A kiberbűnözők célkeresztjében az egészségügy
Egy zsarolóvírus az egészségügyben nemcsak az adatokat titkosíthatja, de akár emberi életeket is veszélybe sodorhat. A kibertámadások száma évről évre nő, miközben az ellátórendszerek gyakran felkészületlenül állnak a támadásokkal szemben.

 

A Kingston Technology szakértőinek tapasztalata szerint csak az tud valóban felkészülni, aki nemcsak eszközökben, hanem stratégiában is gondolkodik, megfelelő szakértői támogatás mellett. Az egészségügyi intézmények – mint a kórházak, rendelők vagy diagnosztikai központok – összetett, egymással összekapcsolt rendszerekben kezelik az érzékeny adatokat, így különösen ki vannak téve a támadásoknak.

Miért vonzó célpont az egészségügy a hackereknek?

A szektor a kiberbűnözők egyik legfontosabb célpontjává vált: ezt a területet világszerte körülbelül négyszer több kibertámadás érte a globális átlaghoz képest 2023-ban. Az Európai Unióban hasonló tendencia tapasztalható: a tagállamokban összesen 309 jelentős incidenst jelentettek az egészségügyi szektorban, ami több, mint bármely más kritikus ágazat esetében. Hazánkban is jó ideje ismert a jelenség: 2016-ban jelentették először, hogy zsarolóvírusos támadás érte az egyik magyar kórházat.

 

Az egészségügyi intézmények összetett, egymással összekapcsolt rendszerekben kezelik az érzékeny adatokat | Fotó: Freepik

 

A kiberbűnözőket a nagyobb haszon ígérete hajtja: egyes becslések szerint ugyanis egyetlen egészségügyi adatcsomag a dark weben akár 1000 USD-t érhet, miközben egy bankkártyaadat átlagosan csak 5 USD körül mozog. A McKinsey is arra hívja fel a figyelmet, hogy az egészségügyi szektorban a legmagasabb az adatszivárgás átlagos költsége: 2024-ben az incidensenkénti átlagos összeg 9,8 millió dollár volt, ami több mint másfélszerese a pénzügyi szektor átlagának.

Zsarolók célkeresztjében

A zsarolóvírusok jelentik az egyik legsúlyosabb fenyegetést az egészségügyi intézmények számára világszerte: az Európai Unió egészségügyi szektort vizsgáló kutatása szerint a kibertámadások 45 százaléka ilyen típusú incidens volt 2024-ben. Az egészségügyi szervezeteknek azonban mindössze 27 százaléka alkalmaz olyan programokat, amelyek kifejezetten a zsarolóvírusok elleni védekezést szolgálják. Az egészségügyi szolgáltatók azért is különösen vonzó célpontok, mert működésük kritikus, és egy rendszerleállás azonnali hatással van a betegellátásra.

Ilyen helyzetekben az intézmények gyakran kénytelenek gyors döntéseket hozni, és nagyobb eséllyel fizetik ki a váltságdíjat egy zsarolóvírusnál, mint más ágazatok szereplői. Az újabb típusú támadások pedig már nem csupán az adatok titkosításával próbálnak nyomást gyakorolni: a támadók egyre gyakrabban alkalmaznak úgynevezett „kettős zsarolási” taktikát, vagyis ellopják az adatokat, majd azzal fenyegetik az intézményt, hogy nyilvánosságra hozzák azokat, ha nem történik újabb fizetés. Ez az egészségügyi szolgáltatókat nehéz döntés elé állítja: a betegjogok és az adatvédelem szempontjait kell mérlegre tenniük a szolgáltatás fenntartásával szemben.

Kritikus megfelelés, gyakorlati védelem

Mindezek ellenére a zsarolóvírusok elleni védekezés továbbra is hiányos. Sok intézmény nem rendelkezik megfelelő hálózati szegmentációval, biztonsági mentési protokollokkal vagy olyan incidenskezelési tervvel, amelyet kifejezetten ezekre a támadásokra szabtak. Ez különösen kockázatos most, hogy a NIS2 irányelv szigorúbb követelményeket ír elő többek között az egészségügyi szektorra is annak érdekében, hogy az egész Európai Unió területén megerősítsék a legkritikusabb szolgáltatások védelmét.

 

Sok intézmény nem rendelkezik megfelelő hálózati szegmentációval, biztonsági mentési protokollokkal vagy incidenskezelési tervvel | Fotó: Kingston

 

A Kingston szakemberei szerint a védekezés kulcsa egy átgondolt, több pilléren nyugvó stratégia, ami magában foglalja az adatok biztonságos tárolását és titkosítását, a munkatársak rendszeres képzését, a kapcsolódó előírások teljesítését, valamint a megfelelő szakértői támogatást. Ebben hatékony segítséget nyújthat például a Kingston Ask an Expert szakértői konzultációs szolgáltatása, amelynek keretében a szervezetek személyre szabott tanácsokat kaphatnak többek között a hardverinfrastruktúra optimalizálásához, illetve a céljaiknak legjobban megfelelő megoldások kiválasztásához és bevezetéséhez. Így a kibervédelem megerősítése mellett a működésük hatékonysága is javulhat.

 

| Nyitókép: Illusztráció, Adobe Stock

Újra Magyarországra hoznák a robotika-világbajnokságot, már folynak az egyeztetések
Újabb robotika-világbajnokság megrendezésére készül Magyarország: az Edutus Egyetem 2029-ben Európai Nyílt Bajnokságot, 2031-ben pedig World Robot Olympiad-világdöntőt szeretne hazánkba hozni. A nemzetközi szervezettel már megkezdődtek az előzetes egyeztetések. A terveknek különös aktualitást ad, hogy a magyar csapatok sorra érnek el dobogós helyezéseket a világversenyeken, miközben a hazai robotikaversenyekre két év alatt közel 80 százalékkal nőtt a nevező csapatok száma.
Bemutatták a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését, amely felgyorsítja az AI-adatközpontok kiépítését és bővítését
A Schneider Electric a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata bemutatta a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését, amely új alapokra helyezi a villamosenergia-elosztó rendszerek tervezését, telepítését és üzemeltetését. Az új, szoftveralapú középfeszültségű architektúra akár háromszorosára gyorsíthatja a megrendelési és gyártási folyamatokat, kétszeresére az üzembe helyezést, és leállás nélküli frissítéseket tesz lehetővé.
Az új orbitális menetmaró csökkenti a belső menetkészítés kockázatait és összetettségét
A nehezen megmunkálható anyagok belső menetezése komoly kihívást jelenthet, különösen a nagy értékű alkatrészek gyártásánál, ahol a szerszámhibák költséges selejtet és késedelmet okozhatnak. Erre kínál megoldást a Sandvik Coromant új, tömör keményfémből készült CoroThread® 500 orbitális menetmarója, amely vak- és átmenő furatok menetezésére egyaránt alkalmas.
A mesterséges intelligencia átalakítja az adatközpontokat: egyre fontosabb a gyorsabb kiépítés és a nagyobb rugalmasság
A mesterséges intelligencia terjedése egyre nagyobb igényt teremt a gyorsan bővíthető és rugalmas adatközponti infrastruktúrára. Az előregyártott, moduláris megoldások lehetővé teszik a létesítmények egyszerűbb kialakítását és a kapacitások igény szerinti bővítését. Erről beszélt Sergio Verano Luri, a Schneider Electric szakértője a budapesti Data Centre Event Europe konferencián.
Feldolgozási és csomagolási megoldások az interpack kiállításon
A hatékony, biztonságos csomagolástechnika – ami nem megy a termelékenység rovására – csak nagy teljesítményű érzékelőrendszerekkel és intelligens automatizálással teremthető meg. A Leuze az interpack kiállításon mutatta be a feldolgozó- és csomagolóipar számára elérhető megoldásokat. Düsseldorfban a Sensor People jól demonstrálta, miként készíthetik fel a gyártó cégek a gépeiket és gyártósoraikat a jövő kihívásaira.