Megtorpanhat a digitalizáció a járvány után
Lelassulhat a digitális átállás a világjárvány enyhülésével, a látványos fellendülést akár kismértékű visszalépés is követheti – derül ki a McKinsey & Company tanácsadó Global Digital Sentiment felméréséből.

 

A kutatás adatai szerint 65 millió európai, ezen belül 800 ezer magyar tervezi, hogy kevesebb időt fog eltölteni az online térben végzett tevékenységekkel, miután a pandémia véget érA pandémia világszerte felgyorsította a digitális átállást, de az elmúlt hat hónapban, ahogyan az emberek egyre inkább hozzászoktak a járványhelyzethez, már láthatóvá vált egyfajta visszarendeződés a 2020-as, nagyon magas értékekhez képest.

Azok közül, akik a járvány során digitális csatornákra tértek át, 23 százalék tért vissza az offline csatornák használatára Magyarországon – áll a McKinsey & Company tanácsadó cég Global Digital Sentiment felméréséről készült tanulmányban. A Magyarországon 25 éve jelen lévő McKinsey előrejelzése szerint ez a trend folytatódni fog a járvány lecsengése után, ezért a vállalatoknak lépéseket kell tenniük a digitalizációban elért eredményeik megőrzése érdekében, a legnagyobb növekedést mutató fogyasztói csoportokra koncentrálva.

A járvány idején az Európai Unióban, Norvégiában és Svájcban közel 70 millió fogyasztó (közülük 2,2 millió új felhasználó Magyarországon) a digitális térbe helyezte át tevékenységeit. Magyarországon a 25 és 64 éves kor között, minden korcsoportban tapasztalható volt a digitális felhasználók számának jelentős növekedése (a 25-34 évesek körében 19%-os, a 35-44 éveseknél 20%-os, a 45-54 éveseknél 25%-os, az 55-64 éveseknél pedig 18%-os volt a bővülés).

Amint a McKinsey előző, tavaly készített felmérése is megmutatta, a digitalizáció Magyarországon is erőteljesen jelentkezett: a járvány előtt egy ember jellemzően egy digitális szolgáltatást használt, ez a járványidőszakban a háromszorosára emelkedett, elsősorban a banki és a telekommunikációs területeken. Ezzel párhuzamosan 21 százalékkal nőtt a legalább egy digitális szolgáltatást használók aránya, ezáltal a magyarok háromnegyede használt legalább egy digitális szolgáltatást a koronavírus miatti kijárási korlátozások idején.

 

A magyarok általában a számítógépről elérhető weboldalakat részesítik előnyben az egyéb lehetőségekhez képest

 

Mostanra úgy tűnik, hogy a „COVID-hatás“ lecsendesülőben van: az európai felhasználók többségénél már nem növekszik tovább az online tevékenységek gyakorisága. Arra lehet számítani, hogy a járvány visszaszorulásával, az emelkedő trend részben megfordul, a vásárlás a digitális és a fizikai térben kiegyensúlyozódik. A fogyasztók ugyanis vágynak a pandémia előtt megszokott vásárlási élményre. A legtöbb iparágban a járvány lecsengése után az online aktivitás várhatóan csökkenni fog (kivéve a turizmust, ahol 28, és a telekommunikációt, ahol további 1 százalékos növekedés várható). A legenyhébb visszaesés a pénzügyi szektorban (-2%) és a közműszolgáltatások (-3%) terén várható, a legnagyobbra pedig az oktatásban (-32%) és az egészségügyben (-21%) lehet számítani.

Csökkenő aktivitás az online térben

Összességében Európában 65 millió, köztük 800 ezer magyar felhasználó fogja csökkenteni aktivitását az online térben. Mivel pedig a vásárlók egyre tudatosabbak és tapasztaltabbak az online világban, a vállalatoktól és vállalkozásoktól is többet várnak el azért, hogy továbbra is igénybe vegyék a digitális szolgáltatásaikat.

Ugyanakkor a szolgáltatókkal való kapcsolatfelvételre a digitális csatornát használják a leggyakrabban a fogyasztók,  Európában az interakciók 80%-a, Magyarországon 76%-a digitális. Arányaiban a legtöbb digitális felhasználót itthon a szórakoztatóiparban találjuk (91%), ezt a követi a bankszektor (71%) és a telekommunikáció (73%). A skála túlsó végét az egészségügy jelenti 25%-os értékkel, messze elmaradva az európai digitális élbolyhoz tartozó országok 40% körüli számaitól.

 


A digitális csatornáktól való elfordulásnak a pandémiát követő időszakban várhatóan azokban a szektorokban lesz a legnagyobb a kockázata, ahol a legnagyobb számban növekedett az ügyfelek, vásárlók száma a járványhatás miatt.


 

Ugyanis Európában az új felhasználók 43%-a (Magyarországon az egyharmada) csakis a járványhelyzet miatt fordult az internet felé. Igaz, az új felhasználók 45 (Magyarországon a 48) százaléka továbbra is igénybe kívánja venni a digitális szolgáltatásokat, és csak ezt követően keresné fel a boltokat vagy fiókokat a kényelmesebb ügyintézés érdekében.

A magyarok általában a számítógépről elérhető weboldalakat részesítik előnyben az egyéb lehetőségekhez képest, a banki és a telekommunikációs ügyintézést viszont szívesebben bonyolítják mobilról. A két említett szektor már a járvány előtt is vezető helyen állt a digitális szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek számát tekintve – onnan indulva voltak képesek megháromszorozni a digitális elérésüket annak köszönhetően, hogy rendelkeznek olyan mobil megoldásokkal, amelyek igazán vonzóak az ügyfeleik számára.

A felhasználók összességében elégedettek (69%) a felhasználói élménnyel a digitális térben. A ruházati (82%), a bank (79%) és a szórakoztató (79%) szektor áll az élen, míg az oktatás (60%), az egészségügy (62%) és a közszolgáltatások szegmense (66%) van leginkább lemaradva a felhasználói elégedettség tekintetében. Magyarországon a digitális szolgáltatásokkal való elégedettség szintén magas (a felhasználók 69%-a elégedett vagy nagyon elégedett), ám a kedvező pozíció megőrzése érdekében fontos, hogy a vállalatok valamennyi platformon felhasználóbaráttá és egyszerűen kezelhetővé tegyék a szolgáltatásaikat, és ugyanerre kell törekedniük a személyes találkozások alkalmával is – figyelmeztet a McKinsey.

Mivel az európai fogyasztók az utóbbi 15 hónapban a tevékenységeiknek egyre nagyobb hányadát helyezték át az online térbe, ezért a McKinsey arra számít, hogy erőteljes lesz a verseny a vállalatok között a digitális szolgáltatások bővítése terén, miközben az ügyfelek is elvárják majd a jobb felhasználói élményt a szolgáltatókhoz való visszatérésükért cserébe.

A tanulmány az alábbi fő megállapításokat tartalmazza

Európai helyzetjelentés

  • A járvány ideje alatt jelentősen megemelkedett, annak lecsengése után viszont valamelyest csökkent a digitális penetráció egész Európában. Az „új norma“ új kihívások elé állíthatja azokat az országokat és iparágakat, amelyek csak  a járványhatás kényszerei miatt álltak át tömegesen a digitális csatornák használatára.
  • 65 millió európai várhatóan csökkenteni fogja a digitális térben kifejtett aktivitását, amint a járvány alábbhagy. 40 millióan vannak közülük azok, akik csak az utóbbi időben vették igényben intenzívebben a digitális szolgáltatásokat. 
  • Az európai országok közül Németországban és Svájcban a leglassabb jelenleg a digitális világ átalakulása, miközben a kelet-közép-európai országok felzárkózóban vannak. 
  • A digitális technológiák felhasználói – más európai országokkal összevetve – a legtöbben az Egyesült Királyságban vannak, ahol a lakosság 86 százaléka vásárolt vagy vett igénybe szolgáltatásokat online az elmúlt hat hónapban. 
  • Az európaiak 43 százaléka váltott digitális csatornákra a járványhelyzet miatt, ám rajtuk kívül további 45 százalék inkább a nagyobb kényelem, a jobb elérhetőség miatt váltott, ami azt mutatja, hogy a fogyasztók egy jelentős része akár a járvány után is szívesen használná tovább a digitális megoldásokat.
    • A járvány hatására elsősorban az alábbi szektorokban gyorsult fel a digitális penetráció: élelmiszerüzletek (60%), oktatás (71%), egészségügy (66%).
    • Ahol inkább a nagyobb kényelem játszotta a fő szerepet a váltásban: banki szolgáltatások (53%), telekommunikáció (46%), közüzemi szolgáltatások (49%), biztosítások (42%).
  • A fogyasztók leggyakoribb panasza az, hogy nem bíznak meg eléggé a digitális csatornákban – az európaiak 44 százaléka mondta azt, hogy bizalmatlan a digitális szolgáltatásokkal szemben. Szektoroktól függetlenül, átlagosan a dél-európai és a skandináv országokban bíznak meg leginkább a digitális szolgáltatásokban.
  • Jelenleg a digitális csatornák dominálnak a banki szolgáltatások igénybevételekor – az európaiak 75 százaléka részesíti előnyben ezeket (csak 12 százalék ragaszkodik a kizárólag offline szolgáltatásokhoz)
  • Az online élelmiszer-bevásárlás, amely 2020-ban nagyot bővült, most jelentős visszaesést mutat. 
  • Egész Európában leginkább a 25 és 34 év közöttiek, a városban élők és a nők a digitális technológiák új felhasználói.

 

Európa a világ más részeivel való összevetésben

  • Európa le van maradva Brazília és Kína mögött a digitális technológiák bevezetésében, de előzi Indiát, az Egyesült Államokat és Mexikót. 
  • Európában növekedett a legkisebb arányban az új digitális felhasználók száma (19%), szemben az USÁ-val (20%), Kínával (30%), Brazíliával (28%), Indiával (38%) és Mexikóval (32%).
  • Az online bevásárlás egyre kevésbé elterjedt Európában más nagy piacokkal összevetve, és az európaiak minden szektorban a jövedelmüknek kisebb hányadát költik el online, mint az USÁ-ban, Kínában, Brazíliában, Indiában vagy Mexikóban.
  • Európa az egyetlen olyan térség, ahol a digitális technológiák használata várhatóan csökkenni fog a járvány lecsengését követően.
A felmérésről
 
A Global Digital Sentiment Insights jelentés részeként, a McKinsey 20 ezer 18-85 éves európai felhasználó körében végezte el a felmérést, amely az elmúlt hat hónap digitális csatornákon keresztüli fogyasztására koncentrált, illetve kitekintést nyújt az elkövetkező hat hónap tendenciáira is. A felmérés összehasonlította az európai adatokat az egyesült államokbeli, a kínai, brazil és mexikói adatokkal is.

 

Átadták a Knorr-Bremse budapesti vasúti Szerviz Központját
A 2,5 milliárd forint értékben 4 500 négyzetméteren megvalósult fejlesztésnek köszönhetően több mint 100 partnert szolgálhatnak ki komplex felújítási projektek keretében a magyar szakemberek Európa számos országában.
A rendszer alkalmazkodóképességének nincsenek határai
A Tárgyak Internete (IIOT) lehetővé teszi az individualizált termékek automatikus előállítását – akár egyetlen darabos gyártásban is. Teljesen új értelmet nyer az alkatrészek összeszerelésének folyamata.
A magyarok kedvenc elektromos autója
Hazánkban is egyre népszerűbbek az elektromos autók, köszönhető ez a növekvő környezettudatosságnak, az állami támogatásoknak és a dinamikusan bővülő töltő hálózatnak is.
Miért bízzunk az önvezető autókban?
Nem könnyű átengedni az irányítást egy gépnek, ezért a Bosch mérnökei azon dolgoznak, hogy nyugodt szívvel ülhessünk be az emberi beavatkozást nem igénylő járművekbe.
Elektrotechnikai tervezőszoftver kezdőknek és haladóknak
Megérkezett az új Eplan Platform 2022. Az új verzióval az Eplan az elektrotechnikai tervezés jövőjét mutatja be fókuszban a könnyű kezelhetőséggel.