A multinacionális óriásdisztribútorok hatalmas raktárakat építenek és folyamatosan maximális kihasználtságon tartják a logisztikai gépezetüket, hogy alacsony árrések mellett is fenntartsák a nyereséges működést. A hazai piacon évtizedek óta jelen lévő Endrich ezzel szemben évekkel ezelőtt a tudásalapú disztribúcióra helyezte a hangsúlyt és a stratégia olyannyira kifizetődött, hogy a felhalmozott tudásra épült fejlesztőközpont önálló életre kelhetett. Az Endrich budapesti fejlesztőközpontjának vezetőjét, Kiss Zoltánt a disztribúciós tevékenység jövőjéről és a cégcsoport fejlesztési elképzeléseiről kérdeztük.

Hol tart az Endrich budapesti fejlesztőközpontjának önállósulása?

Kiss Zoltán: A hagyományos disztribúciós tevékenység előtt komoly kihívások tornyosulnak, hiszen rengeteg disztribútor lép a piacra, amelyek értelemszerűen egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak a disztribúcióval elérhető tortából. Emiatt kap egyre nagyobb hangsúlyt a kereskedő által nyújtott plusz, ami az Endrich esetében mindig is a magas szintű műszaki támogatásban öltött testet. Ebben nincs semmi új, 48 éve vagyunk a piacon és a műszaki támogatás fontosságát sosem vesztettük szem elől.

A tudásbázis építést tehát a jövőben még fontosabb szerepet kap majd és a magyarországi iroda büszke lehet arra, hogy az Endrich cégcsoporton belül kiemelt helyet foglal el a tudás megosztásában. Mi írtuk a legtöbb szakmai cikket és könyvet, de önmagában ez már kevés a sikerhez. Néhány évvel ezelőtt saját termékkoncepciók fejlesztésébe vágtuk a fejszénket; már nem csak mondjuk, hogy értünk valamihez, hanem kézzelfoghatóvá is tesszük a kompetenciánkat.

Ez a háttérmunka a világjárvány óta zajlik és mostanra ért el olyan szintre, amit már nem végezhetünk el „másodállásban”. Szétválasztjuk tehát a két tevékenységet; a disztribúció visszakerült Németországba, a fejlesztést pedig egy külön cégbe összpontosítjuk. Ennek okán elhagyom a disztribúció világát és a jövőben csak a fejlesztőközpont felvirágoztatására koncentrálok majd. Az egyik szemem sír, a másik nevet, hiszen az elmúlt 20 évben gyakorlatilag távozó kollégák nevével forrt össze az Endrich hazai jelenléte. De mennünk kell előre és biztos vagyok abban, hogy ezzel a lépéssel sokkal nagyobb távlatok nyílnak meg mind a munkatársak, mind az Endrich ügyfelek előtt.

Merre tart az Endrich fejlesztési koncepciója?

Négy évvel ezelőtt az IoT területét jelöltük ki fejlesztési iránynak azon praktikus okokból kifolyólag, hogy komponens oldalon minden alkotóelemünk – kontrollerek, szenzorok, vezeték nélküli hálózati technológiák, stb. – megvolt a munka megkezdéséhez. Rendszereket fejlesztettünk ezekből, saját felhőszolgáltatást indítottunk és létrehoztuk a kiberbiztonság szavatolásához szükséges együttműködéseket. Idén pedig a mesterséges intelligenciát tartalmazó megoldások terén sikerült előre lépnünk. Mindez néhány futó projektben testesül meg jelenleg. Az egyik ilyen az intelligens hűtéstechnika, de említhetném a légszennyezettségi szint mérést, az erdő- és mezőgazdaság témakörét, ahol főleg a talajnedvesség mérésben vannak előremutató fejlesztéseink, újdonságként pedig a lifttechnika modernizálási lehetőségeit kutatjuk.

Szerteágazó és ígéretes portfólió épül tehát. A disztribúció is követi ezt a vonalat és csökken majd az autóipar súlya?

A disztribúció sohasem szakít majd az autóiparral, mert Európa elektronikai iparában olyan meghatározó szerepet tölt be az autóipar, hogy ha egy kereskedőnek már megvannak a piaci bázisai és a beszállítói is beágyazódtak a járműiparba, akkor bűn volna veszni hagyni a szektort. Az autóipari értékesítés volumenét tehát nem csökkentjük, de azt valóban szeretnénk, ha a százalékos súlya mérséklődne az Endrich forgalmában. Magyarul más szektorokat szeretnénk felerősíteni az autóipar mellé, hogy nagyobb árréssekkel dolgozhassunk és egészségesebb arányokat hozzunk létre.

Kiss Zoltán, az Endrich budapesti fejlesztőközpontjának vezetője

Eredetileg 2026-ra tűztünk ki deklarált aránycélokat és bár a világjárvány, az ellátási láncok megszakadása és az általános dekonjunktúra sok mindent felülírt, még van esély arra, hogy teljesítsük a célokat. Négy fókuszterületet jelöltünk ki és az autóipar csak az egyik az okosvárosok, az okosipar és az intelligens termékek által fémjelzett másik három pillér mellett.

A változóban lévő hazai és Európai autóipar hogyan hat az Endrich disztribúciós jövőképére?

Nehéz erre választ adnom, mert nem lesz ráhatásom. Azt gondolom, hogy Magyarország komoly autóipari volument képvisel, az itt megtelepült autóelektronikai cégek jelentős arányt képviselnek az Endrich forgalmában. Magyarország tavaly Németország mögött a második helyet foglalta el a cégcsoport piaci volumen rangsorában és ezt a pozíciót értelemszerűen védeni igyekszünk. A most megjelenő akkumulátorgyárak világa sem ismeretlen terület az Endrich számára, hiszen vannak köztük olyan cégek, amik eddig is az Endrich beszállítóinak számítottak. A mi célpiacunknak a Tier 1-es és Tier-2-es cégek számítanak, amelyek nemigen cserélődnek.

Mikor várható a piaci siker a Budapesten létrehozott fejlesztésekből?

A piaci sikereket egyelőre az alkatrész értékesítés terén aratjuk le, mert a volumen növekedése a gazdasági nehézségek ellenére is töretlen, legfeljebb a növekedés mértéke esett vissza. Főleg a szenzorok, a passzív komponensek, a mikrovezérlők és az azokhoz tartozó elektronika húzzák az árbevételt. A saját termékkoncepciók hosszabb távon fordulnak majd gyümölcsözőre; hiszen a termékkoncepciók lényege éppen az, hogy azokra alapozva egy-egy konkrét ügyféllel fejlesztjük majd ki a konkrét terméket. A konkrét projektek egyike sincs még abban a fázisban, hogy az árbevételben is megmutatkozzon.

Megrendelésekkel és közös fejlesztésekkel rendelkezünk egyelőre, de az már világosan látszik, hogy a piacot érdekli ez a közös munka. Csak idén három dizájndíjat nyertek a termékkoncepcióink; ezek közül a legértékesebbet, a 2025-ös Német Terméktervezési Díjat a napokban ítélte oda a szakértői zsűri az Endrichnek.

A fejlesztési tevékenység leválasztása után is nyomon tudjátok majd követni, hogy mire van szüksége az iparnak?

Minden bizonnyal igen, hiszen közös ügyféllátogatásokat szervezünk majd az értékesítéssel. Bár az értékesítés valóban Németországból történik majd, de mi fogjuk majd támogatni az ottani értékesítőket. Rendelkezünk majd tehát közvetlen vevői visszajelzésekkel, amik elengedhetetlenek a munkához, mert a fejlesztőközpont csak egyedi megoldásokat hoz majd létre, nem lesznek dobozos termékeink.

Szervezeti szempontból hogyan néz ki a budapesti fejlesztőközpont?

Startupként indulunk, minimális létszámmal. Két munkatársat már eleve erre a munkakörre vettünk fel évekkel ezelőtt, a szoftverfejlesztést azonban mindezidáig én csináltam egy kollégámmal. A jövőben mi is 100 százalékban csak erre koncentrálhatunk majd. Az egyetemi szürkeállományt is bevonjuk a munkába és – főleg a szoftveres területen – fejlesztőmérnököket keresünk. Nincs kitűzve konkrét dátum, de belátható időn belül 20-30 fős állományra bővül majd a budapesti fejlesztőközpont.

Bár szívügyünk Magyarország, de sokkal nagyobb piacoknak kell megfelelnünk. A projektek Németországban, Franciaországban futnak és Dél-Amerikában is erős partnerségeket tudtunk létrehozni. Az ott elindított hűtéstechnikai projektek kapcsán a jelen lévő multinacionális vállalatok az egész világot kinyitották előttünk. A fő célpiacunk ezzel együtt Európa maradt. A szakmánk nyelve angol, így a magyarországi központ semmilyen hátrányt nem jelent, ugyanakkor a hazai bérszínvonal jelent egyfajta előnyt Nyugat-Európához képest. Azt azonban nem tudjuk még, hogy a gyártást hova telepítjük majd, ha olyan volumeneket érünk el.

Hol találkozhat majd a fejlesztési elképzeléseitekkel a hazai szakma?

A decemberi Techference konferencián főszponzorként veszünk részt, olyan külföldi előadókkal színesítjük majd a programot, mint például az Amazon Web Services, akikkel egy AWS Generative Mesterséges Intelligencia alapú demó alkalmazást is készítünk  és az érdeklődők workshopok formájában ismerkedhetnek majd meg a konkrét fejlesztési irányokkal.