A válaszadók háromnegyede a saját lakóhelyén is elfogadna egy szélerőművet, a naperőművek támogatottsága pedig ennél is magasabb – derül ki a MOL megbízásából készített országos reprezentatív kutatásból. A klímaváltozás miatt egyre többen aggódnak Magyarországon, elsősorban a képzettebbek és a városban élők – a környezetvédelmi világnap alkalmából publikált kutatásban, amely megállapítja: a zöldenergia gyorsabb hazai terjedésének fő akadálya a magas ár és a támogatások hiánya.
A megújuló energiaforrásokban látják a magyarok a jövő energiaellátásának zálogát. A relatív többségük hajlandó lenne többet is fizetni a tiszta energiáért, amelynek szélesebb körű használatát paradox módon mégis elsősorban az anyagi korlátok gátolják – ez olvasható ki abból az országos reprezentatív kutatásból, amelyet az Iránytű Intézet végzett a MOL megbízásából a környezetvédelmi világnapra készülve.
A klímaproblémára is rákérdező felmérés válaszai alapján a teljes népesség 70%-a érzi úgy, hogy a klímaváltozás hatással van (jelentősen vagy valamilyen mértékben) a mindennapi életére. Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, illetve minél nagyobb településen él, annál valószínűbb, hogy érzékel ilyen hatást. Tíz magyarból négy (39 százalék) érez rendszeresen vagy időnként aggodalmat, illetve szorongást a klímaváltozás miatt – ez az arány komoly aggodalmakat jelez, bár alacsonyabb a korábbi hasonló kutatásokban mért értékeknél**.
Mibe invesztáljon az állam az energiahasználat terén?
A válaszadók nagy többsége, 92%-a megújuló energiaforrások fejlesztését jelölte meg támogatandó területként. Emellett közel kétharmad (64%) válaszolta azt, hogy szükség van állami közreműködésre, ösztönző és támogató szabályozásra a fenntartható üzemanyagok használatának elterjedése érdekében. Összességében a válaszadók 91%-a fontosnak tartja azt, hogy Magyarországon növekedjen a megújuló forrásból származó energiatermelés. A szélerőművek telepítését négyből három megkérdezett (74%) támogatná a saját településén, a pártolók aránya az iskolai végzettséggel együtt nő. Napelempark(ok) megvalósítását ennél is többen, 84%-nyian tartanák elfogadhatónak a saját településükön.
A megújuló forrásból származó áramért a kérdezettek közel 40%-a hajlandó lenne magasabb árat fizetni; ezen belül a többség legfeljebb 10%-os ártöbbletet vállalna be. Ugyanez az arány mutatkozott akkor is, amikor arról kérdezték a kutatásban résztvevőket, hogy hajlandóak lennének-e többet áldozni – és ha igen, akkor mennyivel – a megújuló forrásból származó üzemanyagokért. Minden harmadik megkérdezett hajlandó lenne többet fizetni a megújuló forrásból származó üzemanyagokért, bár legfeljebb 10%-al többet – elsősorban a diákok és a magasabb iskolai végzettségűek körében jellemző ez az álláspont.
A zöld hidrogénnel kapcsolatban csupán a lakosság 6%-a érzi magát tájékozottnak, és további 21% „hallott róla”. A biometánt viszont jóval többen ismerik alaposan (17%) vagy valamilyen mértékben (44%), de a válaszadók csupán 38%-a tekint rá fontos jövőbeni megújuló energiaforrásként. A geotermikus energia, illetve e téren Magyarország kedvező adottságainak az ismertsége kétharmados, és közel 90 százalék látná szívesen a jövő energiaellátásának egyik kulcsszereplőjeként a föld hőjéből nyert energiát. Közel ugyanennyien (85%) új geotermikus erőművek építését is támogatnák. 84%-nyi megkérdezett a lakóhelyén is igénybe venné, ha lenne rá mód - igaz, a többségük csak akkor, ha olcsóbb lenne a jelenlegi fűtési módnál.
Megújulók és okos átmenet
Bár a fosszilis üzemanyagokat globálisan egyetlen területen sem sikerült még teljesen kiváltani, a megújulók egyre nagyobb szerephez jutnak, már a jelenlegi átmeneti időszakban is. Ez a gondolat és jövőkép húzódik meg a MOL hosszú távú stratégiája mögött is. Az energiavállalat regionális viszonylatban is az okos energiaátmenet kulcsszereplője: az évtized végéig több mint négymilliárd dollárt költ fenntarthatósági beruházásokra.
„A MOL számára kiemelt stratégiai célkitűzés az okos átmenet, a fenntarthatóság, illetve azon belül az energiahasználat karbonlábnyomának csökkentése. A Shape Tomorrow stratégiánkban megfogalmazott célokat ugyanakkor csak az ügyfeleinkkel együttműködve tudjuk elérni, ezért különösen fontos információ számunkra, hogyan vélekednek a jövő energiaforrásairól. A környezetvédelmi világnapon különösen fontos üzenete van annak a nyitottságnak és elkötelezettségnek, amelyet a kutatás adatai mutatnak a hazai lakosság körében a fenntartható jövővel kapcsolatban: ez olyan értékrendre utal, amelyre tartósan építhetünk” – hangsúlyozta Sverla Viktor, a MOL-csoport stratégiai és fenntarthatósági igazgatója.
Az átmenet fontos mérföldköve a MOL százhalombattai finomítója, ahol a vállalat évek óta növényi és állati eredetű hulladék olajokkal, illetve zsírokkal és olajokkal együtt dolgozza fel a kőolajat, csökkentve a termékek környezeti lábnyomát. Emellett a Dunai Finomítóban van a térség a legnagyobb számító zöldhidrogén-üzeme is, amely évi 1600 tonna tiszta, karbonsemleges zöld hidrogén előállítására képes: ezzel több mint tízezer hidrogénüzemű személyautó éves üzemanyag-felhasználását lehetne fedezni. A vállalatcsoport aktív a megújuló energia-termelésben is. A Tiszaújvárosban épülő új, 48 MW teljesítményű naperőmű annyi áramot termel majd, amely elegendő lehet mintegy 28 ezer átlagos Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei háztartás éves áramellátásához. Ráadásul a napelempark mellett egy 40 MWh energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszer is létesül.
A MOL jelenleg 7 magyarországi és kettő horvátországi napelemparkot üzemeltet, összesen 111 MW kapacitással, és 2026-ra ezt mintegy 200 MW-ra fogja növelni. A vállalat résztulajdonában álló Rossi Biofuel Zrt. évi 200 ezer tonna bioüzemanyag előállítására képes, a vállalat szarvasi biogáz üzeme pedig két kisvárosnak elegendő elektromos energiát termel meg, szintén megújuló forrásból. A MOL vezető szerepre készól a régiós biometán-előállításban, de geotermikus kutatásokat és kísérleti lítiumtermelési projekteket is elindított a közelmúltban.
Illusztráció: Adobe Stock
