A jövő hálózata épül a BME Ipar 4.0 Technológiai Központban
A micro-grid rendszer fejlett energiamenedzsment szoftvereket is tartalmaz, és az oktatás segítése mellett lehetőséget kínál az új technológiák iránt érdeklődő hazai vállalkozások számára is, hogy megismerjék, milyen előnyöket kínálnak ezek a megoldások.

 

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Schneider Electric közötti együttműködési megállapodás értelmében tovább erősítik az intézmény és a vállalat közötti kapcsolatot az oktatás területén, emellett pedig Magyarországon elsőként egy több mint 70 millió forint értékű micro-grid rendszert is kiépítenek a BME-n található Ipar 4.0 Technológiai Központban. A Schneider Electric legújabb energiamenedzsment technológiáira épülő micro-grid rendszer megoldást jelent mind az újonnan megnövekedett igények, a hálózati stabilitás biztosítására, valamint a megújuló energiaforrások hatékony felhasználására. A BME-n épülő, egyedülálló bemutató rendszerhez a Schneider Electric biztosítja a szükséges hardvereket és szoftvereket, a berendezések tervezését, szerelését, beüzemelését és karbantartását.

Ebbe az innovatív micro-grid rendszerbe integrálják az Ipar 4.0 Technológiai Központnak helyet adó épületen kialakított napelemes rendszert és ehhez elhelyeznek egy nagy kapacitású akkumulátoros tárolórendszert is a létesítmény mellett. A micro-grid elektromos közlekedésben nyújtott szerepét demonstrálandó, az épület előtt két darab elektromosautó-töltőt is beüzemelnek majd. Az új hálózathoz a Schneider Electric többek között szenzorokkal ellátott elosztószekrényt, különböző vezérlőket, valamint energiamenedzsment, illetve elektromosautó-töltő vezérlő szoftvereket biztosít.

 

Balról jobbra: Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója és Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja

 

„A megállapodás eredményeként létrejövő micro-grid rendszer kiváló lehetőséget teremt arra, hogy bemutassuk, hogyan lehet optimalizálni az energiafelhasználást, mekkora megtakarítást lehet elérni a fejlett megoldások alkalmazásával. A napelemes rendszer integrálásával, kiegészítve az akkumulátoros tárolóval pedig azt is be tudjuk mutatni, hogyan tudja biztosítani egy vállalat a folyamatos áramellátást egy esetleges áramkimaradás esetén. A hálózat kialakításához szükséges terveket már elkészítettük és a berendezések jelentős része is itt van már a központban. Reményeink szerint idén ősszel működhet majd a rendszer, ami a demonstrációs célokon túl az oktatást is szolgálja” – mondta el Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja.

A legújabb megoldásokat első kézből ismerhetik meg a hallgatók

Az együttműködési megállapodás tovább mélyíti a kapcsolatot az oktatás területén a BME és a társaság között, a Schneider Electric ugyanis vállalja, hogy az intézménnyel közösen előadásokat szervez, amelyhez a cég szakembereket biztosít. Emellett a vállalat férőhelyet biztosít az egyetemi hallgatóknak szervezett szakmai rendezvényein, illetve tematikus labor- és diplomamunkák keretén belül lehetőséget kínál az egyetem diákjai számára, hogy a Schneider Electric szakemberei által vezetett projektekben, illetve a labormunkák nyomán megrendezett szemináriumokon vehessenek részt. Ezen felül a társaság az együttműködés részeként a „Go Schneider” gyakornoki programjának keretein belül és a program követelményeinek figyelembevételével a BME hallgatóinak szakmai gyakorlati lehetőséget is kínál.

„Forradalmi változásoknak lehetünk tanúi az energiaelosztás és energiamenedzsment területén is, az egyre inkább a megújuló energiaforrásokra támaszkodó, intelligens villamossági hálózatokra történő átállás, az Energia 4.0 korát éljük. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy a jövő szakemberei megismerkedhessenek a legújabb megoldásokkal, legyen szó akár berendezésekről, akár szoftverekről. Büszke vagyok arra, hogy sikerült tovább erősítenünk az együttműködésünket a BME-vel és bízom abban, hogy a micro-grid rendszer sok hallgató fejlődését szolgálja majd, illetve számos, az Ipar 4.0 Technológiai Központot felkereső vállalkozást késztet arra, hogy éljen az új technológiai lehetőségekkel” – közölte Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

(Forrás és képek: Schneider Electric)

Fenntarthatóbb autógyártással, virtuális állatkertre épülő ADHD-szűréssel és okos fehérbottal oldanák meg a jövő kihívásait a fiatalok
Hogyan formálhatják a jövőt a fiatal innovátorok ötletei? A BoschxRichter Ipari Innovációs Díj idei nyertesei olyan előremutató fejlesztésekkel álltak elő, amelyek az egészségügy és a mobilitás területén egyaránt választ adhatnak napjaink kihívásaira. A fenntarthatóbb közlekedéstől az innovatív egészségügyi megoldásokig a fiatal tehetségek ötletei a jövő fejlődését szolgálják.
Újra Magyarországra hoznák a robotika-világbajnokságot, már folynak az egyeztetések
Újabb robotika-világbajnokság megrendezésére készül Magyarország: az Edutus Egyetem 2029-ben Európai Nyílt Bajnokságot, 2031-ben pedig World Robot Olympiad-világdöntőt szeretne hazánkba hozni. A nemzetközi szervezettel már megkezdődtek az előzetes egyeztetések. A terveknek különös aktualitást ad, hogy a magyar csapatok sorra érnek el dobogós helyezéseket a világversenyeken, miközben a hazai robotikaversenyekre két év alatt közel 80 százalékkal nőtt a nevező csapatok száma.
Bemutatták a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését, amely felgyorsítja az AI-adatközpontok kiépítését és bővítését
A Schneider Electric a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata bemutatta a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését, amely új alapokra helyezi a villamosenergia-elosztó rendszerek tervezését, telepítését és üzemeltetését. Az új, szoftveralapú középfeszültségű architektúra akár háromszorosára gyorsíthatja a megrendelési és gyártási folyamatokat, kétszeresére az üzembe helyezést, és leállás nélküli frissítéseket tesz lehetővé.
Az új orbitális menetmaró csökkenti a belső menetkészítés kockázatait és összetettségét
A nehezen megmunkálható anyagok belső menetezése komoly kihívást jelenthet, különösen a nagy értékű alkatrészek gyártásánál, ahol a szerszámhibák költséges selejtet és késedelmet okozhatnak. Erre kínál megoldást a Sandvik Coromant új, tömör keményfémből készült CoroThread® 500 orbitális menetmarója, amely vak- és átmenő furatok menetezésére egyaránt alkalmas.
A mesterséges intelligencia átalakítja az adatközpontokat: egyre fontosabb a gyorsabb kiépítés és a nagyobb rugalmasság
A mesterséges intelligencia terjedése egyre nagyobb igényt teremt a gyorsan bővíthető és rugalmas adatközponti infrastruktúrára. Az előregyártott, moduláris megoldások lehetővé teszik a létesítmények egyszerűbb kialakítását és a kapacitások igény szerinti bővítését. Erről beszélt Sergio Verano Luri, a Schneider Electric szakértője a budapesti Data Centre Event Europe konferencián.