Nemzetközi szinten is versenyképesen
Tüzeléstechnikai szimulációk, tavak és folyók modellezése, vagy éppen csillagászati távcsövek fejlesztése - egyebek mellett ezekre is láthattak példát azok a szakemberek, akik április 11-én részt vettek a XVIII. eCon Konferencia - ANSYS Felhasználói Találkozón.

 

A több mint kétszáz érdeklődő részvételével tartott találkozó az évek során a szimulációs mérnökök egyik legfontosabb éves találkozójává vált. A rendezvény házigazdája ezúttal Bazsó Gábor autós műsorvezető-újságíró volt, aki ebből az alkalomból elhozta közismert Hangyász nevű sportautóját, amelynek alapját egy 1974-es, leharcolt állapotú utcai Datsun 260Z alkotta, s három év kemény munkájának eredményeként vérbeli versenyautót készített belőle.

 

 

A vízgömb show-val nyitott bőséges szakmai programból ezúttal néhány, a konferencia tematikai sokszínűségét jellemző gondolatot emeltünk ki. Az egyik legnagyobb hazai független mérnök iroda ügyvezető igazgatója, Kiglics Gábor bevezetőjében arról beszélt, hogy a 2002-ben alapított cég napjainkra három üzletágból álló, közel jelenleg több mint 70 főt foglalkoztató, évi 8 millió eurós árbevételt elérő vállalatcsoporttá fejlődött. Az Ansys, a Moldex és a CAD Designer szoftverek forgalmazása mellett az eCon Engineering az évek során bővítette tevékenységét, és ma már a végeselemes számításokkal, valamint az automatizálással és célgépépítéssel foglalkozó ágazatok mellett a nemzetközi autóipari kutatás-fejlesztés és innováció fontos szereplője lett. A BMW-vel évek óta szoros innovációs kapcsolatuk mellett kiemelte a Honda offenbachi fejlesztési központjában zajló munkájukat, ahol összesen 13 konzorciumi partnerrel dolgoznak egy EU-s projekten a FIT-EV típusú elektromos személyautó hatótávolság-növelésén.

 

Kiglics Gábor: Nem titkolt célunk, hogy az eCon Engineering régiós szinten is meghatározó céggé váljon a kutatás-fejlesztés- és az ipari projektek terén

 

– Vállalatunk a járműszerkezet súlycsökkentésével foglalkozó munkacsoport vezetője. Célunk, hogy 20-30%-kal csökkentsük az ülésszerkezet, az ajtók, a motorháztető tömegét. Kompozitanyagokkal dolgozunk, és nem csupán a lemezalkatrészt helyettesítjük kompozittal, hanem a gyártástechnológiai szempontokat is modellezzük. Olyan anyagokat és megoldásokat keresünk, amelyek még nem váltak autóipari standarddá. Az ütközési zónába például alumínium-poliamid hibrid elemet tervezünk beépíteni. Ehhez a fejlesztéshez szervesen kapcsolódik egy másik pályázatunk, ami idén novemberben zárul. A négytagú konzorcium arra vállalkozott, hogy három év alatt olyan gyártócellát fejleszt, amely képes lesz rendkívül rövid idő alatt egy teljes gyártási folyamatba integrálva magas minőségű, teherviselő, járműipari kompozit alkatrészeket előállítani.

A fejlesztéshez kapcsolódó végeselemes eljárásfejlesztést, a kompozitszerkezetek anyagjellemzőinek egyszerű eljárással történő pontos meghatározását, a kompozit teherviselő elemek károsodásszámítási eljárásának újszerű kidolgozását, valamint ezek tudományos megalapozását az eCon Engineering mérnökei végezték. Itt komoly tudományos sikert könyvelhettünk el, mert egy lényegesen egyszerűbb eljárással (az általános lemezelmélet alapján, annak átalakításával) sokkal pontosabb bemenő adatokat tudunk előállítani a kompozitiparban alkalmazott végeselemes számítások számára.

Ez az eljárás már megvan, integrálni is szeretnénk több végeselem-szoftverbe. Nem titkolt célunk, hogy az eCon Engineering régiós szinten is meghatározó céggé váljon a kutatás-fejlesztés és az ipari projektek terén. Ehhez öt éven belül szeretnénk megduplázni a jelenlegi létszámot, valamint az anyagi forrásokat is ehhez a növekedéshez. 2018-ban sikerült 2 milliárd forint feletti árbevételt realizálnunk, amiből a kutatás-fejlesztés mintegy 300-350 milliót tett ki – vázolta a következő évek feladatait Kiglics Gábor.

 

A több mint kétszáz érdeklődő részvételével tartott találkozó az évek során a szimulációs mérnökök egyik legfontosabb éves találkozójává vált

 

Ahhoz, hogy az eCon Engineering sikereit további hazai kis- és középvállalatok követhessék, forráshiány biztosan nem fogja akadályozni. Erről már Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke beszélt, részletesen ismertetve a kutatás-fejlesztés és innováció területén a következő időszakban elérhető pályázati lehetőségeket.

Az első szakmai előadás során Erdős Gergely (eCon Engineering) beszámolt arról, hogy melyek azok a számítási feladatok, amelyeket a bevezetőben említett BMW-s projekt keretében végez az eCon Engineering. Ezt követően az osztrák kutatási intézet (Austrian Institute of Technology) munkatársa, Dragan Simic a már szintén említett Honda projektről beszélt. Részletesen szólt arról, hogy milyen feladatokat kell megoldani, hol tart a fejlesztés és mi az eCon Engineering szerepe a projektben. Részletesen ismertette azokat a megoldásokat, hogy miként sikerült 25 százalékos súlycsökkenést elérni azáltal, hogy – többek közt – kompozitos megoldásokat használtak az ajtónál, kiváltva a korábban alkalmazott fém- és alumínium kombinációtot.

Ezt követően Toma Dávid, Burian Lóránt és Márk Máté (BME Formula Racing Team) ismertette, hogy milyen eredményeket értek el a fejlesztés során az Ansys végeselemes szoftver használatának segítségével. Az Ansys portfólió legújabb elemeiről, az aktuális fejlesztésekről és a legfrissebb verziókról beszélt Martin Mann (Ansys Germany), majd Molnár László, az eCon Engineering szoftverértékesítési üzletág-vezetője szólt az Ansys alkalmazási lehetőségeiről a termékfejlesztésben, kiemelve, hogy miként támogatják a felhasználókat a mielőbbi hatékony munkavégzésben. Ocskó Gábor és Péterbencze Zsolt (Harman Becker Gépkocsirendszer Gyártó Kft.) egy topológiai optimalizációról szóló prezentációja zárta a délelőtti programot.

 

Jövőre újabb szekcióval bővül a program

 

A szakmai találkozó szekcióülésekkel folytatódott, melyek során egyetemi oktatók, doktoranduszok, illetve üzleti ipari felhasználók ismertették az Ansys alkalmazásával elért eredményeiket. Az elhangzott tizenöt előadást követően – a hagyományokhoz híven – idén is megszavazták a legjobb előadóknak járó díjat. Az áramlástani szekcióban Józsa Viktor (BME, Gépészmérnöki Kar): Tüzeléstechnikai szimulációk ANSYS Fluent környezetben: Best Practices című előadása nyert. Az elektromágneses szekcióban két előadás is elnyerte a hallgatóság tetszését, így Grabicza Gábor (Robert Bosch Kft): Teljesítményelektronikai elektromos és termikus szimulációk című előadását és Mikó Gyula (BHE Bonn Hungary Electronics Kft): Képalkotó radar mikrohullámú fokozatainak fejlesztése Ansys HFSS segítségével című előadása is díjazták. A mechanikai szekcióban Nagy Anna (eCon Engineering): Kompozitlemez ortotróotrop anyagjellemzőinek meghatározása és kísérleti igazolása című előadását ítélte legjobbnak a szakmai közönség.

Simo István szoftverértékesítő mérnök, a konferencia egyik szervezője a Találkozót értékelve megjegyezte, jövőre valószínűleg még nagyobb helyszínt kell keresniük, mert a jelenlegi már nem alkalmas a megnövekedett létszám befogadására. Ráadásul egy újabb szekcióval, a fröccs szimulációval tervezik bővíteni a programot, így további érdeklődőkre számítanak. “A tapasztalatok azt mutatják, hogy aki ráérzett a mérnöki szimuláció “ízére”, szívesen bővíti tudását más, kapcsolódó területen is” – hangsúlyozta a szakember.

Jobban bízunk a robotokban, mint a főnökeinkben
Az Oracle és a Future Workplace legújabb kutatása kimutatta, hogy az emberek többsége (64%) jobban bízik a robotokban, mint a feletteseiben.
400 ezer forint a kezdő mérnökök átlagjövedelme
Kiugróan megemelkedtek az elmúlt években a keresetek a műszaki pályákon. Alig öt esztendő alatt szinte megduplázódtak a fizetések többek között a gépészmérnökök, a villamosmérnökök, illetve a mechatronikai mérnökök körében.
Nagy kihívás a magyar cégeknek a kibertámadások kivédése
A magyar informatikai szakemberek 67 százaléka az ügyféladatok védelmét tartja a vállalatok előtt álló legkritikusabb kihívásnak - derül ki a Panda Security felméréséből, amely arra is rámutatott: az elmúlt egy évben a válaszadó cégek 60 százalékát érte eredményes kibertámadás.
Kibervédelem ipari méretekben
A vállalatok több mint 80 százaléka az IIoT-technológiák bevezetésekor nem dolgozott még ki formális intézkedési tervet a kiberbiztonsági helyzetek hatékony kezeléséhez.
Új korszak a gyártásban
A mobilitás kiaknázása az automatizálás következő lépcsőfokát jelenti az ipar 4.0 megoldások terén. Az autonóm módon navigáló robotok gyorsak, pontosak és akár egy repülőgépet is elvisznek a hátukon.