Üzletet hoz az adatvezérelt tudás
Ahogy korábban az internet, a Big Data és felhőtechnológiák meghatározták a digitális átalakulás irányát, napjainkban az IoT az a terület, amelyre a legnagyobb figyelem összpontosul az iparban.

 

Bár az előrejelzések eltérnek, abban mindenki egyetért, hogy a dolgok internetében óriási piaci lehetőség rejlik. Az IDC elemzőcég becslése szerint világszerte IoT-megoldásokra 2013-ban 42,2 milliárd dollárt költöttek, 2019-re ez a szám közel 100 milliárd dollárra nőhet. Jelenleg mintegy 23 milliárd eszköz van valamilyen formában hálózatra kötve, 2020-ra ezek száma meghaladja majd az 50 milliárdot. A Wireless Broadband Alliance egyik tanulmánya szerint az IoT-megoldások három legnagyobb piaca az otthoni fogyasztók, a közlekedés és az iparvállalatok lesznek.

A nemzetközi elemzőcégek várakozásai szerint alig néhány év múlva már valódi, önálló döntésre képes tényezőként jelenik meg a legfejlettebb vállalatok vezetésében a mesterséges intelligencia, és két évtized sem kell ahhoz, hogy teljes mértékben a gépekre bízzuk az okosvárosok közlekedésirányítását. A vezetékes technológiák mellett a kiépülő új kommunikációs infrastruktúráknak köszönhetően az IoT lesz az innováció, az üzleti szemléletváltás és a gazdasági növekedés forrása a vállalkozások számára. Az adatgyűjtés révén új üzleti modellek jelennek meg, melyek a dolgok internete előnyeinek gyors kiaknázására épülnek a hagyományos infrastruktúrák korlátai nélkül.

Például az év végére várható, a 3.7 GHz-es spektrumban működő 5G technológia szabványosítása révén akár robotokat és gyártósorokat kiszolgáló, késleltetés nélküli, villámgyors és folyamatosan rendelkezésre álló kapcsolat működtethető, mely képes biztonságosan információval ellátni és prediktíven felkészíteni magát egy-egy nagyobb terhelésre, vagy autonóm módon kijavítani a saját hibáit. Az új technológia néhány éven belül válik általánosan elérhetővé Európában, a jelenlegit ezerszeresen meghaladó kapacitással, amely lehetővé teszi majd több milliárd – akár ipari – eszköz hálózatra való kapcsolódását.

IoT – több mint technológia

– Az IoT elsőre tisztán technológiai kérdésnek tűnhet, de ha jobban megvizsgáljuk, azt látjuk, hogy az új eszközök megjelenése mélyreható változást hoz a vállalatok működésében. Ugyan a legfontosabb cél továbbra sem változott – innovatív eszközök használatával a gyártó jobb minőségű terméket tudjon előállítani, vagyis profitra tegyen szert – ezek megvalósítása a digitális környezetben új kihívásokat jelent – mondja Bóna Péter, a Com-Forth Kft. ügyvezetője. A több mint három évtizede ipari informatikai rendszereket fejlesztő cég vezetője szerint fontos tisztában lenni azzal, hogy már az iparvállalatok többsége is az informatikára építi stratégiáját.

 

Bóna Péter: Magyarországon az ipari digitalizáció egyik legnagyobb problémája, hogy kevés az a jó gyakorlat, mely biztos támpontot adna a sikerrel kecsegtető fejlesztési irányok meghatározásához

 

Jól látszik ez a termékfejlesztés folyamatában: míg korábban a mechanikai komponens jelentette az alapot, napjainkban a szoftveres tulajdonságok a meghatározók. Ezek lehetővé teszik, hogy a gyártók akár évek múlva is új funkciókkal bővítsék a termékeiket, jelentősebb fizikai átalakítás nélkül. A vállalatvezető szerint a digitális átállás előnyeit  – átláthatóbb termelés, növekvő hatékonyság – csak úgy tudjuk a napi gyakorlatban is elérni, ha folyamatosan figyelemmel kísérjük az újabb és újabb megoldásokat. Természetesen szükség van a víziókra, de a hétköznapi valóság azt mutatja, hogy lépésről lépésre, az ipar 4.0 egyes megoldásait a gyakorlatban kipróbálva érdemes haladni a hosszútávú tervek megvalósítása érdekében. Ezek mind olyan célok, amit az IoT ki tud szolgálni.

– Magyarországon az ipari digitalizáció egyik legnagyobb problémája, hogy kevés az a jó gyakorlat, mely biztos támpontot adna a sikerrel kecsegtető fejlesztési irányok meghatározásához. Pedig már azzal is számszerűsíthető eredményt lehet elérni, ha a vállalatok a jelenleg is rendelkezésükre álló adatokat elkezdik használni a minőség javítására, a selejt csökkentésére, hatékony termelésre, a prediktív karbantartási rendszerek bevezetésére. És innen már csupán néhány lépés a mesterséges intelligencia használata: hálózatba kötött adatgyűjtő IoT eszközeinknek már nem csak Big Data elemzéssel kell kitalálnunk azt, hogy miként kell optimalizálni a folyamatainkat, hanem a mesterséges intelligencia magától elvégzi ezeket a feladatokat.

De az informatikához kapcsolódó technológiák segítséget nyújthatnak a szinte minden iparágat érintő munkaerőhiány enyhítésében is. Az ergonómikus munkahelyek kialakításában, az új munkavállalók betanításában vagy megtartásában is sokat segíthetnek az informatikai alapú megoldások. Ezek az egyébként hosszú évek munkáját jelentő feladatok átgondolt stratégiával, kipróbált technológiával akár középtávon megvalósíthatók – hívja fel a figyelmet a szakember.

Ipari IoT – a gyakorlatban is működik

A megvalósítás módjához és a buktatók elkerüléséhez ad ötleteket és gyakorlati ismereteket rendszerintegrátorok, IT-kommunikációs szakértők, IoT megoldásfejlesztők, vállalatvezetők és végfelhasználók számára november 15-én Budapesten az Ipari IoT Szakmai Nap. A konferencia során valós ipar 4.0 szerinti alkalmazásokat ismerhetnek meg a résztvevőket, melyek gyakorlati útmutatással szolgálnak IoT projektek sikeres menedzseléséhez.

 

 

– Olyan szakmai programra hívjuk az érdeklődő szakembereket, ahol az általános témakörű, hosszadalmas stratégiai elemzések helyett a hazai és nemzetközi tapasztalatok és konkrét ismeretek megosztására számíthatnak az IoT területéről. Két nemzetközi gyártó, a Moxa és az Opto22 az automatizálás és a telekommunikáció oldaláról mutatja be ipar 4.0 szerinti IoT fejlesztéseit. A tapasztalatcsere mellett élő alkalmazások sorával mutatjuk meg, hogy miként csökkenthető drámai mértékben a fejlesztési idő, ráadásul ezek az eszközök nem csak mutatóban, a szakmai napon vehetők kézbe, hanem be is szerezhetők – hívja fel a figyelmet Bóna Péter, a Com-Forth Kft. ügyvezetője.

Adatközpont a fjordokban
Az IoT-eszközök növekvő száma és a felhőszolgáltatások népszerűsége miatt egyre több adatot termelünk világszinten. Az IDC előrejelzése szerint 2025-re az adatmennyiség várhatóan 175 zettabájtra nő majd.
Felhőalapú felügyelet a gyártóberendezések számára
Az RFID olvasófejek adatai az IoT átjárón keresztül kerülnek a Neoception felhőbe, ahonnan bármikor elérhetők.
Az algoritmusnak elég volt egy másodperc
A Kaliforniai Egyetem kutatói által létre hozott mesterséges intelligencia valamivel több mint egy másodperc alatt kiforgatta a Rubik-kockát.
Valós idejű adatokkal optimalizálható az élettartam
Az akkumulátorok hosszabb élettartama érdekében a Bosch új felhőalapú szolgáltatásokat fejleszt, melyek kiegészítik az egyedi gépjárművek akkumulátorvezérlő rendszereit.
Alacsony energiafogyasztású mikrokontrollerek
Az Endrich kínálatában tavasztól elérhető a Gigadevice GD32 mikrokontroller család új tagja, a kimagasló ár/érték arányt képviselő energiatakarékos ARM Cortex-M23 RISC technológiára alapozott GD32E230xx eszköz.