékről várhatóan közel 350 milliárd dollárra bővül majd az évtized végére, de hogy a szektorban elégetett vagyonok valóban eredményt hoznak-e, az kétséges.

 

A papírmentesítés hosszú idő óta a cégek stratégiai céljai között szerepelt

 

„Egyrészt továbbra is lemaradás tapasztalható a tényleges papírmentesség terén: egy átlagos 1000 fős nagyvállalat még mindig közel 2,5 millió dollárt pazarol el évente az információk keresésére és lekérdezésére. Másrészt, ha jól is halad a digitalizáció, sokszor azért nem jut eredményre egy-egy projekt, mert nem jó kérdéseket teszünk fel és valójában nem tudjuk, hogyan és hová szeretnénk eljutni az adataink segítségével. Magyarország ráadásul még mindig a sereghajtók között szerepel a digitális fejlettség terén, ahogy arra az Európai Unió által készített DESI index is rámutat, főként a humán tőke és a digitális technológiák integrációja terén állunk rosszul. Ebben mindenképpen gyorsítanunk kell” – mondja Hortobágyi Ágoston, digitális stratéga, a DATAIT alapító-ügyvezetője.

Az adat az új drágakő, de nem mindegy, hogyan nyúlunk hozzá

Az adatalapú működési- és döntéshozatali modellek sikere tehát a világos stratégián és a célhoz vezető lépések következetes és profi kivitelezésén múlik. A vállalatnál felhalmozott információkészletet először a papír formátumról digitálissá szükséges alakítani, méghozzá úgy, hogy a dokumentumokat és adatokat továbbra is jogszerűnek és hitelesnek tekinthessék a felhasználók. Ez már önmagában véve is óriási fejlesztés egy cég életében, ha pedig kialakulnak az erre épülő folyamatok, az szinte azonnal megdobja a hatékonyságot. A következő nagy ugrást az jelenti, ha egy személyre szabott AI-modell is segíti a vállalatot az adatvagyon kiaknázásában.

„A 2000-es évek elején mindenki az új olajként emlegette az adatokat, de valójában inkább modernkori drágakőről van szó: meg kell találni, ki kell termelni, megtisztítani és szakértelemmel kezelni. Ha viszont sikerül kinyerni, ami benne rejlik, kézzelfogható vagyonná válik, mely folyamatosan képes növelni az értékét” – véli a szakértő.

A vállalati adatvagyon szakértelemmel történő feldolgozása számos azonnal érzékelhető előnnyel jár. Gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférést, mellyel azonnal időt, pénzt és konkrét irodai tereket szabadíthatunk fel. Optimalizálhatjuk és felpörgethetjük a legkritikusabb üzleti folyamatokat és jelentősen fejleszthetjük az ügyfélkezelést, amely napjainkban szinte minden piaci szereplő számára fontos versenytényező. Hatékonyabbá tehetjük a döntéshozatalt és szinte minden menedzsment feladatot, emellett általánosságban növelhetjük az információbiztonságot, hiszen nem kell tartani a fontos iratok fizikai megsemmisülésétől.

 

Hortobágyi Ágoston, digitális stratéga

 

Nem elhanyagolható tény, hogy a papírmentességgel és a digitális adatkezeléssel nagy lépést tehetünk a környezetvédelmi célok elérése felé is. Az ESG-törvény 2024. január 1-jei hatályba lépésével már Magyarországon is szabályozzák az ellátási láncok fenntarthatósági szempontú átvilágítását, valamint az ehhez kapcsolódó jelentéstételt, ennek pedig sokkal könnyebben megfelelhetnek a cégek a digitálisan is hiteles adatkezeléssel- és szolgáltatással.

Formálódik a jövő gazdasági modellje – mennyit érnek az adataid valójában?

Habár a vállalati adatokban megbújó üzleti lehetőségek kiaknázása kézzelfogható változást hozhat minden gazdasági szereplő számára, az érdekgazdák többségének az már nem elegendő érv, hogy mindez mennyire „költségcsökkentő”, „hatékonyságnövelő” vagy „hosszú távon megtérülő” folyamat, hiszen a kiadási oldalon világosan szerepelnek az erre fordított dollár- vagy forintmilliók. A kérdés tehát marad: pontosan mennyit ér a vállalati adatvagyon, hogyan fordíthatók le ezek a törekvések pénzben kifejezhető haszonra?

Világos tehát, hogy az adatalapú átállás akkor lehet igazán sikeres és széles körben is elérhető opció, ha a bevételi oldalon vagy a saját tőke értékben is megmutatkozik és láthatóvá válik a döntéshozók számára. Éppen ennek a közgazdasági alapon is működő, a mesterséges intelligenciát integráló adatvagyon-gazdálkodási modellnek a kidolgozására jött létre hazánkban több piaci szereplő és az Óbudai Egyetem tapasztalatait és tudását integráló projekt.

„Az adatközpontú gazdasági modell jövőképét, valamint az oda vezető jogi, informatikai és gazdasági lépések alapjait kutatja és fejleszti a gyakorlatban is működő koncepcióvá ez a stratégiai együttműködés. Ilyen, gyakorlatban bizonyított módszertanról nemzetközi szinten sem tudunk, így bizton állíthatjuk, hogy jelenleg az elsők között vagyunk, akik azt vizsgálják, hogyan térhetne át Magyarország és a hazai vállalati szektor – beleértve a kis- és közepes méretű cégeket is – a pénzközpontú működésről egy adatalapú gazdasági pályára. Ez a modell egyesíti napjaink kulcstechnológiáit, így a big data, a mesterséges intelligencia és szélesebb értelemben vett digitalizáció eszközrendszerét, hogy pontosan felmérhető és kimutatható értéket hozzon létre. A jövőben is fenntartható gazdasági rendszerre való átállás Magyarország számára valódi kitörési lehetőséget jelent” – hangsúlyozza Hortobágyi Ágoston, digitális stratéga.

 

 

| Nyitókép: illusztráció, Adobe Stock

A kerékpározás jövője
A kerékpározás az egyik legnépszerűbb és leginkább környezetbarát közlekedési forma, amely évről évre egyre több embert vonz.
Az MI lehet a kulcs az egyszemélyes vállalkozások nyári pihenéséhez
Ma Magyarországon 620 ezer regisztrált egyéni vállalkozó töri a fejét azon, hogyan pihenhetne a nyári időszakban legalább egy-két hetet. A megoldás nem lehetetlen, azonban némi előkészületet és a mesterséges intelligencia által kínált lehetőségek használatát is igényli – derül ki a Billingo összefoglalójából.
Bevezetés a virtuális üzembe helyezésbe
A virtuális üzembe helyezés átalakítja a tervezési folyamatot azáltal, hogy számítógépes szimulációkat alkalmaz a gyártási rendszerek tesztelésére és optimalizálására, mielőtt azok fizikailag megépülnének.
Teherautók számára alkalmas töltőhálózat épül Európában
A nemzetközi E.ON Csoport és a MAN együttműködés értelmében a teherautótöltő-hálózathoz mintegy 170 helyszínen 400 töltőpont fog tartozni Európa-szerte. Az első helyszín idén nyílik meg – 2025 végéig mintegy 80 töltőpont készül el.
Kína autóipara: honnan jön, és hova tart?
Négy évtized elég volt ahhoz, hogy a semmiből a világ első számú autóipari nagyhatalmává emelkedjen Kína. Számaik kétségtelenül impozánsak, ám nem feltétlenül tükrözik, hogy mire is számíthatunk még a kínai autógyártóktól.