A kvantumszámítástechnika lehet az új mesterséges intelligencia
A Kingston Technology iparági szakértők segítségével járja körbe, milyen trendekre számíthatunk a kiterjesztett (AR) és virtuális valóság (VR), a mesterséges intelligencia (MI), a dolgok internete (IoT), a kiberbűnözés és a hibrid munkavégzés területein 2024-ben.

 

A kiterjesztett valóság (AR) és a virtuális valóság (VR) rendkívüli fejlődésen és átalakuláson ment keresztül megjelenése óta. Rob May szerint ez a fejlődés 2024-ben is folytatódik: „A kiterjesztett és a virtuális valóság fejlesztései forradalmasítják az immerzív digitális élményt. Még valósághűbb, interaktív környezeteket hoznak létre, és zökkenőmentes integrációt tesznek lehetővé a fizikai világ elemeivel, még magasabb szintre emelve ezzel az oktatást, a szórakozást és a távmunkát.”

A mesterséges intelligencia személyre szabási lehetőségeinek köszönhetően az MI és az immerzív technológiák integrációja még inkább magával ragadó élményt fog nyújtani a felhasználók számára. „Egy felmérés szerint a fogyasztók 58%-át befolyásolja a magával ragadó élmény a vásárlási döntéseikben saját bevallásuk szerint. Így egyre fontosabbá válik az értékesítési folyamatban a digitális élmény személyre szabása. Az MI lehetőségeinek kiaknázása az ügyfélszerzés egyetlen hatékony módja” – mondja Elena Carstoiu, rámutatva a kereskedelmi alkalmazás lehetőségeire.

A személyre szabással szembeni fogyasztói elvárások növekedése azt jelenti, hogy a magával ragadó élmény már nem elegendő az izgalom és az elköteleződés megteremtéséhez. Az élménynek ezen felül személyre szabottnak is kell lennie a felhasználó számára. Bár a kivételes élmények elsődleges helyszíne a digitális tér, nem szabad figyelmen kívül hagyni az innovációk fizikai térre gyakorolt hatását sem. „A CPU-k, a RAM-ok, a GPU-k, az SSD-k, valamint a hálózatok és az adatbuszok egyre gyorsulnak, ami – a grafikai felbontás és a képváltási sebesség növekedése révén – lehetővé teszi az AR/VR alkalmazások felhasználói élményének javítását” – mutat rá Geoffrey Petit.

Az év elején bemutatott és terv szerint 2024 márciusában piacra kerülő Apple Vision Pro csak az első a következő generációs Mixed Reality (MR) headsetek sorában: „Az Apple headsetjéhez hasonló következő generációs eszközök sokkal mélyebb interakcióra törekszenek a felhasználóval. Elemzik a szemmozgást, a testhőmérséklet, sőt még a bőr elektromos aktivitását is. Ezek az új adatpontok nemcsak személyre szabják a magával ragadó élményt, hanem a látványon és a hangon túlmutató további dimenziók felé is megnyitják az utat” – teszi hozzá Simon Besteman.

Technológia és hibrid munkamunkavégzés

Bár a világ nagy része visszatért az irodába a Covid-19 világjárvány óta, a hibrid és a távoli munkavégzés még mindig nagyobb arányban fordul elő, mint a járvány előtt. Ez pedig vitákat generál a hibrid munkavégzés előnyeiről és hátrányairól, melyek középpontjában gyakran a technológia áll, amely egyszerre lehet kockázatok és lehetőségek forrása. 2024-ben nagyobb hangsúlyt kaphat a hibrid munkavállalói élmény személyre szabása és javítása, ami hozzájárul a befogadóbb és rugalmasabb munkakörnyezet megteremtéséhez.

 

 

Frank Jennings szerint „olyan továbbfejlesztett együttműködési és döntéshozatali eszközök megjelenésére számíthatunk, amelyek valós idejű adatok felhasználásával képesek kezelni egy adott munkavállaló munkaterhelését és erősségeit, miközben mentális jóllétéről is gondoskodnak. (...) Ez hatékonyabbá és elégedettebbé teheti a munkavállalókat.” Kate Sukhanova még messzebbre tekint a személyre szabás terén: „Jobban el fog terjedni a munkahelyen a metaverzumos és más avatarok alkalmazása, ami növeli a hatékonyságot.”

Természetesen a mesterséges intelligencia is kulcsszerepet játszik majd a hibrid munkavégzés jövőjében, különösen a feladatok automatizálása terén. „Az automatizációs és MI-technológiák tovább fejlődnek, automatizálva az ismétlődő feladatokat és fokozva a termelékenységet. Az adatelemzés, a döntéshozatal és a folyamatoptimalizálás terén is hasznosítani fogják őket” – jósolja Dr. Philippe Vynckier. A vállalkozások már most is igénybe vesznek MI-eszközöket a feladatok automatizálására, bár még mindig viták folynak arról, hogy pontosan milyen típusú munkákat kellene automatizálni, és hogy ez milyen hatással lesz az emberi munkavállalókra, akiknek veszélybe kerülhet az állása.

De talán még ennél is fontosabb kérdés, hogy vajon tényleg velünk marad-e hosszabb távon a hibrid munkavégzés. Simon Besteman szerint korai lenne még megmondani, de a hibrid munkavégzés hosszú távú életképessége a technológia fejlődésétől és elterjedésétől függ: „A munkaadók és a munkavállalók ellenállását egyaránt technikai megoldásokkal kell majd kezelni. A technológia minősége fogja meghatározni a hibrid munkavégzés jövőjét.” Mike Gillespie optimistább a hibrid munkavégzéssel kapcsolatban, de egyetért azzal, hogy a szervezetek hibrid munkavégzéshez való hozzáállása a megfelelő technológia használatától függ: „Újra kell értékelni ragaszkodásunkat azokhoz a régi munkamódszerekhez, amelyeknél a felhasználók csak VPN-kapcsolaton keresztül férhetnek hozzá a rendszerekhez, szolgáltatásokhoz és információkhoz.”

Memória és tárolók

A feltörekvő technológiák, köztük az AR, a VR és a dolgok internete (IoT) jövője a memória és az adattárolás terén megvalósuló innovációktól függ. Ahogy a mesterséges intelligenciát egyre szélesebb körben alkalmazzák a legkülönbözőbb iparágakban és alkalmazásokban, a memóriaigény megkerülhetetlen kihívássá válik mindazon szervezeteknél, ahol a lehető legtöbbet szeretnék kihozni ebből az ígéretes technológiából.

„A gépi tanulási és MI-alkalmazások jelentős mennyiségű adat feldolgozásával jutnak hozzá a számukra szükséges információkhoz. (...) A tárolóinfrastruktúra kulcsfontosságú a GPU-k folyamatos adatellátásának biztosításához és a zökkenőmentes használat fenntartásához” – fejti ki Elena Carstoiu. Így a mesterséges intelligencia lehetőségeinek kiaknázásához feltétlenül szükséges a memóriamegoldások fejlesztése.

 

 

Ezzel párhuzamosan a globális adatmennyiség növekedése nem lassult – sőt, évről évre tovább nő: az előrejelzések szerint 2024-ben megközelíti a 147 zettabájtot. A memória- és tárolómegoldások kulcsfontosságú szerepet játszanak az adatok tárolása, felhasználása és megosztása terén, hangsúlyozza Ian Moyse: „Az adattömeg exponenciális bővülésével és a gyorsabb feldolgozáshoz szükséges motorok iránti igény növekedésével az adatfeldolgozási és -tárolási módszereknek is fejlődniük kell a szükségletek kielégítéséhez.”

Szerencsére a memória- és tárolómegoldások világában is számos újítás és fejlesztés jelenik meg, és ez valószínűleg a következő években sem lesz másként. Geoffrey Petit megjegyzi, hogy „a DDR5 memóriák és az SSD-k évről-évre gyorsabbak és hatékonyabbak lesznek, javítva a nagy teljesítményű asztali rendszerek, az MI-re optimalizált szerverek és a felhőszerverek általános teljesítményét.” Végső soron a memória és az adattárolás területén megvalósuló innovációk lehetnek a legizgalmasabb és legjelentősebb új technológiák fejlődésének motorjai.

2024 kihívásai

A vállalatok és a kormányok életét 2023-ban megnehezítő kihívások közül több 2024-ben is megmarad, rávilágítva a hatékony és fenntartható megoldások szükségességére. Az elmúlt években a globális konfliktusok és az éghajlatváltozás nyomán jelentkező ellátásilánc-problémák továbbra is minden iparágra és szektorra hatással vannak – és ez alól a technológia sem kivétel. Rafael Bloom megjegyzi, hogy „a félvezetők globális ellátási problémái ugyan enyhültek, de nem szűntek meg teljesen.”

Tágabb értelemben véve a globális infláció és a gazdasági instabilitás hatásai 2024-ben is érvényesülni fognak az adatközpontoknál. Az új technológiák és szabályozások miatt még nagyobb nyomás nehezedik majd az adatközpontokra: „Már most azt látjuk, hogy az MI és a gépi tanulási megoldások iránti kereslet meghaladja a hardvergyártók és az adatközponti infrastruktúra-szolgáltatók képességeit. Nem könnyű megtalálni az egyensúlyt a fenntarthatóbb munkavégzés és a nagyobb intenzitású számítástechnika biztosítása között” – emeli ki Simon Besteman.

 

 

2023-ban kiemelt probléma volt a szervezetek számára a kiberbiztonság, különösen a hibrid és távmunka fennmaradása miatt, és ez minden bizonnyal 2024-ben is folytatódni fog. Elena Carstoiu arra hívja fel a figyelmet, hogy a kiberbűnözés mennyire elharapózott az utóbbi években: „Felmérések szerint a vállalatok 50%-a esett áldozatul sikeres kibertámadásnak az elmúlt 3 évben. A támadások prognosztizált költsége 2024 végére várhatóan meghaladja majd a 10 ezer milliárd dollárt.”

És bár a technológiai fejlődés – beleértve az MI-t – bizonyára segíthet a kibertámadások megelőzésében és hatásaik enyhítésében, az egyik legnagyobb kiberprobléma, amellyel a vállalatoknak 2024-ben szembe kell nézniük, a szakképzett munkaerőhöz kapcsolódik. „A biztonság, az átalakulás és az új technológiák kezeléséhez szükséges tehetséges munkatársakból továbbra is kevesebb van a kívántnál, és a kis- és középvállalatok számára nagy kihívást jelent majd a tehetségek megtartása” – jósolja Ian Moyse.

Trendek és fejlesztések 2024-ben

A mesterséges intelligencia 2023-ban jelentős fejlődésen ment keresztül, ami hihetetlenül sokoldalúvá tette az alkalmazását. Rob May jelentős előrelépést jósol az MI fejlődésében, különösen a természetes nyelvi feldolgozás, a prediktív analitika és az etikus MI-keretrendszerek terén, ami személyre szabottabbá és hatékonyabbá teszi a szolgáltatásokat az egyes iparágakban, és előmozdítja az MI felelős használatát.

 

Az MI körüli szabályozási vita élénkülése várható, és egyre gyakrabban kapunk majd hírt MI-incidensekről és a vállalati működés mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázatairól. Tovább erősödnek a kiberfenyegetések, mind többen számolnak majd be incidensekről, és valószínűleg elkezdik az MI-t támadások eszközeként is felhasználni – teszi hozzá Ian Moyse az MI kiberbűnözésben betöltött jövőbeni szerepéről.

 

Ahogy a hardverek fejlődése a számítástechnika határait feszegeti, sok technológiai szakember foglalkozik szívesen a kvantumszámítástechnikával. „Remélem, hogy a vállalatok elkülönítenek valamekkora keretet költségvetésükben a kvantumtechnológiai beruházásokra. Erre érdemes odafigyelni” – mutat rá Simon Besteman. Philippe Vynckier hozzáteszi: „a kvantumszámítástechnika hagyományos számítógépekét messze meghaladó képességei forradalmasíthatják az adatfeldolgozást.” 2024-ben a kvantumszámítástechnika ugyanolyan izgalomba hozhatja a világot, mint ahogy azt a mesterséges intelligencia tette az elmúlt évben.

A hibrid munkavégzés továbbra is népszerű téma lesz a 2020-21-es távmunka-boom hatásait még mindig érző szervezetek körében. Rafael Bloom megjegyzi, hogy „a Covid miatt olyan gyorsan haladtunk, hogy néha a hogyanok és a miértek megválaszolása nélkül végeztünk el fejlesztéseket. Így ismeretlen kockázatok csúsztak be a rendszerbe.” Miközben az új technológiák és eszközök hatékonyan támogatják a hibrid csapatokat, a szervezetek olyan új buktatókat és kockázatokat is felfedezhetnek, amelyekkel foglalkozniuk kell.

Elena Carstoiu szerint 2024-ben már lehetetlen lesz figyelmen kívül hagyni a munkaerőhiány problémáját: „A Gartner felmérésében a vezérigazgatók 26%-a a tehetséges munkatársak hiányát jelölte meg a szervezetüket leginkább fenyegető kockázatként. A tehetségek vonzása és megtartása, valamint a munkaerő produktivitásának növelése kulcsfontosságú feladat.” És bár a különböző MI-technológiák a feladatok automatizálásával enyhíthetik a munkaerőhiány hatását, a vállalatoknak mindent meg kell tenniük az olyan felkészült munkatársak megszerzéséért, akik képesek lesznek kezelni a kiberbűnözést, a duzzadó adattömeget és minden más 2024-ben felmerülő jövőbeni kihívást.

 

Mesterséges neurális hálózatokkal lehetővé tett gépi tanulásért ítélték oda a 2024-es fizikai Nobel-díjat
Az amerikai John J. Hopfieldnek és a kanadai Geoffrey E. Hintonnak ítélték oda 2024-ben a fizikai Nobel-díjat – jelentették be kedden Stockholmban a Svéd Királyi Akadémián. A két kutató a gépi tanulás mesterséges neurális hálózatokkal való lehetővé tételéhez járult hozzá úttörő jelentőségű eredményeivel.
Konferencia az okosvárosokról és a technológiai sokszínűségről
Összefogtak a jövőért az ipar, a tudomány és a művészetek képviselői a Kognitív Mobilitás 2024 konferencián Budapesten.
Teljes kultúraváltás – a Miller Industries beszámolója arról miként segítette a Birst megoldás üzlete átalakítását
Az Infor első blogsorozata az Infor Customer Excellence Awards nyerteseit állítja reflektorfénybe és osztja meg a sikertörténeteiket.
Új képzési program indul az adatközponti és kritikus infrastruktúra területén működőknek
Új képzésekkel egészítette ki EcoXpert Partner Program kezdeményezését a Schneider Electric. Az újonnan megszerezhető tudás hatékonyan támogatja a vállalat adatközponti és kritikus infrastruktúra területeken tevékenykedő értékesítési partnereit ügyfeleik még jobb kiszolgálásában.
Zsákutcába kerülhet az AI egy kutatás szerint
A nagy nyelvi modellek, mint például a ChatGPT elterjedése valójában egyre csökkenti a nyilvános tudásmegosztást az online kérdezz-felelek platformokon, s ezzel megnehezítheti a jövőbeli modellek képzését – erre jutott a Budapesti Corvinus Egyetem frissen publikált tanulmánya.