Az innovatív megoldásairól és fejlett járműtechnológiáiról ismert Bosch csoport bár űrhajókat nem épít, de széles körű tapasztalatot szerzett az elmúlt évtizedekben, amelyek a jövő űriparát megalapozó mérnöki fejlesztésekhez is hozzájárulhatnak. Tud-e az AI űrhajót tervezni? című előadásában dr. Csilling Ákos, a magyarországi Bosch csoport tudományos munkatársa avatta be a jövő mérnökeit a komplex rendszerek fejlesztésébe, a biztonságot és a megbízhatóságot növelő megoldásokba, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmazásának lehetőségeibe. Az előadásra március 19-én, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott XXI. Simonyi Konferencián került sor, leendő mérnökökből álló hallgatóság előtt.

Bosch: közel 60 éve az űrkutatásban

A jövő technológiáit és innovatív megoldásait szállító Bosch csoport fejlesztési és gyártási tevékenysége ma elsősorban az elektromobilitásra, az önvezetésre, a generatív AI-alapú szoftverfejlesztésre és az IoT megoldásokra fókuszál. Ugyanakkor a vállalatcsoport az űrkutatásban is letette a névjegyét, hiszen közel hat évtizede vesz részt űrtechnológiai fejlesztésekben. „Bosch Sun” néven 1966-ban indította első űripari projektjét a Bosch csoport és napszimulátorokat készítettek űrszimulációs kamrákhoz. Később a bolygóközi elektromágneses tereket tanulmányozták a Bosch kutatói, és az Ariane-1 európai hordozórakéta hűtésének kialakításába is bekapcsolódott a cég.

„Bosch Sun” néven 1966-ban indította első űripari projektjét a Bosch csoport, melynek keretében napszimulátorokat készítettek űrszimulációs kamrákhoz | Forrás: Bosch

A nyolcvanas években nemzetközi elismerést váltott ki a Bosch műholdstabilizáló rendszere, melynek segítségével a jeleket pontosan a Föld megfelelő vételi területe felé lehetett irányítani. Egy űrsikló-küldetésben két Bosch gyújtógyertya biztosította a geofizikai kísérlet energiaellátását. A NASA Phoenix Mars-missziója során pedig a Bosch egyik leányvállalatának speciális fúrója játszott fontos szerepet a talajminták vételében. Néhány éve pedig már a mesterséges intelligencia is szerepet kapott: a Bosch az amerikai Astrobotic-kal közösen egy érzékelőrendszert fejlesztett ki SoundSee néven. Ez a megoldás az űrállomás berendezései által kibocsátott zajokat elemzi, és AI segítségével kiszűri a hibás vagy a meghibásodáshoz közel járó eszközöket, így növelve az űrexpedíciók biztonságát és az alkalmazott berendezések megbízhatóságát.

Egyedül nem megy – még a mesterséges intelligenciának sem

Akárcsak az űrtechnológiához kapcsolódó kutatás-fejlesztési programokban, a Bosch innovatív, mesterséges intelligencián alapuló termékeiben és szolgáltatásaiban is elsődleges szempont a megbízhatóság és a biztonság. Ezek az alapvető követelmények a Boschnál zajló átfogó fejlesztési folyamatok összes fázisában megjelennek. A mesterséges intelligencia egyre jobban használható a technológiai fejlesztésekben, hiszen a gépi tanulás megbízhatóbbá és hatékonyabbá teszi a folyamatokat. Felmerülhet a kérdés, hogy az AI elveheti-e a fejlesztők, mérnökök munkáját a jövőben.

dr. Csilling Ákos, a magyarországi Bosch csoport tudományos munkatársa | Forrás: Bosch

„Az alapvető innovációs folyamatokat egyelőre nem lehet gépi intelligenciával kiváltani, így például űrhajót tervezni és komplex fejlesztéseket sikerrel elvégezni sem tud egyedül a mesterséges intelligencia. A fejlődéshez innovatív, jövőbe mutató gondolkodásmódra van szükség. Amikor az emberek elakadnak a feladatokban, koncepciót váltanak, új megoldásokat keresnek, kutatnak és technológiát fejlesztenek. Új ötletek nélkül nem lehet újat alkotni!” – emelte ki dr. Csilling Ákos a XXI. Simonyi Konferencián.

A Bosch és a BME együtt képzi a jövő mérnökeit

A hazai Bosch csoport közel 15 éve működik együtt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel. Hosszú távú stratégiája részeként fontos szakmai partnerként tekint a hazai egyetemekre, amelyek a Bosch egyedülálló innovációs ökoszisztémájának nélkülözhetetlen szereplői. A technológiavezető vállalat küldetésének tartja a felsőoktatás és az ipari kutatás-fejlesztés kapcsolatának erősítését, a jövő mérnökgenerációjának képzését. A Bosch és a BME partnerségének köszönhetően az egyetemi hallgatók az elméleti tudás megszerzése mellett beleláthatnak valós fejlesztési-gyártási folyamatokba.

A Bosch és az amerikai Astrobotic által néhány éve közösen kifejlesztett SoundSee érzékelőrendszer már mesterséges intelligencia segítségével szűri ki az esetleges meghibásodásokat az űrállomáson | Forrás: Bosch

Sőt részesei lehetnek konkrét ipari fejlesztési projekteknek, akár a mesterséges intelligencia területén is. „Már egyetemistaként az innovatív és kreatív problémamegoldást, valamint a kellő rugalmasságot érdemes elsajátítaniuk a hallgatóknak. Így tudják a mai gyorsan változó technológiai környezetben a tudásuk értékét nemcsak megőrizni, de folyamatosan fejleszteni is. Az AI így nem elvenni fogja, hanem segíti és hatékonyabbá teszi majd a munkájukat” – fogalmazott dr. Csilling Ákos.

| Nyitókép: A Bosch közel hat évtizede vesz részt űrtechnológiai fejlesztésekben, melyek egyike az esetleges meghibásodások kiszűrését segíti elő a Nemzetközi Űrállomáson | Forrás: Bosch