A fogyasztóknak kedvez a jótállás szabályainak változása
A kötelező jótállásra vonatkozó szabályok módosításával a fogyasztók újabb és szélesebb körű jogokat kapnak a vállalkozásokkal szemben. Érdemes ezeket nyomon követni és élni a jogszabályok által biztosított jogunkkal – hívja fel a figyelmet Vass Réka a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda szenior ügyvédje.

 

Idén májusban lépett hatályba az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó, kötelező jótállásról szóló kormányrendelet módosítása. A módosítás jelentősen érinti a kötelező jótállás időtartamát, illetve a jótállási jegyekre vonatkozó rendelkezéseket is. A kötelező jótállás alá tartozó fogyasztási cikkeket július elejétől nem a kormányrendelet mellékletében, hanem külön miniszteri rendeletben sorolják fel. A már hatályos rendeletben korábbi termékcsoportok jelentősen nem változnak – kikerülnek például a szőrmeruházati termékek, vagyis ezekre már nem vonatkozik a kötelező jótállás, ugyanakkor új kategóriaként megjelenik a kedvtelésből tartott állatok villamos energiával működtetett felszerelése, például a szőrnyírógép, a nyakörv vagy a nyomkövető.

A kötelező jótállás nem csak magukra a fogyasztási cikkekre vonatkozik, hanem azok új tartozékaira és alkatrészeire is, ha azok eladási ára eléri a tízezer forintot. Vagyis, ha használt fogyasztási cikkünkhöz új tartozékot vagy alkatrészt vásárolunk – például meghibásodás miatt új motort kell venni egy ötéves mosógépbe –, akkor erre ugyanúgy vonatkozni fog a kötelező jótállás, attól függetlenül, hogy az alap fogyasztási cikkre – azaz magára a mosógépre – még vonatkozik-e jótállás vagy sem.

Megváltozott a jótállás időtartama

Ezentúl három kategória helyett csak kettő lesz: a tízezer és 250 ezer forint közötti tartós fogyasztási cikkek esetén a jótállás két év, 250 ezer forint felett pedig marad a három év. A korábbiakban százezer forintig csak egyéves jótállást kellett kötelezően nyújtania a vállalkozásnak – ez mostantól megszűnik. Számos vállalkozás eddig is kétéves vagy azt meghaladó jótállást biztosított, akár kisebb értékű fogyasztási cikkekre is. A módosítás a vállalkozások önkéntes jótállását nem érinti.

A kormányrendelet pontosítja azt is, mikor és milyen módon kell magát a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. Ezentúl csak „távollévők közötti szerződés” – azaz például webáruházból történő online vásárlás – esetén lehet elektronikus úton átadni a jótállási jegyet a fogyasztó részére. Ezen az elektronikus jótállási jegyen nem kell szerepeljen a vállalkozás bélyegzője és képviselője aláírása. Az ilyen elektronikus úton átadott jótállási jegyet a vállalkozó megküldheti közvetlenül a fogyasztónak, például e-mailen. Szintén lehetséges úgy átadni, hogy azt a fogyasztó letöltse, mondjuk a honlapról vagy a vásárlói fiókból – ugyanakkor ebben az esetben a jótállás végéig biztosítania kell a jótállási jegy letöltésének lehetőségét.

Továbbra is érvényes marad az a rendelkezés, hogy ha három javítást követően ismét meghibásodik a fogyasztási cikk, akkor azt nyolc napon belül ki kell cserélni. Ha erre nincs lehetőség, akkor a vételárat kell visszafizetni, mely már nemcsak a bizonylattal vagy nyugtával, hanem a jótállási jeggyel is igazolható – vagyis nem lesz többé szükséges megőrizni a számlát. Ezen rendelkezés alól a járművek – az elektromos kerékpártól a quadon keresztül a lakókocsiig stb.– kivételek.

 

| Nyitókép: illusztráció, Adobe Stock

Újra Magyarországra hoznák a robotika-világbajnokságot, már folynak az egyeztetések
Újabb robotika-világbajnokság megrendezésére készül Magyarország: az Edutus Egyetem 2029-ben Európai Nyílt Bajnokságot, 2031-ben pedig World Robot Olympiad-világdöntőt szeretne hazánkba hozni. A nemzetközi szervezettel már megkezdődtek az előzetes egyeztetések. A terveknek különös aktualitást ad, hogy a magyar csapatok sorra érnek el dobogós helyezéseket a világversenyeken, miközben a hazai robotikaversenyekre két év alatt közel 80 százalékkal nőtt a nevező csapatok száma.
Bemutatták a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését, amely felgyorsítja az AI-adatközpontok kiépítését és bővítését
A Schneider Electric a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata bemutatta a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését, amely új alapokra helyezi a villamosenergia-elosztó rendszerek tervezését, telepítését és üzemeltetését. Az új, szoftveralapú középfeszültségű architektúra akár háromszorosára gyorsíthatja a megrendelési és gyártási folyamatokat, kétszeresére az üzembe helyezést, és leállás nélküli frissítéseket tesz lehetővé.
Az új orbitális menetmaró csökkenti a belső menetkészítés kockázatait és összetettségét
A nehezen megmunkálható anyagok belső menetezése komoly kihívást jelenthet, különösen a nagy értékű alkatrészek gyártásánál, ahol a szerszámhibák költséges selejtet és késedelmet okozhatnak. Erre kínál megoldást a Sandvik Coromant új, tömör keményfémből készült CoroThread® 500 orbitális menetmarója, amely vak- és átmenő furatok menetezésére egyaránt alkalmas.
A mesterséges intelligencia átalakítja az adatközpontokat: egyre fontosabb a gyorsabb kiépítés és a nagyobb rugalmasság
A mesterséges intelligencia terjedése egyre nagyobb igényt teremt a gyorsan bővíthető és rugalmas adatközponti infrastruktúrára. Az előregyártott, moduláris megoldások lehetővé teszik a létesítmények egyszerűbb kialakítását és a kapacitások igény szerinti bővítését. Erről beszélt Sergio Verano Luri, a Schneider Electric szakértője a budapesti Data Centre Event Europe konferencián.
Feldolgozási és csomagolási megoldások az interpack kiállításon
A hatékony, biztonságos csomagolástechnika – ami nem megy a termelékenység rovására – csak nagy teljesítményű érzékelőrendszerekkel és intelligens automatizálással teremthető meg. A Leuze az interpack kiállításon mutatta be a feldolgozó- és csomagolóipar számára elérhető megoldásokat. Düsseldorfban a Sensor People jól demonstrálta, miként készíthetik fel a gyártó cégek a gépeiket és gyártósoraikat a jövő kihívásaira.