A moduláris gyártás és a modultípus csomag (MTP) kombinációja ígéretes megoldást kínál, amely forradalmasítja a feldolgozóipar gyártási munkafolyamatait. Más ágazatok egyaránt nagy fokú rugalmasságot és rövid piacra kerülési időt igényelnek. Az MTP ilyenkor is jó választás lehet.

Az MTP kiindulási pontja a feldolgozóipar. Hogyan élvezhetik más iparágak is az MTP és a moduláris automatizálási platform előnyeit?

Thomas Punzenberger: Az MTP segít a felhasználóknak kezelni a szakképzett munkaerő terén mindenhol mutatkozó sürgető hiányt, hiszen rugalmas, moduláris automatizálást tesz lehetővé a heterogén termelési térképen. A modulok által kínált individualizáció természetesen nem tudja ugyanazt nyújtani, mint az egyedi programozás. Jelentősen kevesebb erőfeszítésre van azonban szükség nem csupán a létrehozáshoz, hanem a teszteléshez, a szoftver karbantartásához és az azt követő beállításokhoz is.

Ezért az MTP koncepcióját más iparágak számára is elérhetővé tesszük, ahogy azt tettük is – például – a receptúrakezelés esetében. Az eredetileg vegy- és gyógyszeripari gyártási folyamatokhoz létrehozott receptúrakezelés ma már az energiatermeléshez és a különálló előállítási lépésekhez is hasznos segítséget nyújt. Az MTP-hez hasonló koncepció már 15 éve jelen van az energiaiparban az IEC 61850 szabvány képében. Ez nem csak az egyes eszközök, hanem a teljes eszközcsoport működési leírásait tartalmazza, és a zenonban teljes mértékben reprodukálva van, könyvtárak formájában.

 

Thomas Punzenberger, a COPA-DATA alapító vezérigazgatója: „A cég zenon mögött álló filozófiáját már 40 éve a mottónk vezérli: »Mindig van egyszerűbb út.« Fogjuk a specifikus iparágak alkalmazási területeinek funkcióit, és más iparágak számára is hozzáférhetővé tesszük őket, feltéve, hogy ez az új iparág számára is előnyös.”

 

Hogyan lehet a meglévő, MTP fájlokkal nem rendelkező eszközöket integrálni a zenonba?

Günther Haslauer: Mivel még mindig sok eszköz nem rendelkezik megfelelő MTP fájlokkal, létrehoztunk egy MTP-átjárót az integrációhoz. Ez az opció és a feldolgozási terület használatra kész komponenseinek könyvtára lehetővé teszi, hogy a zenon elosztott vezérlőrendszerként (DCS) szolgáljon.

Thomas Punzenberger: A DSC-t említve meg kell jegyeznünk, hogy a gépek és berendezések intelligenciája egyre szélesebb körben oszlik el és fragmentálódik. Nincs mindig értelme saját PLC-vel ellátni a gépet vagy a modulokat. A zenonban alapértelmezetten meglévő, az IEC 61131-3 szabványnak megfelelő SoftPLC zenon Logic segítségével a szükséges funkciók közvetlenül feltérképezhetőek. Így létrejön egy DCS a teljes mértékben konfigurált, előzetesen validált MTP fájlok alapján. Innen már csak egy apró lépés volt, hogy elérjünk a moduláris automatizálási platform építésének gondolatáig.

Az MTP-n kívül a zenon milyen más fejlesztései járulnak hozzá a moduláris automatizálási platform létrehozásához?

Günther Haslauer: Másik friss fejlesztésünk, hogy a zenon HTML5 alapú front enddel is futtatható. Ahhoz, hogy ez hatékony erőforrás-felhasználással történjen, egy rich client megoldás mellett döntöttünk. A böngészőn egy viszonylag kiterjedt JavaScript kód fut, amely teljes mértékben rendereli az UI-t. Ennek köszönhetően kicsi a továbbított adatmennyiség, mert csak delta információk áramlanak nyers adat attribútumként. Így a felhasználók viszonylag függetlenül kezelhetik az adatkommunikációs módszereiket.

 

Günther Haslauer, a COPA-DATA szoftvertervezési osztályának alelnöke: „Az egyedi, változó igényekhez igazítható moduláris szoftver hatalmas szabadságot kínál a felhasználóknak, amikor a technológiáról kell dönteni. Arról is gondoskodik, hogy a felhasználók kevésbé függjenek a hardvereket és operációs rendszereket befolyásoló technológiai trendektől.”

Milyen mértékben implementálták a HTML5 technológiát a zenonba?

Thomas Punzenberger: A HTML5 implementálása még nem százszázalékos. Még egy ideig dolgoznunk kell rajta. A legtöbb projekt már implementálható a zenon 12-be. Újdonság például a Recipe Group Manager, a parancsok, a kiegészítő képi elemek és a szűrők.

Günther Haslauer: A videóanyagok, a Worldview és néhány másik funkció azonban még hiányzik. Emellett van, amit nem lehet egy az egyben konvertálni HTML-be. Ilyen például a Windows Presentation Foundation (WPF) vagy az Active-X fájlok. Ezt példázza a Report Viewer aktuális képe. Az ilyen dolgokhoz velük megegyező helyettesítési megoldásokat kell létrehozni más technológiák segítségével, például backend kóddal dot.net Core-ban és frontend kóddal Javascriptben. Ez a koncepció szintjén már működik, de még implementálni kell.

Miért fontos, hogy a berendezések kezelői HTML5 technológiára váltsanak?

Thomas Punzenberger: A zenon segítségével épített rendszerek jellemzően nagyon tartósak; gyakran 15–20 évig is használják őket. Ez idő alatt sok változás történhet. Az ügyfeleknek úgy kell beépíteniük ezeket a változásokat a meglévő projektekbe, hogy a nagyobb alkatrészeket ne kelljen kicserélniük. A HTML5 technológia nagyobb függetlenséget kínál a hardver- és IT-struktúráktól, és gyakran lehetővé teszi a szükséges számítógépek számának csökkentését.

Egy-egy megvalósított zenon projekt hosszú távú használata során sok minden történhet az operációs rendszerekkel is. Az alkalmazásnak tudnia kell megfelelően alkalmazkodni, hogy a felhasználók élvezhessék az operációs rendszer frissítésének előnyeit anélkül, hogy adatvesztéstől kellene tartaniuk a kompatibilitás hiánya miatt. Az ügyfeleinknek ugyanakkor szükségük van a számítógépek virtualizálási opciójára.

Miért olyan fontos a számítógép virtualizálása?

Thomas Punzenberger: Először is, a virtualizálás azt jelenti, hogy több feladatot mozgatunk a szerverterembe virtuális gépek segítségével; ezeket egyszerűbb professzionálisan fenntartani, mint a hardvereket közvetlenül a gyártó létesítményekben. A virtualizálás már egy ideje lehetséges a zenonnal, a Docker konténerek használata révén. Pár évvel ezelőttig azonban a zenon csak a Windows számára volt elérhető, így Windows szerverre volt szükség. Sok cég használ viszont Linux szervereket, Linux Docker konténerrel. Ezekhez natív Linux alkalmazásokra van szükség. Ezért az elmúlt években mindent átvittünk Linuxba. A zenon 12-nek köszönhetően a Linux implementációja most először elérhető.

Milyen akadályokkal kellett megküzdeniük, amikor át kellett vinni a zenont Linuxba?

Günther Haslauer: Az egyszerű kezelés érdekében egy standard forráskódra van szükség. Ehhez minden, operációs rendszertől függő kódrészt egy absztrakciós réteggel kellett helyettesítenünk, és újra létre kellett hoznunk a Windows egyes funkcióit a Linuxhoz. Ez az ügyfelek számára is ideális megoldást jelent, mert így operációs rendszertől függetlenül bízhatnak a konzisztens működésben.

Mekkora ez a függetlenség, és milyen nagyszerű lehetőségeket rejt a zenon-projektek virtualizálása?

Thomas Punzenberger: A virtualizálás természetesen jelentheti azt is, hogy kiszervezzük a feladatot a felhőbe. Épp folyamatban van, hogy megteremtsük ennek a kereteit. Hogy privát vagy nyilvános felhőről van-e szó, nem releváns. A felhő- és telekommunikációs szolgáltatások költségei miatt nem hiszem, hogy a nyilvános felhők különösebben nagy szerepet kapnak ebben, mindenesetre elérhető lesz ez az opció is a zenonban.

Günther Haslauer: Egy bizonyos ponton egy PLC is lehet szolgáltató. A zenon alapértelmezett részeként rendelkezésre álló SoftPLC zenon Logic fontos szerephez jut itt. Valójában mindig is volt szerepe – szükségszerűen –, amikor a pandémia alatt az ellátási láncok megszakítása miatt a hardver elérhetetlenné vált.

Ez közelebb hoz minket a jövőbeni kilátásokhoz. Mit várhatnak, mire számíthatnak A Jövő Gyára olvasói?

Thomas Punzenberger: A cég zenon mögött álló filozófiáját már 40 éve a mottónk vezérli: „Mindig van egyszerűbb út.” Fogjuk a specifikus iparágak alkalmazási területeinek funkcióit, és más iparágak számára is hozzáférhetővé tesszük őket, feltéve, hogy ez az új iparág számára is előnyös. A zenon egyik erőssége a modularitás, vagyis az alacsony kódolású/kódolás nélküli megközelítés, amely lehetővé teszi a szabványosított konfigurációt. Ezzel el lehet kerülni a speciális megoldások használatát. A modularitást a Smart Objects, a – belőlük eredő – MTP-fájlok, és más hasonló konstrukciók bővítik ki. És ez még nem minden. Továbbra is elérhetővé tesszük az egyik iparág jó megoldásait a többi iparág számára.

Günther Haslauer: Az egyedi, változó igényekhez igazítható moduláris szoftver hatalmas szabadságot kínál a felhasználóknak, amikor a technológiáról kell dönteni. Arról is gondoskodik, hogy a felhasználók kevésbé függjenek a hardvereket és operációs rendszereket befolyásoló technológiai trendektől.

Mit jelent a kiberbiztonság?

Günther Haslauer: A virtualizálási lehetőségek nem csupán leegyszerűsítik az ügyfelek számára a szoftver áthelyezését és beállítását a változásoknak megfelelően. Az a virtuális rendszer például, amelyben a vizualizáció HTML5 környezetben fut, könnyebben megvédhető a kibertámadásokkal szemben. A felhasználók és a COPA-DATA partnerhálózat implementációs partnerei gondoskodnak erről a védelemről. Mi az alkalmazkodásra tervezett rendszer-architektúrát biztosítjuk a szükséges mechanizmusokkal és támogatással kiegészítve.

A mesterséges intelligencia is szerepet kap a COPA-DATÁNÁL?

Günther Haslauer: Jelenleg is keressük a lehetőségeket, hogy használhassuk a mesterséges intelligenciát (AI) és tehermentesítsük a tervezőcsapatokat az ismétlődő, kevésbé kifizetődő munka alól. Ez magában foglalja például az online súgóban történő keresés kontextualizált előkészítését, valamint a tervek tesztelésének létrehozását is.

Thomas Punzenberger: Az AI által támogatott Engineering Assistant alkalmazásunk jelenleg tesztelésre elérhető a haladó zenon-felhasználók számára a próbaidőszak részeként, ami azt jelenti, hogy terveink szerint a gépi tanulást is használjuk a keresési eredmények minőségének javításához.

Az interú első része itt olvasható.

| Nyitóképen: Günther Haslauer, a szoftvertervezési osztály alelnöke (balra) és Thomas Punzenberg, a COPA-DATA alapítója és vezérigazgatója (jobbra).