Mindenki csatlakozik
Napjainkban az Internet of Things forradalmát (IoT) éljük, amikor az intelligens eszközök a már meglévő szabványokba integrálódnak, és új, autonóm gyártási rendszerek kiépülése megy végbe. Mindezt az internetre kapcsolva, tehát egyetlen hálózaton belül megvalósítva.

 

Az internet korábban elképzelhetetlen mértékű növekedését jól jellemzi a Cisco Visual Networking Index (VNI) jelentés, mely szerint 2022-ben az adatforgalom nagyobb lesz, mint az internet elindítása óta eltelt 32 év alatt összesen. Az adatforgalom folyamatosan növekszik: a globális IP-alapú adatforgalom 2017 és 2022 között várhatóan háromszorosára bővül, 26 százalékos éves növekedési ütemet produkálva.

2022-re a globális népesség 60 százaléka lesz internethasználó. Közben maga az internet is jelentősen átalakul a testen viselhető eszközök, az okosotthonok és az önvezető autók révén. Az IoT szenzorok kiterjedt hálózata kevésbé látványos, de jelentős hatása van az iparban, a mezőgazdaságban, a logisztikában vagy az intelligens városi parkolórendszerekben.

 


2022-re több mint 28 milliárd eszköz csatlakozik majd az internetre, és ennek több mint fele gép-gép (M2M) kapcsolat lesz.


 

Az előrejelzések szerint az ultra-HD felbontás, az élő videók és a virtuális valóság (VR) terjedése jelentős sávszélességigényt generál majd: 2022-re a videóforgalom az összes IP-alapú adatforgalom 82 százalékát teszi majd ki. Ezen belül az élő videók adatforgalma 2017 és 2022 között tizenötszörösére növekszik, és a teljes internetes videóforgalom 17 százalékát teszi majd ki, miközben fokozatosan felváltja a hagyományos műsorok nézésével töltött időt. A mobil-adatforgalom 2019-ben is tovább növekszik. Az 5G-re való áttérés még korai szakaszban van, így a legelterjedtebb protokoll továbbra is a 3G és a 4G marad.

A jövő már elkezdődött

A blockchain terjedése folytatódik, új, az üzleti szférán túlmutató innovációk várhatók egyebek mellett az ellátási lánc kezelésében, valamint a digitális azonosítás és a devizakereskedelem területén is. Valószínű, hogy 2019 végére minden nagyobb felhőalapú szolgáltató használni fogja a blockchaint, amely az elkövetkező években a legtöbb AI- és IoT-szolgáltatás alapvető részévé válik. Ugyanakkor a cégeknek újra kell gondolniuk hálózataikat. Az 5G, a virtuális valóság, az IoT vagy az AI-ML technológiák egy olyan digitális gerincre épülnek, amely számos nyilvános és magánhálózatból áll: 2020-ra óránként egymillió eszköz csatlakozik majd az internetre.

A ma használt hálózatok többségét ugyanakkor nem a jövő hálózati igényeire tervezték. A rengeteg eszköz, a sávszélesség iránti igények és a támadási felületek növekedése azt is jelenti, hogy a hálózatok manuális üzemeltetése fenntarthatatlanná válik – mutat rá az elemzés. A korábban különállóan kiépített, majd egymással összekapcsolt hálózatokat egyesíteni kell egy multi-domain architektúrában, amely automatizált, képes előre jelezni a működési problémákat, megállítani a kibertámadásokat, miközben folyamatosan tanul és fejlődik.

 

 

A változások azonban itt nem állnak meg. A feltörekvő technológiák – a kollaboratíev MI, az 5G hálózatok, az Edge Computing, a multimodális felületek (Multimodal Interfaces), a kibővített valóság (Extended and Virtual Reality – XR), az IoT, valamint a biztonságos, elosztott adatbázisok (Secure Distributed Ledgers) – együtt határozzák meg a következő évtizedben a mindennapok alakulását és változásait, az emberek életét, valamint strukturálják át a munka világát.

Városainkat hatékonyabbá, fenntarthatóbbá és élhetőbbé teszik, és elengedhetetlenek lesznek ahhoz, hogy megértsük az emberek és a gépek egységben történő munkavégzését, valamint hogy az embereknek jelentőségteljesebb és kreatívabb munkát adjunk. A Dell Technologies szakértői a következő változásokat jósolják a jelen és 2030 között, amelyek meghatározzák majd mindennapjainkat:

• Hálózatba kötött valóság (Networked reality): A következő évtizedben a kibertér a valóság egy rétegévé válik, ahogy a digitális környezetünk elkezd túlmutatni a televíziókon, az okostelefonokon és egyéb kijelzőkön.

Folyamatos összekapcsolódás és mobilitás (Connected mobility and networked matter): A holnap járművei lényegében mozgó számítógépek lesznek. Megbízzuk őket, hogy vigyenek el oda, ahova menni szeretnénk a fizikai világban, miközben a bárhol elérhető virtuális terekben lépünk egymással kapcsolatba.

Digitális városokból gondolkodó városok (From digital cities to sentient cities): A városok szinte szó szerint életre kelnek a saját okoseszközeik hálózatba kötött infrastruktúrájával, az önellenőrzési rendszereikkel és az MI-vezérelt elemzéseikkel.

Támogató algoritmusok (Agents and algorythms): Mindenkit egy teljesen testreszabott, „élethez igazított operációs rendszer” támogat majd, amely előre kiszámítja a szükségleteinket, és proaktívan támogatja a napi tevékenységeinket, hogy időt szabadítson fel.

Robotok közösségi kapcsolatokkal (Robots with social lives): A robotok partnerekké válnak az életünkben – felerősítik a készségeinket és kiterjesztik a képességeinket. A robotok megosztják majd az újonnan szerzett tudást a közösségi robothálózatokon, hogy együtt, valós időben vezessenek innovációkhoz és gyorsítsák a fejlődést.

A munka jövőjét alakító trendek

Az üzleti vezetők többsége szerint a technológiai átalakulás által jobb munkahelyi körülmények érhetők el. Sokan optimisták az ember-gép partnerségek lehetőségeivel kapcsolatban, és nagyrészt megerősítik, hogy az emberek szívesen dolgoznak együtt gépekkel, túllépve az emberi korlátokat. Iparági elemzők szerint a jövő munkakörnyezetét alakító tényezők:

 

 

Technológiai tehetségek (Inclusive talent): Az emberi és gépi partnerkapcsolatok igazságosabb munkahelyeket teremtenek majd, hiszen a jelölteket a képességeik alapján értékelik, nem pedig a nemük, koruk vagy társadalmi helyzetük alapján. Objektív információt adnak majd az optimális munkahelyi csapatok létrehozásához, és segítenek az ideális munkahelyi légkör és a hatékonyság megteremtésében, valamint az emberek megtartásában.

Jól felszerelt kollégák (Empowered workers): Az alkalmazottak egészen más módokon dolgoznak majd együtt például az XR segítségével, amely eddig még sosem tapasztalt lehetőségeket biztosít majd a munkában. A játékok, a programozás és az elosztott közösségek már használják a valós idejű együttműködésre épülő folyamatokat, amivel sokkal nagyobb összhangban képesek dolgozni.

Az ipar után az egészségügyet is átalakítja a digitalizáció
Ahogy a gyártóiparban megjelent ipar 4.0 megoldások, úgy az adatalapú szolgáltatások tömeges elterjedése két évtizeden belül alapjaiban változtatja meg az egészségügy működését.
Robotrendszer a síküveggyártásban
Az ABB legnagyobb terhelhetőségű, többfunckiós robotjával valósult meg a Guardian Orosházi síküveggyárának új, biztonságos, hatékonyabb, gyorsabb üvegtábla rakodási rendszere.
IoT és feladatorientált robotok a legújabb trendek között
Már nem olyan távoli jövő a készpénz teljes eltűnése vagy az okosautók általános térhódítása, és tíz év múlva már a 6G is elterjed.
Gyorsabb eszközadat elérés segíti a tervezőket
Idén június elején jelent meg az alkatrész- és eszközadatok elérését online lehetővé tevő Eplan Data Portal legújabb verziója.
Termelésütemezés napjainkban
"Egy termelésütemező rendszerbe való beruházás sokkal nagyobb érték, mint egy gépberuházás! De ezt ma még sokan nem értik! De amikor majd ők is rálépnek erre az útra, és megismerik a lean-t, a termelésütemezést, akkor majd megértik ennek az értékét!"