Pénz nélkül nem lehet kutatni
De a pénz önmagában nem elegendő. Közel kell hozni a tudományos kutatásokat a Magyarországon működő ipari vállalatok és vállalkozások innovációs igényeihez - mondta Pálinkás József, az NKFI elnöke annak kapcsán, hogy a felfedező kutatási felhívások eredményéről beszélt.

 

"Nagyon fontos, hogy a források felhasználása hatékony legyen, a valóban versenyképes fejlesztési és innovációs programok finanszírozását a kiválasztási rendszer útján kell biztosítani. Csak a felfedező kutatásokat, a célzott fejlesztéseket és az innovatív vállalkozásokat kiegyensúlyozottan, kiszámítható versenypályázati rendszerben ösztönző finanszírozással érhető el az innovációs teljesítmény fokozatos javulása. Ezért a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) mára olyan pályázati portfoliót alakított ki, amelyből az innovatív vállalkozások és vállalatok mellett a fiatal kutatók, a már jelentős elismertséggel rendelkező tudósok, a kutatóintézetek is nyerhetnek forrásokat az alapkutatásokban, a fejlesztésben és az innováció terén egyaránt és a programok célzottan támogatják a vállalati és kutatói együttműködéseket" – mondta az NKFI elnöke.

Pálinkás József elmondta: az innovációs teljesítményt mérő statisztikai adatok jellemzően több évvel korábbi állapotot rögzítenek, így a jelenlegi forrásbőség és az egyes pályázói csoportokat célzottan támogató konstrukciók hatása a most megjelenő, az innovációs teljesítményt a korábbi évek alapján mérő adatokban még nem érzékelhető. Várhatóan jelentősen meg fogja változtatni a magyarországi kutatási, fejlesztési területet a vállalkozások innovációs tevékenységét ösztönző több mint 400 milliárd forintos keretösszegű forrás, amelyről 2015-től 2017 első feléig támogatói döntés született és a következő négy évben kerül felhasználásra. Hozzátette: a 2021-2022-es magyarországi adatokon látszania kell azoknak az eredményeknek, hogy most sokkal többet fordítunk kutatás-fejlesztésre és innovációra, mint tettük ezt 2014 előtt. Ehhez hozzájárulnak a vállalkozások innovációs tevékenységét célzottan ösztönző programok is.

Ipar és tudomány – szorosabb együttműködésben

Az NKFI elnöke úgy vélte, ha jól hasznosulnak a tavaly és idén eddig soha nem látott keretösszegekben meghirdetett kutatásfejlesztési és innovációs pályázatokban elérhető források, néhány éven belül növekszik az innovációs teljesítmény és jelentősen erősödhet a hazai innovatív vállalkozások nemzetközi versenyképessége, szemben a 2007-2015 közötti időszakkal, amikor jelentősen kisebb mértékű volt a ráfordítás és ez érződik az innovációs teljesítmény 2015-2016-os adatain is. Az NKFI Hivatal most közzétett felfedező kutatásokat ösztönző 2017. évi eredményhirdetéséről szólva kiemelte: 2017-ben 400 kutató és kutatási projekt – a beadott pályázatok mintegy 30 százaléka – nyert összességében 11,5 milliárd forintot meghaladó támogatást az alapkutatásokat ösztönző programokban. A támogatás 40 százalékát 40 év alatti kutatók nyerték el.

A szervezet 3 milliárd forintos keretösszeggel új kiválósági pályázatot is útjára indított, amelynek keretében olyan vezető kutatók kaphatnak támogatást, akik az elmúlt 10 éves teljesítményük alapján a nemzetközi tudományos élet élmezőnyébe, a felső 10 százalékba tartoznak. Az Élvonal program nyertes pályázói öt évre maximum 300 millió forintos támogatást kapnak – fűzte hozzá Pálinkás József, aki szerint a pályázat segít ösztönözni a világ élvonalába tartozó magyar tudósokat, hogy Magyarországon hozzanak létre olyan kutatócsoportokat, tudományos műhelyeket, amelyek nemzetközi szinten is versenyképesek lehetnek.

 

Pálinkás József: Várhatóan jelentősen meg fogja változtatni a magyarországi kutatási, fejlesztési területet a vállalkozások innovációs tevékenységét ösztönző több mint 400 milliárd forintos keretösszegű forrás

 

Kitért arra is, hogy nyolc ipari-egyetemi konzorciumi partner kap lehetőséget kutatás-fejlesztési projektjeik megvalósítására európai uniós és magyar forrásból. Az uniós Strukturális Alapok 26,8 milliárdos támogatásából jött létre a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Kecskeméten és Debrecenben, míg az NKFI Alapból három közép-magyarországi, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME), az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) és a Szent István Egyetemen (SZIE) működő konzorcium alapítását támogatták összesen 8 milliárd forinttal.

A centrumoknak az a célja, hogy az ipari igényeket és az egyetemi alkalmazott tudományi és innovációs kutatási programokat közelebb hozzák egymáshoz – emelte ki Pálinkás József, aki szerint nagyon ritka az, hogy egy zseniális kutatói ötletből rövid időn belül új termék szülessen, ennél jóval gyakoribb, amikor az ipari vállalatok keresnek megoldást egy-egy felmerülő problémára. A Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központok abban segítenek, hogy a meglévő és a jövőben beszerzendő kutatási infrastruktúra képes legyen kiszolgálni az ipari vállalatok igényeit a legkisebbektől a legnagyobbakig. A központok ugyanis lehetőséget jelentenek a kis- és közepes vállalkozásoknak is, amelyek egyébként nem tudnának költséges kutatás-fejlesztési tevékenységet végezni.

Robotrendszer a síküveggyártásban
Az ABB legnagyobb terhelhetőségű, többfunckiós robotjával valósult meg a Guardian Orosházi síküveggyárának új, biztonságos, hatékonyabb, gyorsabb üvegtábla rakodási rendszere.
IoT és feladatorientált robotok a legújabb trendek között
Már nem olyan távoli jövő a készpénz teljes eltűnése vagy az okosautók általános térhódítása, és tíz év múlva már a 6G is elterjed.
Gyorsabb eszközadat elérés segíti a tervezőket
Idén június elején jelent meg az alkatrész- és eszközadatok elérését online lehetővé tevő Eplan Data Portal legújabb verziója.
Termelésütemezés napjainkban
"Egy termelésütemező rendszerbe való beruházás sokkal nagyobb érték, mint egy gépberuházás! De ezt ma még sokan nem értik! De amikor majd ők is rálépnek erre az útra, és megismerik a lean-t, a termelésütemezést, akkor majd megértik ennek az értékét!"
Kvantum algoritmusok a szén-dioxid-leválasztás fejlesztésére
A Total-csoport többévre szóló partnerségi megállapodást kötött az egyesült királyságbeli Cambridge Quantum Computing (CQC) startup céggel a szén-dioxid-leválasztási, -hasznosítási és -tárolási (CCUS) technológiák kutatására. A partnerség célja az új kvantum algoritmusok fejlesztése a szén-dioxid-leválasztáshoz szükséges anyagok javítása érdekében.