A digitalizáció a szervezetről és nem a technológiáról szól
A vállalati digitalizáció csak látszólag szól a technológiáról, valójában a technológia alkalmazásának képessége, ami elsősorban a cégvezetőn, a szervezeti kultúrán és a jól definiált folyamatokon múlik. A digitalizáció célja mindig a hatékonyság növelése, emiatt alapvetően eszköz és nem cél.

 

A Digiméter 2023 áprilisában és májusában végzett kutatásának célja annak kiderítése volt, hogy mi serkenti vagy gátolja a magyar kis-és középvállalkozások digitalizációját. A 2020 óta futó kutatássorozat szerint ugyanis az elmúlt években nem változott érdemben a hazai kkv-k digitalizációjának szintje, így kiemelt fontosságú megérteni, hogy hogyan látják a cégek a digitalizációt, mi akadályozza a fejlődést és mi támogatja azt.

A vállalati digitalizáció a kutatásban részt vett interjúalanyok szerint hatékonyságnövelés az ember, a szervezet, a folyamatok és a technológia közötti együttműködés révén. A digitalizáció azt jelenti, hogy IT eszközökkel gyorsabban, hatékonyabban, ügyesebben tudjuk elvégezni azt, amit eddig is csináltunk. De a digitalizáció segítségével olyat is meg tudunk csinálni, amit korábban nem, így segíthet egy új üzleti működés kialakításában vagy eddig nem létező szolgáltatások létrehozásában is. Ugyanakkor a sikeres digitalizációban legalább annyira fontos az emberek és a szervezet közreműködése, mint maga a használt technológia alkalmazása.

A technológián túl

A megkérdezettek szerint a digitalizáció kulcsa a cégvezető, aki a céges folyamatokat digitalizálja a támogató szervezeti kultúra és a hasonlóan gondolkodó munkatársak segítségével. A digitalizációt sokszor a megfelelő munkaerő hiánya generálja, de a szakemberek hiánya akár meg is akaszthatja azt. A digitalizáció többrétű tudást igényel, a technológia alkalmazásának képessége fontosabb, mint maga a technológia, ami folyamatosan változik. A kkv-k esetén rendszerint tőkehiányos környezetben valósul meg, ahol elvárás a gyors megtérülés. Az üzleti, szabályozási és versenykörnyezet húzhatja – elő is írhatja –, de akár hátráltathatja is a digitalizációt.

 

 

A kkv-k további sajátossága a digitalizációban a forráshiány, a nem jogtiszta szoftverkörnyezet, az alacsony dokumentáltság és a kevésbé szabályozott folyamatok, a transzparens digitalizáció ellen dolgozó szürkegazdaság és a területhez értő szakemberek hiánya. A vállalati szervezeti kultúra figyelembevételével végbemenő fejlesztésekben meghatározó az úgynevezett „killer application”-ök használata, ezek a piacról készen beszerezhető áttörő technológiai megoldások, amelyek alkalmazása jelentősen javíthatja a cégek működését például a fizetés, a webáruházi értékesítés vagy a számlázás terén.

Pintér Róbert, a Digiméter szakmai vezetője szerint „ez a vizsgálatunk volt eddig a legfontosabb, mivel segít annak megértésében hogyan látják a kis-és középvállalkozások a digitalizációt, mi gátolja és serkenti ezt a folyamatot. Ez segíthet mind a területen dolgozó fejlesztők, mind az érintett cégek számára, hogy tovább tudjanak lépni, ha holtpontra jutottak”. A kutatás alapján kijelenthető, hogy a digitalizáció elsősorban nem a technológiáról szól, hanem a cégvezető nyitottságáról, a folyamatokról, a szervezetről és az emberekről, emiatt sok tekintetben HR feladat.

A digitalizáció el tud bukni a cégvezető vagy a munkavállalók ellenállásán, érdemes tehát bevonni őket, hogy magukénak érezzék azt. Szintén HR kihívást jelent, hogy a digitalizáció adott pontján el kell tudni dönteni, megváljunk-e a digitalizációra kevésbé nyitott (de másban nélkülözhetetlen) munkavállalóktól vagy hozzájuk igazítjuk a digitalizáció szintjét. Végeredményben a digitalizáció nem cél, hanem eszköz, ami növeli a hatékonyságot és jobbá teszi a munkavégzést – derül ki a Digiméter 2023 tavaszi mélyinterjús kutatásából.

 

| Forrás: Digiméter | Fotó: Adobe Stock

Mégsem eszi meg reggelire az AI az informatikusokat
Az IT-szektorban véget ért a kivárás időszaka, és a lapokat ismét a munkavállalók osztják. A No Fluff Jobs legfrissebb Salary Guide riportja megerősíti: nemcsak a fizetések törtek újra csúcsra, de érkezik a bértranszparencia is, ami örökre véget vet a „mennyit is kérhetek?” típusú sötétben való tapogatózásnak.
A zöld átmenet vakfoltja: miért nő tovább a kibocsátás a megújulók sikere mellett?
A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét. Egy friss tanulmány szerint a probléma gyökere nem elsősorban technológiai, hanem szerkezeti.
Szoftverrel bővíti hálózati kapacitását az osztrák áramcég
Az áramszolgáltatók számára egyre nagyobb kihívást jelent a napelemek, szélerőművek és az úgynevezett „prosumerek” megjelenése, akik nemcsak fogyasztják, hanem termelik is a villamos energiát. Mindez sokkal összetettebbé teszi a hálózat működését, miközben nincs idő és lehetőség hosszadalmas fejlesztésekre.
A kvantummérnökök lehetnek a következő évtizedek legkeresettebb szakemberei
A kvantumtechnológia már ma is aktívan formálja az adatfeldolgozási folyamatokat, a precíziós szenzorokat és az anyagtudományi innovációkat, a következő évtizedekben pedig a globális ipar egyik legfontosabb növekedési motorjává válhat.
A fizikai mesterséges intelligencia új korszakot nyit a robotikában
A Deloitte Tech Trends 2026 kutatás legfrissebb elemzése szerint a fizikai mesterséges intelligencia (physical AI) új korszakot nyit a robotikában. Az előre programozott, merev működésű gépeket egyre inkább olyan alkalmazkodó, tanuló rendszerek váltják fel, amelyek képesek komplex, változó és kiszámíthatatlan környezetben is biztonságosan működni.