A ma még kevesek által értett, szűk terület gazdasági súlya gyorsabban nő, mint a legtöbb szektoré. A globális befektetések már most milliárdokat mozgatnak, miközben a kvantumhoz értő szakemberek iránti kereslet messze meghaladja a kínálatot. 2030-ig több százezer kvantumhoz köthető munkahely jöhet létre. A következő évtizedekben a kvantumalapú mérőeszközök, szenzorok, számítógépek és a kvantumelektronikai rendszerek nemcsak a globális iparágakat, hanem a magyar gazdaság versenyképességét is érdemben formálhatják.
Bár a modern információtechnológia számos eszköze már ma is a kvantummechanika elvein alapul, a következő ugrás nem ezek finomhangolásáról, hanem új alkalmazási paradigmák tömeges megjelenéséről szól, például a hatékonyabb titkosítás, képfeldolgozás, gépi tanulás, áramkörök- és pénzügyi tervezés, illetve térképészet és radarok területén. A 2025-ös fizikai Nobel-díj kitüntetettjei – John Clarke, Michel H. Devoret és John M. Martinis – is a kvantummechanikai hatásokat demonstráló szupravezető áramkörökben végzett kísérleteikért részesültek az elismerésben.
A McKinsey Quantum Technology Monitor 2025-ös elemzése szerint a kvantumtechnológiai piac – beleértve a kvantumszámítást, kvantumkommunikációt és kvantumérzékelést – 2035-re megközelítheti a 97 milliárd dolláros éves globális bevételt, miközben a kvantumszámítás piaca 4 milliárdról akár 72 milliárd dollárra nőhet. Európában a piac ugyan kisebb, de gyorsan növekszik: a becslések szerint évi 24–35 százalékos összetett növekedési ütemmel (CAGR) bővülhet 2030-ig, elsősorban ipari, egészségügyi, telekommunikációs és pénzügyi alkalmazások révén. A befektetői aktivitás már most ezt a pályát árazza: 2024-ben világszerte közel 2 milliárd dollár áramlott kvantum-startupokba, elsősorban Észak-Amerikában.
2035-re a kvantumszámítás piaca 4 milliárdról akár 72 milliárd dollárra nőhet
A kvantummérnökök iránti kereslet már most meghaladja a kínálatot. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában szakemberhiány tapasztalható, miközben a Deloitte és a McKinsey előrejelzései szerint 2030-ig több százezer kvantumhoz köthető munkahely jöhet létre. Rövidebb távon a kvantumkompetenciák beépülhetnek a meglévő iparágakba, hosszabb távon pedig a pénzügy, a telekommunikáció és az anyagtudomány számára is nyithatnak új alkalmazási horizontot, de az AI-algoritmusok optimalizálása is elképzelhetetlenné válik mély kvantummechanikai ismeretek nélkül.
“Ezeket a tendenciákat figyelembe véve kijelenthetjük, hogy a kvantummérnöki pálya a leghosszabb távú perspektívát kínálja a mérnöki szakmák közül. Aki most belevág, olyan tudás birtokába kerül, amit nem mindenki tud könnyen elsajátítani, és amely a következő évtizedekben is biztosítja a versenyképességet.” – emeli ki Csaba György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának professzora, a hazánkban egyedülállónak számító kvantummérnök mesterszak szakfelelőse.
Korábban a Notre Dame Egyetemen dolgozott kutatóprofesszorként, kutatásainak fókuszában a számítások végzésének fizikája, a magnetoelektronika és a spin alapú eszközök működése áll, amelyeket nemzetközi együttműködésben, többek között a Müncheni Műszaki Egyetemmel és a Notre Dame Egyetemmel közösen végez. A PPKE ITK kvantummérnök képzés fókuszában a kvantumszenzorok fejlesztésének elméleti alapját képező kvantummetrika áll, amely forradalmian új mérési eljárásokhoz vezethet.
A kvantumszenzorokon alapuló mikroszkópok elősegítik az áramköri hibák, szakadások kezelését, de az autó- (pl. hatótáv növelés) és hajóiparban (pl. nem zavarható GPS), illetve bányászati, katonai használat területén (pl. ásványi anyagok, talajvízszint, tájékozódás) is kiemelkedően hatékony új megoldások. Ilyen eszközökre már most is van igény, és a nemzetközi, ipari érdeklődés exponenciálisan nő.
“A képzés kiemelt figyelmet fordít a fizikai szimulációkban alkalmazott kvantumalgoritmusokra is, illetve arra, hogy a kvantumfizika hogyan járul hozzá új programozási és mesterséges intelligencia-paradigmák kialakításához. A hagyományos mérnöki szakoknál magasabb szintű matematikai, fizikai és számításelméleti tudást igényel.” – emeli ki Papp Ádám a szak kutató-oktatója.
A cél elsősorban ipari kutatás-fejlesztésben dolgozó szakemberek képzése, akik értik és képesek alkalmazni a kvantumtechnológiák elméleti és gyakorlati aspektusait, beleértve kvantumalgoritmusokat, kvantumérzékelők elméletét, nanotechnológiát és integrált fotonikai rendszereket.
A képzés jelentős része projektalapú, így a hallgatók egyéni érdeklődésük szerint haladhatnak elméleti, szoftveres vagy kísérleti irányba. A kvantumszámítógépek ma már felhőn keresztül is elérhetők, így a hallgatók itthonról is dolgozhatnak rajtuk, miközben az ösztöndíjak és kutatási együttműködések révén nyugat-európai laborokban szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot. A vállalati partnerek között pedig olyan globális szereplők is megjelennek, mint az IBM vagy a BMW.
| Illusztrációk: Adobe Stock
