AI javítja az AI által írt kódot
A mesterséges intelligencia mára szinte alapvető eszköz lett a fejlesztőknél. A felmérések szerint szinte alig akad már olyan szakember, aki ne használna AI-t a kódok írásánál. Ugyanakkor az automatizált folyamat hatására sok kód rejt hibákat, amelyek a leggyakoribb és legsúlyosabb sebezhetőségek közé tartoznak.

 

Az OpenText szakértői szerint a hibák azonosításában és javításában épp az AI nyújthat megfelelő segítséget, méghozzá fejlett alkalmazásbiztonsági eszközökbe ágyazva, amelyek automatizáltan végzik ezeket a feladatokat. A mesterséges intelligencia mostanra a szoftverfejlesztők mindennapi munkaeszközévé vált: egy elemzés szerint 2024-ben a szakemberek több mint 80 százaléka használt AI-t a kódok készítésénél, és ez a szám azóta minden bizonnyal csak tovább emelkedett.

Ugyanakkor az automatizált kódgenerálás nem mentes a sebezhetőségektől: egy kutatás rámutatott, hogy a Copilot által javasolt kódok 40 százaléka tartalmazott olyan sérülékenységet, amely szerepel a MITRE CWE Top 25 listáján, vagyis a leggyakoribb és legsúlyosabb biztonsági rések közé tartozik. Más vizsgálatok szerint az AI segítségével létrehozott kódok 62 százalékában fordult elő valamilyen tervezési hiba vagy ismert biztonsági hiányosság.

Ezek az arányok rávilágítanak annak veszélyére, hogy a gyors innováció önmagában nem elegendő, ha nem építjük be a biztonságot minden szinten. Megnehezíti azonban a helyzetet, hogy a GenAI‑fejlesztés sebessége messze meghaladja a hagyományos biztonsági ellenőrzések kapacitását. Ezért olyan új megközelítésekre van szükség, amelyekkel automatizáltan és folyamatosan vizsgálhatók az AI‑generált kódok.

Sárkány ellen sárkány

Érdekes módon épp a mesterséges intelligencia segíthet ennek a problémának a megoldásában, hiszen az AI-ra támaszkodó alkalmazásbiztonsági eszközök képesek kombinálni a gépi tanulás eredményeit a szakértői információkkal, így pontosabban felismerik a sebezhetőségeket. Ezek az eszközök olyan munkafolyamatokat kínálnak, amelyek szem előtt tartják a fejlesztők igényeit, és könnyedén illeszkednek az IDE környezetekbe, illetve CI/CD rendszerekbe. Emellett zökkenőmentesen működnek felhőnatív és hibrid környezetekben is, így számos különféle vállalati architektúrában alkalmazhatók.

 

 

Azok a szervezetek, amelyek igénybe veszik ezeket a modern eszközöket, a fejlesztési ciklus korábbi szakaszaiban azonosíthatják a sebezhetőségeket, és gyorsabban javíthatják őket. Ezzel komoly összegeket takaríthatnak meg, hiszen minél később derül fény egy sérülékenységre a fejlesztés során, annál magasabb a javítás költsége.

Az olyan fejlett megoldások, mint például az OpenText termékei a piaci átlaghoz képest rendkívül kevés hamis riasztást küldenek, és rangsorba is állítják a javításra váró hibákat fontosság szerint. Így a szakemberek az igazán hasznos tevékenységekre koncentrálhatnak, és a megfelelőség fenntartása, valamint a kockázatok csökkentése is egyszerűsödik. Szorosabbá válik továbbá az együttműködés a fejlesztői és az alkalmazásbiztonsági csapatok között, ezáltal a vállalatok gyorsan és biztonságosan adhatják ki az AI‑alapú alkalmazásokat.

Minden hasznos eszköz egy helyen

Az OpenText AI-ra támaszkodó alkalmazásbiztonsági teszteszközöket tartalmazó portfóliója ezt a megközelítést támogatja olyan komponensekkel, amelyek célzottan szolgálják ki a modern igényeket. A Static Application Security Testing (korábban: Fortify) azonosítja a sérülékenységeket a kódban, a futás közben jelentkező hibákat pedig a Dynamic Application Security Testing ismeri fel a GenAI-alapú alkalmazásokban.

Az AppSec Aviator generatív AI-technológiákra, például a Claude LLM-re támaszkodva csökkenti a téves riasztások számát, és automatikusan készít javaslatokat a sebezhetőségek javításához. A Core Software Composition Analysis (SCA) pedig intelligens elemzéssel támogatja a szakembereket a biztonságos open source csomagok kiválasztásában. Mindezek együtt lehetővé teszik, hogy a szoftverek biztonságával ne utólag foglalkozzanak a szervezetek, hanem a fejlesztési folyamatba integrált elemként.

 

| Illusztráció: Open Text

Van, akit a munkahelyi unalom jobb teljesítményre sarkall
A magas önértékelésű és elismeréshajhászó típusú nárcisztikus személyiségjegyekkel rendelkező munkavállalóknál a munkahelyi unalom erősítheti a tökéletességre törekvést, a bizonyítási vágyat – állapítja meg a Corvinus egyetem friss kutatása.
A BME egyetlen magyarként felkerült az AWS globális egyetemi térképére
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az egyetlen magyar felsőoktatási intézmény, amely bekerült az AWS 18 ország 132 egyetemére kiterjedő Kiro Students programjába.
Longevity és technológia: a hosszú, minőségi és teljes élet nyomában a BoschxRichter Innovátorok Napján
A hosszú és minőségi élet tudományos, technológiai és társadalmi összefüggései kerülnek fókuszba az idei BoschxRichter Innovátorok Napján 2026. szeptember 23-án, a budapesti Richter Központban.
Egyetlen kattintástól a termelés leállásáig: így épül fel egy ipari kibertámadás
Hogyan állíthatja le a termelést, vagy veszélyeztetheti akár egy egész üzem működését egyetlen kattintás? Renáta Pešinová, az ABB csehországi kiberbiztonsági szakértője bemutatja, hogyan válhat egy egyszerű informatikai incidens súlyos üzembiztonsági kockázattá.
A vállalatok többségének még nem származik gazdasági nyereség 
az AI-ból
Az AI-ból származó valós pénzügyi megtérülést csak egy szűk élmezőny szállítja. Az 1217 felsővezető megkérdezésén alapuló PwC AI Performance Study szerint az AI által teremtett gazdasági érték közel háromnegyedét (74%) mindössze a vállalatok ötöde (20%) realizálja.