Hosszútávon működőképes, erőforrás-hatékony, eltartóképességen belüli, környezettudatos, megújuló, időtálló, emberbarát. Ezek a kifejezések jutottak először eszükbe júniusban a Com-Forth Kft. által szervezett 3 napos Smart Factory ConnAction konferencia résztvevőinek, ahol egy kerekasztal-beszélgetés keretében a fenntarthatósággal kapcsolatban is megosztottak jó néhány pozitív gyakorlatot az ipar különböző területeiről érkező előadók.

Mit jelent a karbonsemlegesség?

Az Audi Hungaria Zrt. 1999 óta üzemelteti környezetmenedzsment-rendszerét, aminek egyik legnagyobb eredménye, hogy 2020-ra teljesen szén-dioxid semleges működést sikerült elérniük – tudtuk meg a kerekasztal-beszélgetésben előadó Éliás Pétertől, a vállalat környezetvédelmi vezetőjétől. Magyarországon ők rendelkeztek először azzal az EMAS-tanúsítvánnyal (Eco-Management and Audit Scheme), amelyet az Európai Unió közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerének megfelelő vállalatok érdemelhetnek ki, ha önkéntesen vállalják a környezeti teljesítményük folyamatos javítását. Az Audi hazánk legnagyobb ipari geotermikus energia felhasználója, és ők rendelkeznek Európa legnagyobb tetőre telepített napelemparkjával, amely a győri logisztikai központ tetején 160 ezer négyzetméteren biztosít megújuló – és egyéb nem zöldterületet elfoglaló – energiát.

A karbonsemlegesség alatt nem azt értjük, hogy a gyár szén-dioxid kibocsátása nulla. Tudatos intézkedési hierarchiát követnek, amelynek legelső lépése az volt, hogy a felhasznált energiájukat csökkentsék, hiszen a legzöldebb energia az, amit meg sem kell termelni. 2010 óta 165 ezer MWh energiát takarítottak meg. Második lépés a zöld energiára való áttérés: fűtési célú hőenergiájukat 70-80%-ban geotermikus energiából nyerik, ezzel elkerültek körülbelül 16.000-18.000 tonna szén-dioxid kibocsátást, a kútjukból ráadásul Győr városába is kerül felhasználható karbonsemleges energia.

Ezen túlmenően évente további 5.000 tonna szén-dioxid kibocsátásától kímélik meg a környezetet a 12 MW csúcsteljesítményű napelemparkkal termelt megújuló energiával. A karbonsemlegesség fogalmával a WWF is világszinten foglalkozik. A “Science Based Targets” (tudomány alapú célok) kezdeményezésükben bemutatják, hogy egyes iparágak könnyebben, mások nehezebben dekarbonizálhatóak, és mit kell tennie egy-egy vállalatnak ahhoz, hogy segítse elérni a párizsi egyezményben kitűzött célokat.

Egyre gyorsabban térülnek meg a zöld beruházások

Az Audi szakértője arra is felhívta a figyelmet, hogy ilyesfajta törekvések csak akkor tudnak működni a nagyvállalatok szintjén, hogyha azok gazdaságilag is fenntarthatók. Hiú ábránd azt hinni, hogy környezetvédelmi vagy szociális intézkedéseket úgy hoz meg bármilyen vállalat, hogy közben azzal veszteséget idéz elő. De ahogyan fogynak az erőforrásaink, egyre drágábbak is lesznek azok, ezért egyre jobban megéri a fenntarthatóságba fektetni. Ők 2010 óta több mint 1000 ötletet valósítottak meg, ezeket pontosan nyilván is tartják. Jó néhányat azért nem tűztek korábban napirendre, mert úgy gondolták, hogy túl hosszú távú lenne a megtérülésük, de az energiaválság felerősödésével újra elővettek régi ötleteket, leporoltak megvalósíthatósági terveket, mert a mostani helyzetben gyorsabb ROI-val lehet kalkulálni.

A felelős hulladékkezelés a tervezőasztalon kezdődik

A 8 országban működő Saubermacher idén már negyedik alkalommal nyerte el a világ legfenntarthatóbb hulladékgazdálkodási vállalata címet, és nem csak azért, mert segítségükkel az ügyfeleik összesen több mint 600 ezer tonna szén-dioxid kibocsátást spórolhatnak meg évente. Nem egy klasszikus hulladékgazdálkodási tevékenység az övék, azaz nemcsak a tárolókat ürítik, hanem ötleteket és komplett megoldásokat is adnak az újrahasznosítási folyamatokhoz. Egyik legsikeresebb magyarországi projektjük az Audival közösen jött létre: a festőüzemben használt, szűrőként alkalmazott, de már szennyezett mészkőport elszállítják egy cementgyárba, ahol az feldolgozásra kerül, és a tiszta, új mészkőport ismét fel tudják használni a festéshez.

Az életciklus-elemzéssel a vállalatok már akkor figyelembe vehetnék a keletkező hulladék felhasználási lehetőségeit, amikor még csak megálmodják egy gyár felépítését vagy egy termék tulajdonságait. Tudható, hogy mekkora lesz a környezeti hatása a terméknek, folyamatnak, szolgáltatásnak, és ezt már a megszületése előtt figyelembe lehet venni. Ennek ellenére általában nemcsak a külső beszállítókkal nem történik ezzel kapcsolatban egyeztetés, de a vállalat belső szakemberei között sem zajlanak le a kellő diskurzusok.

“A víz, az kicsit ilyen sanyarú sorsú erőforrásunk”

Az ok, amiért a legtöbb gazdasági szereplő nem bánik túl gazdaságosan a vízzel, nagyon egyszerű: túl olcsó. Nem éri meg azokat a visszaforgató berendezéseket, szennyvízkezelési technológiákat bevezetni, amikkel csökkenthetik a felhasználását. Szerencsére akadnak, akik ennek ellenére szívügyüknek érzik, hogy tegyenek a hatékony vízgazdálkodásért. A szivattyúgyártásban világhírű dán Grundfos négy gyáregységgel van jelen Magyarországon, ebből kettő Tatabányán, kettő pedig Székesfehérváron található. Ez utóbbi telephelyet képviselve Gärtner Szilvia, környezetmérnök elmondta, hogy 11 ezer köbméter víz igénybevételével – amit a szivattyúk tesztelésére használnak – ők nem számítanak túl nagy felhasználónak.

A két 25 ezer négyzetméter területű gyár egyik tetőfelületéről 1000 köbméteres tartályban gyűjtenek össze esővizet. Ezt keringetik, megtisztítják, majd visszaforgatják a tesztmedencékbe, mosdókba, és eljuttatják két, a saját napelemparkukkal működtetett (a pálinkafőzési technológiához hasonló) bepárló berendezéshez. Ezzel megspórolják az addig elszállított folyékony veszélyes hulladék (olajos szennyvíz) 80%-át. Ezt a mennyiséget már biztosan nem kell tőlük elszállítani, ártalmatlanítani, újrahasznosítani, a berendezések bekerülési költsége, fenntartása és működtetése is olcsóbb. Céljuk, hogy hamarosan a kommunális szennyvizet is így tudják majd visszaforgatni, erre külföldi Grundfos gyárakban már van példa. De nemcsak a víz tudatosabb felhasználására törekednek, hanem környezetük zöldítésére is. A közelmúltban mintegy félhektár erdőt telepítettek telephelyükre.

A biodiverzitás fennntartása ne csak a természetvédőknek legyen fontos!

“Egy halott bolygón nem lehet üzletelni” – mondta Szilágyi Artúr, a WWF vállalati éghajlatvédelmi szakértője azzal kapcsolatban, hogy miért is lenne a cégeknek is érdekük a természet védelme. Példájában egy bányavállalatot említett, amely nem messze a működési helyétől vizes élőhelyet hozott létre, hogy ott megtelepedhessenek állatok és növények. Az Audi Hungaria a maga 3 millió négyzetméter zöldterületének feltérképezésére kutatócsoportot kért fel, tudni szerették volna, hogy milyen élővilág veszi őket körül, miképpen lehetne ezt a sokféleséget megőrizni, és számos élőhelyteremtési javaslatot valósítottak meg. Érdekes példa a villanypóznákon vörösvércsék számára kialakított költőhelyek telepítése az E.ON-nal együttműködésben.

Nézzünk szét a partnereink között is!

A termelővállalatok karbonlábnyomának vizsgálatakor sokszor kiderül, hogy a tevékenységével összefüggő, környezetre káros kibocsátás gyakran nem is saját telephelyükön, hanem a gyár kapuján kívül keletkezik. Ennek csökkentése már túlnő azon, hogy ők maguk milyen intézkedéseket tudnak és hajlandóak tenni, mert ehhez a beszállítók együttműködése is szükséges. Könnyen lehet, hogy ha egy vállalat a beszállító partner működésében eszközöl ki karboncsökkentő megoldásokat, azzal összességében nagyobb kibocsátást tud megspórolni, mintha saját magánál hajtott volna végre valamit. Ezért is hangsúlyozzák fenntarthatósági szakértők, hogy mindig rendszerben érdemes gondolkodnunk. A komplex gondolkodás szemléltetésére szolgál az ábra is az értékláncról.

A civil szervezetek is ösztönözhetik jó gyakorlatra a vállalatokat

A KÖVET Egyesület a vállalatok környezettudatos és felelős működését ösztönzi és támogatja különböző projektekkel és megmérettetésekkel, mint amilyen például a Zöld Rendezvény Minősítésük, a Zöld Iroda Programjuk, vagy az ökotérképezési tevékenységük, amellyel megtakarítási, fejlesztési pontokat tárnak fel, és környezeti programtervet, intézkedési javaslatokat állítanak össze az adott vállalkozásra szabva. Herner Katalin ügyvezető igazgató szerint ma már minden vállalat tudja, hogy a fenntarthatóságra való törekvést elvárja tőlük az anyacég, a vevők, a partnerek, és a versenytársak tevékenységében is szerepet kap. Fontos, hogy ne csak a külvilágnak szóló kommunikáció legyen ez a tevékenység, ugyanakkor ha már van, tényleg megéri megosztani másokkal is a jó gyakorlatokat, hogy a cégek tanulhassanak egymástól megoldásokat, technológiákat.

| Képek: illusztráció, Adobe Stock