A hazai ipar gyors technológiai átalakuláson megy keresztül, miközben egyre nehezebb megfelelően felkészült műszaki szakembereket találni. A szervezeti változások önmagukban nem jelentenek megoldást. Arra is választ kell adni, milyen tudással és készségekkel lépnek ki a fiatalok a munkaerőpiacra. A magyar ipar számára a szakember-utánpótlás ma már versenyképességi kérdés.

A vállalatok azt várják a szakképzéstől, hogy olyan fiatalokat képezzen, akik korszerű technológiai környezetben is magabiztosan dolgoznak, nyitottak az új ismeretekre, és képesek fejlődni a pályájuk során. Épp ezért az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ), amely a meghatározó hazai és nemzetközi ipari vállalatokat fogja össze, úgy látja, hogy a szakképzés megújításakor az oktatás tartalmára legalább akkora figyelmet kell fordítani, mint az intézményi rendszer átalakítására.

A vállalatok tudása épüljön be a képzésbe

A technológia gyorsabban változik annál, mint ahogy a tantervek megújulnak. Ezért érdemes rendszeresen bevonni a vállalatokat a képzési tartalmak felülvizsgálatába. Az ipar első kézből látja, milyen ismeretekre lesz szükség néhány év múlva a gyártásban, a fejlesztésben vagy az automatizálásban. A vállalati tapasztalat segíthet abban, hogy a diákok olyan tudást szerezzenek, amelyet a munkába állás első napjától használni tudnak.

Az ipar első kézből látja, milyen ismeretekre lesz szükség néhány év múlva a gyártásban, a fejlesztésben vagy az automatizálásban

A pályaválasztásról sok fiatal már az általános iskola végére döntést hoz. Ha addig nem találkozik a műszaki hivatásokkal, később sokkal kisebb eséllyel választja ezt az irányt. Az EJMSZ szerint a vállalatoknak nagyobb szerepet kell kapniuk a pályaorientációban. Gyárlátogatásokkal, mentorprogramokkal, iskolai bemutatókkal és gyakorlati foglalkozásokkal közelebb lehet vinni a diákokhoz a mérnöki szakmákat.

A modern ipar folyamatos tanulást kíván. A digitális eszközök, a mesterséges intelligencia és az automatizált rendszerek néhány év alatt alapvetően alakítják át a munkaköröket. Ennek megfelelően a szakképzésben nagyobb hangsúlyt érdemes adni a kritikai gondolkodásnak, a problémamegoldásnak, a csapatmunkának, a kommunikációnak és az önálló tanulási készségnek. Ezek a képességek hosszú távon meghatározzák a szakmai fejlődést.

A munkaerőpiac mutatja meg a képzés eredményét

A vállalatok szerint nem az együttműködések száma a döntő, hanem azok minősége. A diákok akkor profitálnak igazán a duális képzésből, ha korszerű technológiákkal dolgozhatnak, valódi ipari feladatokat ismernek meg és tapasztalt szakemberektől kapnak segítséget.

A szakképzés sikerét végső soron a végzett diákok pályája jelzi vissza. Fontos kérdés, hogy mennyien helyezkednek el a szakmájukban, milyen gyorsan tudnak beilleszkedni a vállalatokhoz és hányan folytatják tanulmányaikat műszaki felsőoktatásban.

„A magyar ipar jövője azon múlik, lesznek-e jól felkészült szakemberek. A vállalatok készek részt venni a képzés fejlesztésében, megosztani tapasztalataikat és hozzájárulni ahhoz, hogy a fiatalok korszerű tudással kezdjék meg a pályájukat” – fogalmaz az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség állásfoglalása.

| Illusztrációk: Adobe Stock