Miközben a gazdasági optimizmus keresleti növekedést eredményezett, aminek következtében az USA-ban már a 2021-es év közepére meghaladta a termelés a járvány előtti szintet, a szektornak számos kihívással kell megküzdenie. Történelmi szintű a munkaerőhiány és logisztikai problémák jelentkeznek az ellátási lánc minden pontján. A Deloitte által készített, 500 amerikai nagyvállalat vezetőjét megkérdező felmérés alapján 5 trend rajzolódik ki, amely globális szinten meghatározhatja a szektor, ideértve a magyar gyártószektor jövőjét is.
Felkészülni a „munka jövőjére”
Hazai cégek, vállalkozók körében is állandó probléma a munkaerőhiány. Világszerte ezzel küzd a gyártószektor, amit jól mutat, hogy csak az Egyesült Államokban 800.000 állás betöltetlen (mely szám 2030-ra akár a 2 milliót is elérheti). Annak érdekében, hogy vonzóvá váljanak a gyártószektori állások, illetve hatékonyan megtartsák a munkavállalókat a gyárak, új stratégiákat kell kidolgozni.
Felmérésünkben a vezetők 38%-a számolt be arról, hogy 2022-ben az új munkavállalók toborzása a legfontosabb prioritásuk, ezt követi a munkaerő megtartása (31%) és az átképzés (13%). Az előnyben részesített HR stratégiák közt szerepel a toborzás újragondolása, a munkavállalók átképzésének elősegítése és a munkáltatói brand építése is. Ahogy az irodai alapú munkák egyre inkább a rugalmas, hibrid munkavégzés irányába mozdulnak, úgy a gyártószektornak is meg kell találnia, hogy hogyan tudja rugalmassá tenni a saját munkakörülményeit.
Átgondolni az ellátási láncokat, több lábon állni
A megnövekedett kereslet, a dráguló alapanyag- és fuvarozási költségek, a lassú szállítás mind rendszerszintű ellátási problémákat okozott. Lehetőleg az ellátási lánc minden szintjén reagálni kell a felmerülő problémákra, a negatív hatások minimalizálása érdekében.
A versenyképesség növelése érdekében érdemes a gyártási folyamat minden szakaszában hasznosítani a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket
A gyárak amellett, hogy igyekeznek több lábon állni és nem egyetlen forrásra hagyatkozni az ellátási láncot illetően, célként tűzik ki az ellátási láncok rövidítését is. A felmérésben megkérdezett vezetők 41%-a szerint vállalataik tovább bővítik vagy diverzifikálják a beszállítókat a meglévő piacokon. A megkérdezett szervezetek háromnegyede pedig az adatintegráció fokozását tervezi a kínálat és a kereslet átláthatósága és tervezhetősége érdekében.
Digitális technológia alkalmazásával növelni a hatékonyságot
Általános célkitűzés a gyártószektorban a hatékonyság növelése, melyre kézenfekvő lehetőség a digitalizáció. A versenyképesség növelése érdekében érdemes a gyártási folyamat minden szakaszában hasznosítani a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket. A társaságok jelentős része úgy véli, érdemes robotizációba, mesterséges intelligenciába, felhőalapú megoldásokba, valamint az Internet of Things (IoT) és az 5G bővítésébe fektetni. Az általunk megkérdezett vezetők fele arra számít, hogy 2022-ben a robotokba és kobotokba történő beruházások révén növelni fogják a működési hatékonyságot.
Felvenni a harcot a kiberbűnözéssel
Az internetalapú szoftverek, a napjainkban használt összekapcsolt rendszerek használata és az egyre terjedő home office következtében megnőtt a vállalatok kiberfenyegetettsége, ami alól a gyártószektor sem jelent kivételt. A megkérdezett vállalati vezetők többségét érte az elmúlt 12 hónapban kibertámadás, főleg zsarolóvírusok és adathalászás formájában. A kiberbűnözéssel szemben a gyártószektor szereplői egyre felkészültebbek, hiszen hatalmas anyagi károkat tud okozni egy-egy kivédetlen támadás.
Nem elég csak a kibertámadások kivédésre készülni, erősíteni kell a vállalatok talpra állási képességét is egy esetleges kibertámadás után. A felmérésben megkérdezett vezetők 82 százaléka szerint szervezetük 2022-ben többet fog befektetni a kiberbiztonságba, és közel egynegyedük legalább 10 százalékkal többet tervez erre költeni az előző éves költségvetésükhöz képest.
Megfelelni a szigorodó klímacéloknak
A gyártószektorban is teret hódítanak az ESG, azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási kérdések, melyek hatására a társaságok nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntarthatósági szempontokra a működésük során. A július közepén bemutatott "Fit for 55" uniós javaslatcsomag szigorítaná az európai kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS), növelné a megújuló energiaforrások arányát és nagyobb fokú energiahatékonyságot írna elő a szektornak, valamint karbonvámot vezetne be a szennyezés exportálásának elkerülése érdekében.
„A gyártóknak újra kell gondolniuk a kibocsátáscsökkentési, illetve fenntarthatósági stratégiájukat, és fel kell térképezniük az átállást segítő finanszírozási lehetőségeket is, hogy integrált módon kezeljék a klímavédelmi szigorítások következményeit”
– hívta fel a figyelmet Borek Flóra, a Deloitte fenntarthatósági és klímaváltozási üzletágának menedzsere. A fenti trendek világszerte, így hazánkban is meghatározzák a gyártószektor jövőjét. Az egyre erősödő kihívások ellenére azonban a megkérdezett vezetők 86 százaléka kifejezetten derülátó a gyártószektor üzletmenetével kapcsolatban. „A piacképesség megtartása érdekében minden vállalatnak különös hangsúlyt kell fektetnie arra, hogy felkészüljön a változásokra, ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy a részletezett pontok java már a korábbiakban is előtérbe került a szektorban, az utóbbi két év inkább csak felgyorsította a folyamatokat” – hangsúlyozta dr. Gábor Zoltán, a Deloitte gyártó- és autóipari cégekkel foglalkozó szakmai csoportjának vezetője.
