Autonóm repülésre képes mesterséges méhraj
A Bionic Learning Network több mint 15 éve foglalkozik a repülés varázsával. A madarak szárnyalásának technikai megfejtése után (Festo SmartBird) a csapat számos más lény repülésének természetes alapelveit is kutatta és technológiai módszerekkel meg is valósította.

 

A BionicBee-vel a Bionic Learning Network most először fejlesztett ki olyan repülő tárgyat, amely teljesen önállóan, nagy egyedszámú rajban képes repülni. A BionicBee első repülési bemutatóját a 2024-es Hannover Messe kiállításon láthatták az érdeklődők. A BionicBee körülbelül 34 grammos tömegével, 220 milliméteres hosszúságával és 240 milliméteres szárnyfesztávolságával a Bionic Learning Network által eddig létrehozott legkisebb repülő tárgy.

 

A BionicBee a Bionic Learning Network eddigi legkisebb repülő eszköze. A fejlesztők először alkalmazták a generatív tervezés módszertanát

 

A fejlesztők először alkalmazták a generatív tervezés módszerét: néhány paraméter megadása után egy szoftveralkalmazás meghatározott tervezési elvek alapján megtalálja az optimális szerkezetet, hogy a lehető legkevesebb anyagot használja fel, ugyanakkor a lehető legstabilabb konstrukciót hozza létre. Ez a következetes könnyűszerkezetes felépítés elengedhetetlen a jó manőverezőképességhez és az egy feltöltéssel repülhető időhöz.

 

Természetes repülési manőverek négy szabadságfokkal: a mesterséges méh 15-20 Hz-s szárnycsapási frekvenciával repül. A szárnyak 180 fokos szögben csapkodnak előre és hátra

 

Autonóm kötelékrepülés

A mesterséges méhraj autonóm viselkedését egy ultraszéles sávú (UWB) technológiával működő beltéri helymeghatározó rendszer segítségével érik el. Ehhez a térben két szinten nyolc UWB-állomást (anchort) telepítenek. Ez pontos időmérést tesz lehetővé, és képessé teszi a méheket arra, hogy a térben meghatározzák a helyzetüket. Az UWB-állomások jeleket küldenek az egyes méheknek, amelyek az időbélyegek alapján önállóan meg tudják mérni a távolságot az adott adóelemektől és ki tudják számítani saját helyzetüket a térben.

 

Funkcionális integráció kis helyen: a méh teste tartalmazza a kompakt kialakítású szárnymozgató mechanizmust, a kommunikációs technológiát, valamint a szárnycsapkodást és a szárnygeometria adaptálását vezérlő alkatrészeket

 

A rajban való repüléshez a méhek egy központi számítógép által meghatározott útvonalakat követnek. A szoros alakzatban is biztonságos és ütközésmentes repüléshez nagyfokú térbeli és időbeli pontosságra van szükség. Az útvonal tervezésénél figyelembe kell venni az esetleges légörvényekben létrejövő kölcsönhatásokat is.

 

Ütközésmentes repülés: a méhek a rajban repülve egy központi számítógép által megadott útvonalakat követnek

 

Mivel a mesterséges méhek kézzel készülnek és a legkisebb gyártási különbségek is befolyásolhatják a repülési viselkedésüket, a méhek automatikus kalibrációs funkcióval is rendelkeznek: egy rövid próbarepülés során minden méh meghatározza az egyedileg optimalizált vezérlési paramétereit. Az intelligens algoritmus így ki tudja számítani az egyes méhek közötti hardveres különbségeket, így a teljes raj kívülről úgy vezérelhető, mintha minden méh azonos lenne.

 

A jövő épületei már előre látnak
Egy lépéssel közelebb az emberközpontú autonóm épületek megvalósítása. A Siemens víziója szerint az intelligens épületek következő generációja már nem csupán reagál a környezetére, hanem előre gondolkodva, önálló döntésekkel képes megteremteni a komfortosabb és fenntarthatóbb működés alapjait.
Egyre több a kiberincidens: miért nem elég az óvatosság?
Manapság már nem az a kérdés, hogy belefutunk-e digitális fenyegetésbe, hanem az, hogy mennyire vagyunk felkészülve rá, ha megtörténik a baj.
Mesterséges intelligencia segítségével alakítanak át teljes gépsorokat
A Hitachi és a HUN-REN SZTAKI olyan technológiát fejlesztett, amely a mesterséges intelligencia és a matematikai optimalizálás összekapcsolásával automatikusan tervezi meg komplett gyártósorok átalakítását.
Az AI valódi értéke a stratégián múlik
A vállalatok többsége továbbra sem rendelkezik világos AI-stratégiával – derült ki a Deloitte és az ABSL kerekasztalán. A Global Business Services (GBS) szektor meghatározó automatizációs szakértői a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásának gyakorlati kérdéseit és stratégiai kihívásait vitatták meg.
Egy Debrecen méretű város éves vízfogyasztását spórolta meg az algoritmus
A mesterséges intelligenciára épülő technológiák – az épületfelügyelettől a vízszivárgás-érzékelésig – már ma is bizonyíthatóan csökkentik az energia- és vízfogyasztást, és a válságkezelésen túl is tartós megoldást jelenthetnek.