2026: az év, amikor végleg búcsút inthetünk a jelszavaknak?
A jelszavak egyre nagyobb biztonsági kockázatot jelentenek, miközben a kezelésük is egyre nehézkesebbé válik. A vállalatoknak olyan azonosítási megoldásokra van szükségük, amelyek csökkentik a rizikót és egyszerűsítik a mindennapi működést.

 

A január 28-i adatvédelem napja jó apropó a jelszómentes és többlépcsős hitelesítés bevezetésére. Az OpenText tapasztalatai szerint a siker kulcsa az egységes menedzselhetőség, az átgondolt bevezetés és a központi felügyelet. A legtöbb digitális rendszerhez évtizedeken keresztül felhasználónevek és jelszavak megadásával lehetett hozzáférni. Ez a megoldás azonban ma már egyre kevésbé számít biztonságosnak. A közelgő adatvédelmi világnap jó alkalmat ad arra, hogy a vállalatok felülvizsgálják, milyen azonosítási módszerekkel védik értékes információikat.

Veszélyes és nehézkes

A kiberbűnözők célzott módszerekkel használják ki a jelszavak gyenge pontjait. Gyakori támadási forma az adathalászat (phishing), amikor a felhasználókat megtévesztő weboldalakra irányítják, hogy megszerezzék a belépési adataikat. A problémát a rossz emberi szokások is súlyosbítják. Sokan alkalmaznak ugyanis gyenge, egyszerűen kitalálható kódokat, vagy ugyanazokat az azonosítókat használják több felületen.

A Verizon 2025-ös adatvédelmi incidensekről szóló jelentése is alátámasztja, hogy a hitelesítő adatok a leggyakoribb támadási pontok közé tartoznak: a kibertámadások 22 százalékánál ezek jelentették a kiindulási pontot. Amellett, hogy biztonsági kockázatot rejtenek, a jelszavak a mindennapi használat során is nehézségeket okoznak. Sok ember számára gondot jelent a rengeteg különböző jelszó megjegyzése és begépelése. Az elfelejtett jelszavak kezelése és helyreállítása ráadásul gyakran az IT-részlegekre is plusz terheket ró.

A jelszavakon túl

Mindezek fényében érthető, hogy a vállalatok egyre inkább érdeklődnek a többlépcsős, illetve jelszómentes hitelesítési megoldások iránt, amelyek javítják a felhasználói élményt, miközben csökkentik az adminisztrációs nehézségeket és a biztonsági kockázatokat. Ma már sokféle alternatíva közül választhatnak a szervezetek: hardveres tokenek, proximity- vagy okoskártyák, vagy épp mobiltelefonos azonosítás SMS-es, push-értesítéses vagy időalapú (TOTP) megoldással. Egyre elterjedtebbek a biometrikus azonosítók is, például az ujjlenyomat- és az arcfelismerés. Az OpenText szakértői szerint a vállalatoknak érdemes több szempontot is mérlegelni, amikor kiválasztják a számukra ideális megoldás.

 

A legtöbb digitális rendszerhez évtizedeken keresztül felhasználónevek és jelszavak megadásával lehetett hozzáférni

 

Ezek között természetesen az első helyen áll a biztonság, de szinte hasonlóan fontos a felhasználói élmény, beleértve az egyszerű regisztrációt és bejelentkezést. Célszerű emellett figyelembe venni a költségeken kívül a kezelhetőséget és skálázhatóságot, illetve azt is, hogy mennyire könnyen illeszthető bele a technológia a meglévő informatikai környezetbe. Sok esetben komoly előnyt jelent, ha a rendszer testre szabható, és képes adaptív hitelesítésre, vagyis az adott helyzethez igazítja a hitelesítés erősségét, például a használt eszközhöz, a bejelentkezés körülményeihez vagy az aktuális kockázati szinthez. Mindez azonban csak akkor működik hatékonyan, ha a megoldás nem növeli indokolatlanul az adminisztrációs terheket.

Egységes kezelés, kétségtelen biztonság

Az OpenText szakértői szerint minden hitelesítési megoldás csak annyira biztonságos, amennyire hatékonyan menedzselik. A jelszómentes módszerek magas szintű védelmet nyújthatnak, azonban még a legmodernebb technológiák is sebezhetővé válhatnak, ha nem kezelik őket megfelelően, és hiányoznak a jól beállított szabályok. Ez különösen akkor jelent kockázatot, ha a vállalatok többféle hitelesítési módszert alkalmaznak párhuzamosan, eltérő rendszerekben.

Ebben nyújt segítséget az OpenText Advanced Authentication, amellyel a szervezetek minden azonosítási módszert egyetlen felületen, egységesen kezelhetnek a hagyományos eszközöktől kezdve a legújabb, jelszómentes megoldásokig. Az átlátható menedzselés egyszerűsíti az üzemeltetést és a felügyeletet, és lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy következetesen alkalmazhassák a biztonsági beállításokat a teljes szervezeten belül. A megoldás több mint harminc különböző hitelesítési módszert támogat, és rugalmasan skálázható a szervezet méretéhez, felépítéséhez és működési igényeihez mérten.

 

Illusztrációk: Adobe Stock

Magyar siker az ipari robotika élvonalában
A WorldSkills versenyt gyakran a szakmák olimpiájaként emlegetik, ahol a világ legtehetségesebb fiatal szakemberei mérik össze tudásukat. A WorldSkills Shanghai 2026 versenyen 64 szakmában közel 1 400 versenyző képviselte országát a világ egyik legnagyobb kiállítási központjában, a National Exhibition and Convention Center (NECC) falai között.
Akár ötödével is csökkentheti az épületek energiafogyasztását az MI bevetése
A mesterséges intelligenciát (MI) is használó megoldásokkal felszerelt épületek energiafogyasztása akár 22 százalékkal is kisebb lehet, mint a hagyományos vezérlőrendszereket használó ingatlanoké – derül ki a Schneider Electric új, a New York-i Klímahét során bemutatott kutatásából.
Rekordokkal zárult a jubileumi InnoTrans: rendkívül sikeres mérleget vont a szakkiállítás
Minden eddigi rekordot megdöntött a 30. születésnapját ünneplő InnoTrans, amely szinte minden területen rekordokat könyvelhet el. A számadatok mellett a rendezvény a látogatók és a kiállítók szakmai színvonalát és elégedettségét tekintve is kiemelkedően teljesített.
Szénszálas anyagok az iparban: a 3D nyomtatástól a csúcskategóriás hardverekig
Rendkívüli szilárdság és hihetetlen könnyedség: ez a kettősség teszi a szénszálas anyagokat napjaink egyik legmeghatározóbb technológiai vívmányává. Ez a népszerű kompozit már régóta túlmutat a versenyautók és a különleges űrtechnológiák világán.
Így kábelezünk 2026-ban
A 2026. szeptember 22–25. között megrendezett Technológiai Napok során testközelből volt megismerhető a legújabb kábelfeldolgozó technológia, és élőben volt látható, hogyan növelhető a termelékenység, csökkenthetők a költségek és javítható a munkabiztonság – mindezt valós ipari szimulációk mellett.