25 év alatt 80 ezren vettek részt a Cisco Hálózati Akadémia hazai képzésein
Felmérések szerint Magyarországon néhány éven belül akár 44 ezer informatikus hiányozhat a munkaerőpiacról. A Cisco célja: a következő 10 évben újabb 10 millió diák digitális képzése az EMEA régióban.

 

A Cisco Hálózati Akadémia 1997-ben indult néhány középiskolával kötött partnerségként, mely később felsőoktatási együttműködésekkel bővült.  Mára a hagyományos tantermi képzésen túl is kiszolgálja a tanulni vágyókat: a program hátrányos helyzetűekre, kiszolgáltatott fiatalokra és a fogyatékkal élőkre is kiterjedt, emellett közösségi központokba, katonai bázisokra és börtönökbe is eljutott. Magyarország a programban résztvevő 190 ország egyik legeredményesebbje: jelenleg a 150 Cisco Akadémia 15 500 aktív hallgatóval és 350 oktatóval büszkélkedhet.

„Büszkék vagyunk arra, hogy a Cisco Hálózati Akadémia Magyarországon és világszerte is a legelterjedtebb informatikai képzés, amely egy nemzetközi vállalat égisze alatt működik” – mondta Dalos Ottó, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója. „Partnereinkkel együtt küldetésünknek tekintjük, hogy piacképes informatikai tudással, kiváló minőségű elektronikus tananyagokkal és oktatási knowhow-val segítsük a jövő szakembereinek felkészítését.” A Cisco Hálózati Akadémia az elmúlt 25 év alatt Magyarországon közel 80 ezer hallgató képzését tette lehetővé. A hallgatók megoszlását tekintve kétharmaduk középiskolás, míg egyharmaduk felsőoktatásban résztvevő diák.

Piacképes informatikai tudás a legmodernebb hálózati eszközökkel

„A Cisco Hálózati Akadémia önkéntes alapon szerveződő közösség. Tagjai oktatási intézmények és non-profit szervezetek, amelyek a Cisco által kifejlesztett elektronikus tananyagokat egységes eLearning környezetben, saját oktatási rendszerükbe (szakmai informatikai, OKJ-s, illetve felsőfokú képzés) integrálva oktatják, az iparágban használt legmodernebb hálózati eszközök felhasználásával.” – mondta Sisák Zoltán, HTTP Alapítvány kuratóriumi elnöke. „A hallgatók a képzésnek köszönhetően elsajátíthatják az IKT szegmensben szükséges elméleti és gyakorlati tudást, valamint a 21. századi karrierhez szükséges problémamegoldást, együttműködést és az elemző gondolkodást is.”

A Hálózati Akadémia 25. jubileumát díjak alapításával teszi emlékezetessé: az Almási Béla-díjjal és a Networking Academy Oktatásért díjjal ismerik el azok munkáját, akik sokat tettek azért, hogy a magyarországi Cisco Hálózati Akadémia közössége ne csak itthon legyen sikeres, de Európa- és világszerte is elismerést szerezzen magának. A díjat mostantól minden évben 3 kategóriában ítéli oda az alapítók képviselőiből álló kuratórium.

 

Az idei NetAcad Oktatásért díj díjazottjai
 
Intézményi kategória:
 
► Debreceni SZC Mechwart András Gépipari és Informatikai Technikum
 
Oktatói kategória: 
 
► Markovich László, BMSzC Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Technikum
► Szijártó László, VMSzC Gépipari és Informatikai Technikum
► Gál Zoltán, Debreceni Egyetem Informatikai Kar
 
Almási Béla életműdíj
 
► Fehér Gyula, Óbudai Egyetem, Neumann János Informatikai Kar

 

Megoldás a kínzó hiányra

A Világgazdasági Fórum szerint 2025-re a technológia és az automatizálás fejlődése 85 millió munkahelyet szüntet meg, miközben világszerte 97 millió új munkahelyet teremt. A Cisco arra törekszik, hogy világszerte több millió embert lásson el a jövő szakmáihoz szükséges műszaki és digitális készségekkel: célja, hogy a következő 10 évben újabb 10 millió diák digitális képzése valósuljon meg az EMEA régióban.  Erre vonatkozó vállalását éppen 2023-ban, a Szakmák európai évének (European Year of Skills) indulásakor jelentette be. Az EU célja, hogy 2030-ra polgárainak legalább 80%-át felvértezze alapvető digitális készségekkel.

Jelenleg a 16 és 74 év közötti európaiaknak csupán 54 százaléka rendelkezik alapvető digitális készségekkel. További cél, hogy a tagországok legalább 20 millió információs és kommunikációs technológiai (IKT) szakembert alkalmazzanak. Magyarországon a felmérések szerint néhány éven belül akár 44 ezer informatikus hiányozhat a munkaerőpiacról. Bár az IT-szakmákban itthon is magasak a bérek, az egyetemi IT-szakokra a korábbinál is kevesebben jelentkeznek. A kilátásokat súlyosbítja, hogy 2022-ben már a mesterképzéseken is kevesebb volt a jelentkező, és a tanulmányaikat is sokan hagyják abba idő előtt, az alapszakokon tanulóknak körülbelül a fele.

 

| Forrás: Cisco | Nyitókép: illusztráció, Adobe Stock

A jövő épületei már előre látnak
Egy lépéssel közelebb az emberközpontú autonóm épületek megvalósítása. A Siemens víziója szerint az intelligens épületek következő generációja már nem csupán reagál a környezetére, hanem előre gondolkodva, önálló döntésekkel képes megteremteni a komfortosabb és fenntarthatóbb működés alapjait.
Egyre több a kiberincidens: miért nem elég az óvatosság?
Manapság már nem az a kérdés, hogy belefutunk-e digitális fenyegetésbe, hanem az, hogy mennyire vagyunk felkészülve rá, ha megtörténik a baj.
Mesterséges intelligencia segítségével alakítanak át teljes gépsorokat
A Hitachi és a HUN-REN SZTAKI olyan technológiát fejlesztett, amely a mesterséges intelligencia és a matematikai optimalizálás összekapcsolásával automatikusan tervezi meg komplett gyártósorok átalakítását.
Az AI valódi értéke a stratégián múlik
A vállalatok többsége továbbra sem rendelkezik világos AI-stratégiával – derült ki a Deloitte és az ABSL kerekasztalán. A Global Business Services (GBS) szektor meghatározó automatizációs szakértői a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásának gyakorlati kérdéseit és stratégiai kihívásait vitatták meg.
Egy Debrecen méretű város éves vízfogyasztását spórolta meg az algoritmus
A mesterséges intelligenciára épülő technológiák – az épületfelügyelettől a vízszivárgás-érzékelésig – már ma is bizonyíthatóan csökkentik az energia- és vízfogyasztást, és a válságkezelésen túl is tartós megoldást jelenthetnek.