A webbányászat környezeti hatásai
2018-ban a webbányászati alkalmazások – amelyek a felhasználó böngészőjében futva kriptodevizákat bányásznak profitért – akár 18,8 gigawatt elektromos áramot is fogyaszthattak, derül ki a Kaspersky kutatásából.

 

A webbányászat gazdasági és környezeti hatását vizsgálva megállapították, hogy ez a mennyiség nagyjából Lengyelország áramfogyasztási rátájának felel meg, és azt jelenti, hogy a webbányászat környezeti hatása évi mintegy 800 tonna széndioxid-kibocsátását eredményezi. A webbányászat, vagy más néven a böngészőalapú cryptojacking olyan fenyegetés, amelynek sok felhasználó a tudta nélkül is rendszeresen az áldozata. Lehet, hogy csak akkor észlelik, amikor egy weboldal forráskódját ellenőrzik, vagy amikor észreveszik, hogy bizonyos webes erőforrások a megnyitásukkor túlterhelik a készüléküket.

A webbányászat a kriptodeviza-bányászat alternatív módja, amely a weboldalra látogatókat használja fel célja eléréséhez. Amíg a felhasználó böngészője működik vagy a háttérben fut, a weboldal tulajdonosai a felhasználóik készülékeinek kapacitását kriptodevizára váltják. Bizonyos esetekben azonban a weboldalak értesítik a felhasználókat erről a gyakorlatról és a hozzájárulásukat kérik, elmagyarázva, hogy a webbányászat azért történik, hogy a weboldalt bosszantó reklámok megjelenítése vagy előfizetési díj kérése nélkül lehessen monetizálni.

A webbányászatot általában ártalmatlan tevékenységnek tartják, amely nem okoz jelentős pénzvesztést és csak kevés energiát fogyaszt. E mítoszok eloszlatása érdekében a kutatók elemezték a Kaspersky webbányászatot megakadályozó biztonsági megoldásaiból származó 2018-as jelentések statisztikáit. Arra a következtetésre jutottak, hogy bár az egyéni veszteségek talán nem jelentősek, de a globális hatás meglepően rémisztő. A számítások szerint a webbányászattal fogyasztott elektromos áram akár 1670 megawattóra (MWh) is lehet, kivéve, ha a weboldal blokkolja a bányászat indításáért felelős kódot.

Ha ezt az árammennyiséget a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerinti globális átlagszinten átszámítjuk széndioxid-kibocsátásra, akkor az mintegy 800 tonna üvegházgáznak (szén-dioxidnak) felel meg – ennyi került 2018-ban a légkörbe a webbányászatból kifolyólag. Az ilyen nagy mennyiségű elektromos áram díja párszázezer dollártól akár félmillió dollárig is terjedhet a származási országtól függően. Az ehhez szükséges energiamennyiség több mint a háromszorosa a csernobili atomerőmű hírhedt incidensét megelőző évi energiatermelésének.

„Sok olyan jogi és műszaki kezdeményezés van, amely a webbányászat hatásának minimalizálását célozza, és 2019-ben már a tevékenység jelentős mértékű csökkenését látjuk. Azonban amíg a webbányászat gazdasági haszonnal jár, mindig lesznek kísérletek a gyanútlan áldozatok processzorainak túlterhelésére. De, ami talán még ennél is fontosabb, az az, hogy bár ez egy elég ritka kiberfenyegetés, mégis jelentős negatív környezeti lábnyomot teremt. Ez azt jelenti, hogy az ilyen műveletek megakadályozása nemcsak kiberbiztonsági kérdés, hanem olyan dolog, amely közvetetten a környezet megóvását is segíti.

Ez mindenképpen egy váratlan tanulság, amelyre érdemes emlékezni a webbányászat súlyosságának felmérésekor. Ezért mindenkit arra buzdítunk, hogy védje magát egy olyan biztonsági megoldással, amelyik ellenőrzi és megállítja a weboldalon a webbányászatot elindító szkriptet” – mondta Miroslav Kořen, a Kaspersky Kelet-Európáért felelős igazgatója.

A Kaspersky a következőket ajánlja a felhasználóknak ahhoz, hogy megakadályozhassák a készülékeik webbányászathoz való használatát:

  • Figyeljenek oda a számítógépük teljesítményére: ha a gép lelassul és lefagy, az egy kártékony tevékenység jele lehet. 
  • Ellenőrizze, hogy a rendszer nem melegszik-e érzékelhető mértékben: ez fontos jele a processzor túlhasználatának, ami a webbányászati alkalmazások tipikus jellemzője.
  • Kezdjen megbízható biztonsági megoldást használni.
Fenntarthatóbb autógyártással, virtuális állatkertre épülő ADHD-szűréssel és okos fehérbottal oldanák meg a jövő kihívásait a fiatalok
Hogyan formálhatják a jövőt a fiatal innovátorok ötletei? A BoschxRichter Ipari Innovációs Díj idei nyertesei olyan előremutató fejlesztésekkel álltak elő, amelyek az egészségügy és a mobilitás területén egyaránt választ adhatnak napjaink kihívásaira. A fenntarthatóbb közlekedéstől az innovatív egészségügyi megoldásokig a fiatal tehetségek ötletei a jövő fejlődését szolgálják.
Újra Magyarországra hoznák a robotika-világbajnokságot, már folynak az egyeztetések
Újabb robotika-világbajnokság megrendezésére készül Magyarország: az Edutus Egyetem 2029-ben Európai Nyílt Bajnokságot, 2031-ben pedig World Robot Olympiad-világdöntőt szeretne hazánkba hozni. A nemzetközi szervezettel már megkezdődtek az előzetes egyeztetések. A terveknek különös aktualitást ad, hogy a magyar csapatok sorra érnek el dobogós helyezéseket a világversenyeken, miközben a hazai robotikaversenyekre két év alatt közel 80 százalékkal nőtt a nevező csapatok száma.
Bemutatták a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését, amely felgyorsítja az AI-adatközpontok kiépítését és bővítését
A Schneider Electric a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata bemutatta a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését, amely új alapokra helyezi a villamosenergia-elosztó rendszerek tervezését, telepítését és üzemeltetését. Az új, szoftveralapú középfeszültségű architektúra akár háromszorosára gyorsíthatja a megrendelési és gyártási folyamatokat, kétszeresére az üzembe helyezést, és leállás nélküli frissítéseket tesz lehetővé.
Az új orbitális menetmaró csökkenti a belső menetkészítés kockázatait és összetettségét
A nehezen megmunkálható anyagok belső menetezése komoly kihívást jelenthet, különösen a nagy értékű alkatrészek gyártásánál, ahol a szerszámhibák költséges selejtet és késedelmet okozhatnak. Erre kínál megoldást a Sandvik Coromant új, tömör keményfémből készült CoroThread® 500 orbitális menetmarója, amely vak- és átmenő furatok menetezésére egyaránt alkalmas.
A mesterséges intelligencia átalakítja az adatközpontokat: egyre fontosabb a gyorsabb kiépítés és a nagyobb rugalmasság
A mesterséges intelligencia terjedése egyre nagyobb igényt teremt a gyorsan bővíthető és rugalmas adatközponti infrastruktúrára. Az előregyártott, moduláris megoldások lehetővé teszik a létesítmények egyszerűbb kialakítását és a kapacitások igény szerinti bővítését. Erről beszélt Sergio Verano Luri, a Schneider Electric szakértője a budapesti Data Centre Event Europe konferencián.