A kényszerdigitalizáció sem hozott áttörést
A koronavírus két éve is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a távmunka, valamint a digitális kommunikációs és vállalati eszközök használata széles körben elterjedjen a magyar kis- és középvállalkozások között.

 

Távmunka csupán a kkv-k negyedénél található, az ügyfélszerzés továbbra is főként személyes csatornákon zajlik, szakértői támogatás igénybevételére pedig kevéssé nyitottak a cégek. A pénzügyek területén már látható a digitális megoldások térhódítása, bár átlagban ez is csak közepes teljesítményt – állapítja meg a Digiméter Covid ’22 Index tavaszi felmérése.

A kkv-k összesített Digiméter Covid ’22 Index átlaga 2,6 (tízes skálán), ami meglehetősen gyenge teljesítmény, és sok helyet hagy a további fejlődésre. Összességében a 3,0 alatti értéket elérőknek rendkívül nagy szüksége lenne a digitális kompetenciák javítására, és 7,5 felett mondható (magyar viszonylatban) digitálisan fejlettnek egy vállalkozás.

 

 

A főindex több alindexből állt össze, melyek közül az otthoni munkavégzésre vonatkozó a legmeghatározóbb. Ebben a tekintetben átlag alatti eredmény született (2,5), a kisebb vállalkozások jelentős része elzárkózik a távmunkától, annak ellenére, hogy a sajtó, illetve a nagyvállalati környezet sok esetben a home office rendkívül széleskörű elterjedését láttatja. A digitális eszközök (vállalatirányítási rendszer, felhő alapú tárhely, digitális projektmenedzsment rendszer stb.), illetve kommunikációs csatornák használatában is bőven van még kihasználatlan lehetőség idehaza.

A kicsik nem szeretik a távmunkát

Jelenleg a kis- és középvállalkozások bő negyede biztosít legalább munkavállalói egy részének lehetőséget az otthoni munkavégzésre, ami bár nem kifejezetten magas érték, feltételezhetően még így is lényeges emelkedés a járvány előtti időszakhoz képest. Számukra a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy egyes munkakörök korlátozottan, vagy egyáltalán nem végezhetők otthonról, illetve a munkahatékonyság fenntartása jelenik meg nehézségként. Ugyanezt a két ellenérvet említették legnagyobb arányban a távmunkát teljesen mellőző cégek is.

Az otthoni munkavégzés 2020 tavasza óta történő bevezetése/kiterjesztése a jelenleg is távmunkát alkalmazó vállalkozások többségénél nem változtatott érdemben a munkavégzés hatékonyságán, ebből adódóan a többség a veszélyhelyzet feloldása után is tervezi megtartani ezt a lehetőséget. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a járványhelyzet miatti korlátozások feloldásával a negatív változásokat tapasztalók, vagy nehezen alkalmazkodók mostanra már elfordultak a távmunkától.

Nem kérnek a tanácsokból

Az ügyfélszerzés és tanácsadás alindex hozta a legrosszabb eredményt (tízes skálán 1,1-et). A kkv-k fele használ személyes ügyfélszerzési csatornát, míg a digitális megoldások közül kétötödük a honlapot frissítve, negyedük pedig közösségi média tartalommarketinggel igyekszik ügyfeleket szerezni. A cégek bő hatoda azonban saját bevallása szerint semmilyen ügyfélszerzési módszerrel nem él.

Tízből csupán egy vállalkozás vett igénybe a digitalizáció, távmunka, vagy épp ügyfélszerzés tekintetében külső szakértői segítséget a koronavírus megjelenése óta, többségében fizetett formában, főként a már meglévő digitális eszközök terméktámogatásával kapcsolatban. Online információforrást is csak a kkv-k hetede keresett ezekben a témákban, mint ahogy a családtagoktól, barátoktól való segítségkérés sem volt jellemző.


A digitális pénzügyek területén (online számlázás és könyvelés, pénzügyi adminisztrációt segítő megoldások használata stb.) összességében jobb a helyzet. Az átlag 5,8, ami azt mutatja, hogy többnyire közepes teljesítményt érnek el a kis- és középvállalkozások.


A legjobb eredményt elérő top 20%-ot figyelembe véve a pénzügyi index átlaga 7,5, ami magyarországi viszonylatban már digitálisan fejlettnek minősíthető. Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője szerint a kkv-k ötöde az elmúlt két évben növelte a szoftverekre, programokra való költést, tízből egy kkv pedig tervez a jövőben pénzügyi adminisztrációt segítő új megoldásokat bevezetni.

A szoftverek, digitális megoldások kiválasztásakor a kkv-k fele a könyvelő ajánlását veszi figyelembe, míg tízből négyen hallgatnak a fejlesztő ajánlására (is), a vállalkozások harmada pedig az ár alapján (is) dönt. A kkv-k bő háromötöde biztosít a könyvelőjének hozzáférést a számlázóprogramjához valamilyen formában.

Pedig a szakember szerint sokszor csak egy apró impulzus kell az újabb digitális szolgáltatások bevezetéséhez. Egy jó összehasonlítás, amelyben látják a saját digitális “érettségüket” a hozzájuk hasonló vállalkozásokhoz képest, megadhatja nekik a szükséges lökést.

(Forrás: Digiméter)

(Címlapkép: Adobe Stock)

Európai és amerikai autógyárak zárhatnak be az idén
Több alacsony kihasználtságú európai és észak-amerikai autógyár bezárására vagy eladására kerülhet sor az idén, mivel az autógyártók kapacitásfelesleggel küzdenek, miközben nő az árverseny - közölte a Gartner kutató- és tanácsadó cég csütörtökön.
Adókötelezettségek kibertámadás esetén
Az elmúlt években jelentősen emelkedett a vállalkozásokat érintő kibertámadások száma, amelyek komoly fenyegetést jelentenek az adatbiztonságra, és jelentős kockázatot hordoznak a társaságok működésére nézve.
Európai regionális együttműködés alakult az energiahatékony építési megoldások előmozdítására
Az ABB regionális tudáspartnerként csatlakozott a WorldGBC Európai Regionális Hálózatához, hogy az európai fenntarthatósági célokhoz igazodóan elősegítse az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, energiahatékony épületek elterjedését.
A már meglévő MI-technológiák alkalmazása segítheti a sikeres energiaátmenetet
A Világgazdasági Fórum (WEF) jelentése szerint a már meglévő technológiák felhasználásával is 31 százalékkal csökkenthetné az emberiség az energiaintenzitást, ami 2030-ra már éves szinten 2000 milliárd dollárnyi megtakarítást eredményezhetne.
Együttműködési megállapodást kötött a Messer a Pécsi Tudományegyetemmel
A Pécsi Tudományegyetem és a Messer hosszútávú, hidrogéntechnológiára vonatkozó együttműködési megállapodást kötött. A felek célja a hidrogén szakmérnöki oktatás és a hazai hidrogén infrastruktúra gyakorlati fejlesztése.