Automatizált, többszintű védekezéssel a fejlett kibertámadások ellen
Egy friss kiberbiztonsági jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy riasztó ütemben jelennek meg az új típusú online fenyegetések, mert a kiberbűnözők folyamatosan újítanak módszereiken.

 

A Micro Focust nemrég felvásárló OpenText vállalat nemrég kiadta legfrissebb 2023 OpenText Cybersecurity Threat Report kiberbiztonsági jelentését, amelyben a vállalatokat és a fogyasztói szegmenst érintő legújabb kockázatokat összegzik. A kutatás eredményei arra mutatnak rá, hogy riasztó ütemben jelennek meg az új típusú fenyegetések a kibertérben. A kiberbűnözők folyamatosan új területeken támadnak, innovatív módszereket eszelnek ki, és finomhangolják a meglévőket.

A jelentés szerint például 16,4 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest az olyan spear phishing (célzott adathalász) támadások száma, amelyek során személyre szabott e-mailekkel próbálják meg rávenni a célpontokat, hogy kiadják hozzáférési információikat vagy egyéb bizalmas adatokat. A kutatás arra is rámutatott, hogy a ransomware támadások is egyre komolyabb kárt okoznak: a zsarolóvírusoknál követelt összeg középértéke majdnem 200 ezer dollárra emelkedett a tavalyi 70 ezer dollárhoz képest.

Tanítás és feleltetés

A kiberbűnözőknek elég csupán egyetlen felhasználót átverniük a vállalatnál egy adathalász támadással, és máris megvan a belépési pontjuk a cég rendszerébe. Ezért a szervezeteknek rendszeresen oktatniuk kell felhasználóikat az aktuális kiberfenyegetésekkel kapcsolatban, és megtanítaniuk, hogyan szúrhatják ki az árulkodó jeleket. Ahol igazán biztosra akarnak menni, ott bizonyos időközönként tesztelik is a munkavállalókat ál-adathalász levelekkel, hogy kiderüljön, elég éberek-e vagy szükség van további fejlesztésre.

Ahhoz, hogy minimalizálják az értékes vállalati adatokat és erőforrásokat érintő kockázatokat, a szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy minden felhasználó csak azokhoz a fájlokhoz és rendszerekhez férjen hozzá, amelyekre valóban szüksége van a munkája elvégzéséhez. Ha túl sok jogosultságot osztanak ki, azt a kiberbűnözők könnyedén kihasználhatják. A vállalatok ezt úgy tudják a legegyszerűbben elkerülni, ha olyan fejlett, teljes körű személyazonosság-kezelő rendszert vesznek igénybe, mint amilyen a NetIQ portfólióban is található, és ezen keresztül gondoskodnak a személyazonosságok és hozzáférések kiosztásáról, felügyeletéről, felülvizsgálatáról, valamint szükség esetén azok visszavonásáról.

Gyenge pontok proaktív feltérképezése

A kiberbűnözők sok esetben nem az alkalmazottakon, hanem az alkalmazásokon keresztül keresik az utat a vállalat rendszereibe, mivel a szoftverekben található sebezhetőségek szintén kaput nyithatnak számukra. Ezért a szervezeteknek a lehető leghamarabb telepíteniük kell a hibajavításokat és szoftverfrissítéseket, és rendszeresen megvizsgálni, hogy előfordulnak-e sebezhetőségek az alkalmazásaikban. A Fortify termékcsalád segítségével automatizáltan vizsgálhatják alkalmazásaik biztonságát különféle tesztelési módszerekkel, beleértve a forráskód statikus analizálását, a penetrációs teszteket, illetve a mobilos és kézi elemzést.

Mindenképpen készülni kell arra az eshetőségre is, hogy a kiberbűnözők valahogyan kijátsszák a védelmet, és bejutnak a rendszerbe. Ilyen esetben minden pillanat számít, ezért ajánlott olyan fejlett rendszereket latba vetni, mint például az ArcSight. Az eszköz közel valós időben elemzi a naplókezelő programok által gyűjtött adatokat, és gépi tanulásra, valamint mesterséges intelligenciára támaszkodva képes rendkívül rövid idő alatt azonosítani azokat a szokatlan, illetve gyanúra okot adó tevékenységeket, amelyek egy támadás jelei lehetnek.

Az a biztos, ha titkos

A vállalatok egyszerűen keresztülhúzhatják az adataikra utazó kiberbűnözők számításait, ha titkosítják az információkat. A fájlok így akkor is értéktelenek maradnak számukra, ha valahogyan megszerezték őket, hiszen nem tudják visszafejteni a titkosítást. Ezzel azonban a saját dolgukat is megnehezítik a cégek, hiszen a titkosított adatokat ők sem tudják felhasználni például az elemzéseikhez. Ez az ellentmondás áthidalható a formátummegőrző titkosítással, amely például a Voltage megoldásokban érhető el. A technológia az eredeti, érzékeny adatokat random karakterekre vagy adatokra cseréli le. Például egy igazolványszámban a számokat más, véletlenszerű számokkal és a betűket is más, véletlenszerű betűkarakterekkel helyettesíti. Így megmarad az adatok formátuma, ami lehetővé teszi az információk hasznosítását például analitikai célokra, miközben a védelmük is biztosított.

 

| Forrás: Micro Focus

Kapcsolóberendezések újracsomagolva
Díjat nyert a WorldStar Global Packaging Awards-on „Electronics” kategóriában a DS Smith és a Schneider Electric közösen fejlesztett csomagolási rendszere, amit az utóbbi vállalat nagyteljesítményű elektromos kapcsolóberendezéseihez alakítottak ki.
Radikális karbonlábnyom-csökkentést hozhat az ipari méretű papírpalack-gyártás
A globális bor-, szesz- és élelmiszeripar egyre nagyobb nyomás alatt áll, ami a csomagolást illeti. Az üveggyártás akár 1500°C-os, jellemzően fosszilis energiával fűtött kemencéket igényel, az elmúlt évek energiaválságai, költségemelkedése és alapanyag-hiánya azonban erősen sújtotta ezt az iparágat.
A rugalmatlanság drága dolog: 20 milliárd forintot égetett el idén a villamosenergia-piac
A negatív áramár nem a bőség, hanem a rugalmatlanság tünete. Idén eddig nagyságrendileg 43 millió euró (mintegy 20 milliárd forint) a negatív árú órákban realizált piaci veszteség. Cikkünkben a Green Cloud szakértői elemzik a kialakult helyzetet.
Üres vezetőfülkék: munkaerőhiány szorításában a logisztika
A logisztikai vállalatok előtt álló legnagyobb kihívás ma már nem az, hogy van-e elegendő fuvarfeladat vagy raktárkapacitás. A valódi kérdés: lesz-e, aki holnap elvégzi a munkát?
Az energiatárolás néhány év alatt teljesen átírhatja az energiapiacot
2026 áprilisa volt az első hónap a történelemben, amikor a szél és a nap energiájából előállított villamos energia világszinten meghaladta a gáz égetésével előállított villamos energia mennyiségét – írja Szilva Attila fizikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Uppsalai Egyetem korábbi kutatója.