2025: a leépítések éve – amikor az interim menedzsment válik kulcsstratégiává
Az elmúlt hónapokban Magyarország ipari szektorában több jelentős szervezeti átalakulás és létszámcsökkentés zajlott le, sok vállalat számára vált kérdéssé, hogyan biztosítsák a működés stabilitását akkor, amikor a hagyományos toborzás és új állandó vezető felvétele nem járható út.

 

Ebben a gazdasági környezetben az interim menedzsment nem csupán átmeneti megoldás, hanem stratégiai tartalék lehet, ami segíti a vállalatokat a működés fenntartásában, átstrukturálásban és a stabilitás megőrzésében. Az idén nyilvánosságra hozott adatok szerint 2024 áprilisa és 2025 áprilisa között a 15 legnagyobb hazai gyárnál összesen 4655 fővel csökkent az alkalmazottak száma, ami átlagosan 7,8 százalékos létszámcsökkenésnek felel meg — derül ki a HR Portal korábbi cikkéből.

A vizsgált 15 vállalat közül 11-nél kevesebb dolgozó van, mint egy éve; csak négy gyárnál nőtt enyhén a létszám. A statisztikák rámutatnak: amikor csökken a kereslet, a gyárak először a kölcsönzött munkaerőt bocsátják el, így a kimutatott adatok valószínűleg alábecsülik az elbocsátások valós mértékét.

Ez a tendencia nem csupán a betanított- és szakmunkások (ún. kékgalléros munkavállalók) körét érinti, hiszen a karcsúsítási kényszer egyre gyakrabban jelent veszélyt az indirekt állományra, a szakértői és vezetői pozíciókra is. Máshol pedig “csak” a létszámstop nem engedi a szervezetet elhagyó szakemberek pótlását. Az így kialakuló kapacitás- és kompetenciahiány viszont komoly kockázattal jár a vállalatok szervezeti működése szempontjából.

Miért nem mindig járható út a hagyományos toborzás?

A klasszikus toborzás és új vezető felvétele ma Magyarországon sok vállalat számára nem járható út: a hosszú kiválasztási folyamat, a betanítás, valamint a bérek és adminisztráció okozta terhek mellett a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága is növeli a kockázatot. A 2025-ös HR-trendek szerint a hazai cégvezetők egyre nagyobb nyomás alatt állnak: egyszerre kell kezelniük a költségek növekedését, a produktivitási elvárásokat, az automatizációt és a szakemberhiányt.

 

A karcsúsítási kényszer egyre gyakrabban jelent veszélyt az indirekt állományra

 

Mindez oda vezet, hogy egyre több vállalat kezd alternatív, rugalmas humán­erőforrás megoldásokban gondolkodni. Ilyen helyzetben az interim menedzsment rugalmas, célzott és költséghatékony alternatívát kínál: a cég ideiglenesen – de biztos kezekben – tölthet be vezetői vagy szakértői pozíciókat, anélkül, hogy hosszú távú elköteleződést vállalna.

„A mostani gazdasági környezetben a klasszikus toborzás sok esetben nem járható út: bérköltség, hosszú betanítás, bizonytalan jövő. Egy interim szakemberrel viszont gyorsan, célzottan és hosszú távú kötelezettségek nélkül tudunk szakértői-vezetői kapacitást biztosítani – pontosan akkor, amikor a cégnek a stabil működés a legfontosabb” – mondja Nagy András, a Tribound Management ügyvezető partnere.

Ez a modell különösen időszerű 2025 végén, amikor az ipar visszaesése, a bér- és költségnyomás, valamint a munkaerő-piaci bizonytalanság sok vállalatnál strukturális átalakulásra kényszeríti a cégeket. Az interim menedzsment – amilyet a Tribound kínál – ilyenkor nem pusztán átmeneti opció, hanem tudatos stratégiai döntés.

 

| Illusztrációk: Adobe Stock

Longevity és technológia: a hosszú, minőségi és teljes élet nyomában a BoschxRichter Innovátorok Napján
A hosszú és minőségi élet tudományos, technológiai és társadalmi összefüggései kerülnek fókuszba az idei BoschxRichter Innovátorok Napján 2026. szeptember 23-án, a budapesti Richter Központban.
A vállalatok többségének még nem származik gazdasági nyereség 
az AI-ból
Az AI-ból származó valós pénzügyi megtérülést csak egy szűk élmezőny szállítja. Az 1217 felsővezető megkérdezésén alapuló PwC AI Performance Study szerint az AI által teremtett gazdasági érték közel háromnegyedét (74%) mindössze a vállalatok ötöde (20%) realizálja.
Egy kutatásban az AI-alapú szervezeti működés jövőjét vizsgálják
A Budapesti Corvinus Egyetem és az UNIQA Biztosító kutatási projektje azt vizsgálja, hogy milyen szervezeti, vezetési és emberi feltételek szükségesek a mesterséges intelligenciára épülő új működési modellek felelős és eredményes alkalmazásához.
Szilárdtest-transzformátor jöhet az AI-adatközpontok energiaéhségének csillapítására
Az új fejlesztés magasabb hatékonyságot és egyszerűbb energiaelosztást kíván biztosítani az adatközpontoknak. A Siemens a hálózati integráció, az energiaátalakítás, a védelem és a vezérlés terén szerzett képességeit alkalmazza, hogy a következő generációs energiarendszereket biztosítsa az AI adatközpontok számára.
Amikor az út látja az autót – ADAS-tesztek digitális ikerrel
Autópálya-forgalomban tesztelték a BME kutatói által kidolgozott rendszert, amely kiválthatja az autók speciális mérőeszközökkel való felszerelését a fejlesztések során.