A tavaly decemberi párizsi klímakonferenciának köszönhetően a fosszilis tüzelőanyagok tisztább energiaforrásokkal történő helyettesítése új lendületet kapott, ugyanakkor az iparág továbbra is ki van téve az alacsony olajárak és más geopolitikai tényezők hatásának. A PwC tanácsadó cég Új irányok az energiaszektorban című elemzésének szerzői világosan megfogalmazzák, hogy az iparágnak milyen létfontosságú – bár változó – szerepet kell betöltenie az energetikai átállásban, és hogy milyen lehetőségek kínálkoznak azok számára, akik képesek alkalmazkodni a változásokhoz.

A szakértők szerint bár érthető okokból a jelenlegi nyomott olajárra összpontosul a figyelem, azt is fontos lenne szem előtt tartani, hogy milyen erők alakítják az iparág jövőjét. Az egyesült államokbeli palaolaj-ellátás jelentősen hozzájárult a jelenlegi helyzethez, de más egyéb zavaró tényezőkkel is számolnia kell a szereplőknek. A megfizethető és megbízható energia iránti igény a belátható jövőben világszerte növekedni fog, miközben a világ az alacsony szén-dioxid-kibocsátású rendszerekre tér át. A fosszilis tüzelőanyagok tisztább energiaforrásokkal történő helyettesítése új lendületet kap, az olaj- és gázipari vállalatoknak ebben az összefüggésben kell tervezniük a jövőjüket.

Fejlődési irányok az energiaszektorban

A tanulmány olyan keretrendszer felállítását javasolja, amely segítséget nyújthat a cégeknek abban, hogy a következő 5-15 évben sikeresen működhessenek az egyre összetettebb és változékonyabb globális piacon. Az elemzésben olyan energetikai forgatókönyvek találhatóak, amelyekben az átalakító, felforgató tényezők mértéke és a változás üteme eltér:

Az olaj- és gázipari szektor a jelenlegi irányban fejlődik tovább, korlátozott kormányzati beavatkozással. Az árakat és a keresletet meghatározó árfolyam-ingadozás finanszírozási kihívásokat jelent, ami a piaci szereplőket és a szolgáltatókat a hatékonyság növelése és a költségcsökkentés érdekében szorosabb együttműködésre ösztönzi. A földgáz egyre inkább alapvető átmeneti energiahordozóvá válik.

A kis- és nagykereskedelmi fogyasztók tisztább energia iránti igénye ösztönzi az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaszerkezete való áttérést, amelynek eredményeképpen a magánszektor jelentős mértékben fektet be a karbonszegény technológiákba. A gazdasági növekedés és az energiaintenzitás közötti kapcsolat megszakad.

Mivel a kormányok a COP21-et szabályozással, ösztönzőkkel és közvetlen befektetéssel valósítják meg, mindez fokozott energiahatékonysághoz, a megújuló energia iránti kereslet bővüléséhez és az ún. diszruptív technológiák gyorsabb fejlődéséhez vezet. Ez pedig további nyomást gyakorol a fosszilis energiahordozók szállítóira, akiknek új alapokra kell helyezniük működésüket.

A készletek szűkösségét a közvetlen kormányzati intézkedések – például a szén-dioxid-kibocsátás törvényi szabályozása, engedélyek megtagadása (pl. pala, északi-sarki) – vagy geopolitikai zavarok idézik elő, amelyek időszakonként és régiónként szintén hozzájárulnak a fokozott volatilitáshoz.

Zöldebb és innovatívabb

Osztovits Ádám, a PwC Magyarország üzleti tanácsadásért és régiós energiapiacokért felelős cégtársa szerint az egyes jövőképek a keresletre, kínálatra, és a piaci dinamikára gyakorolt lehetséges hatások egész sorát meghatározzák: „A megatrendek átalakítják az iparágat, és emiatt egyre nagyobb kihívást jelent a jövőben való eligazodás. Az olaj- és gázipar nehéz és összetett környezettel szembesül, amelyet – egyebek mellett – minden eddiginél alacsonyabb nyersanyagárak jellemeznek. A jövőben valószínűleg még nagyobb lesz a bizonytalanság, tekintettel az esetleges zavaró hatásokra.

Bár a gyakorlatban egyetlen jövőképet sem lehet szépen „elkülöníteni”, ez a keret lehetővé teszi a cégek számára, hogy konkrét forgatókönyveket vehessenek figyelembe. Továbbá azt is, hogy a jelenlegi stratégiájukat és terveiket felülvizsgálják, ami hatással lehet a működési modelljükre, az üzletfelekkel kapcsolatos stratégiájukra, erőforrásaik elosztására, technikai képességeikre és egyéb területekre is. Ebből kiindulva a jövőben zöldebb, innovatívabb, kooperálóbb, új üzleti lehetőségeket és működési formákat kereső olajcégeket vizionálok, akiknek fontos a fogyasztók bizalma és a velük való kapcsolat.”

Az elemzés azokat a hatásokat vizsgálja, amelyeket a négy felvázolt jövőkép az olaj- és gázipari értékláncra gyakorol. A szakértők rámutatnak, hogy bár a különböző hatások régiónként eltérőek lehetnek, egyre inkább létfontosságú, hogy a cégek:

• világos stratégiával rendelkezzenek, amely összhangban van a portfóliójukkal, döntési folyamataikkal és képességeikkel;

• agilisak és rugalmasak legyenek bizonytalan időszakokban is;

• meglévő eszközeik, technológiáik, tudásuk és képességeik felhasználásával innovatív válaszokat adjanak a mélyreható változásokra;

• készek legyenek szövetségek létrehozására és az ellátási lánc egészét felölelő együttműködésre, a költség- és kockázatmegosztás helyett a hatékonyság növelésére és a kibocsátás csökkentésére helyezve a hangsúlyt; és

• nagyobb átláthatósággal biztosítsák a működésüket megalapozó társadalmi bizalmat, a befektetők és az érintettek szélesebb körének támogatását.